Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Önkéntes csapatkísérőket (guide) várnak a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiára (IOI 2023), amelyet 2023. augusztus 28. és szeptember 4. között rendeznek meg Szegeden. A világ legrangosabb versenyprogramozási eseményére mintegy 100 ország 400 versenyzője érkezik. A verseny mellett kiránduláson, kulturális- és sportprogramokon is részt vesznek a diákok és kísérőik. Jelentkezési határidő: 2023. április 20-a.

Az idei Karriernapokon sem hagyjuk, hogy felkészületlenül érkezz az április 18-i Állásbörzére. A felkészítő napok számtalan hasznos és érdekes előadással, munkaerő-piaci kompetenciákat fejlesztő programokkal, személyes tanácsadásokkal és izgalmas workshopokkal várnak április 13-18. között.

Szeged két napra a klímaváltozás és a természeti veszélyek kutatásának fővárosává vált. A Szegedi Tudományegyetem TTIK Geoinformatikai, Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszéke 2023. március 23-án és 24-én a EUGLOHRIA Seeding Grant támogatásával, nemzetközi konferenciát és workshopot szervezett „Natural Hazards and Climate Change” címmel, amelyen nemcsak a földrengések, aszályok és árvizek összefüggéseit de a klímaváltozás népegészségügyi és járványügyi hatásait is vizsgálták.

2023. március 22-én könyvbemutatót és konferenciát rendeztek a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetében. A sárgaföld emlékezete - A Kárpát-medence löszös szintjeinek kialakulása és fejlődéstörténete című könyvről és a löszhöz kapcsolható kutatási eredményekről a szerzők számoltak be. Sümegi Pál, Molnár Dávid, Gulyás Sándor és Törőcsik Tünde 2022-ben a GeoLitera Kiadónál publikálta azokat az eredményeket, amelyek a löszön és a löszben található ősmaradványokon (fosszíliákon) keresztül segíthetik, például a földtörténeti korokban lezajlott klímaváltozások pontosabb megismerését az Alföldtől Új-Zélandig.

A Szegedi Tudományegyetem, amely évek óta Magyarország legjobb egyeteme a brit Quacquarelli Symonds (QS) összegyetemi világrangsorában, kiválóan szerepelt a frissen megjelent tudomány- és szakterületi listákon. A 2023. március 22-én nyilvánosságra hozott eredmények alapján az SZTE holtversenyben első helyen végzett biológiai tudományok területén magyar viszonylatban. Emellett több területen előrelépett a nemzetközi rangsorban, és új tudományterületi listára is felkerült.

Zane Ball, az Intel Corporation vállalati alelnöke és az SZTE egykori kutatóhallgatója a múlt héten Szegedre látogatott. Sűrű programja ellenére volt alkalmunk kérdezni őt a Szegeden töltött időszakról, emlékeiről és a mostani visszatérése során szerzett benyomásairól.

Az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézet szakértői számos területen értelmezik és elemzik azokat a műholdas adatokat, amelyek segítenek felismerni a Föld felszínén bekövetkező környezeti változásokat, így például a felszín kis mértékű deformációját is. A műholdas adatok alkalmazásának jelentőségére legújabban a februári törökországi földrengések irányították rá a figyelmet.

A gyógymódok személyre szabásától és az okos hatóanyagok kutatásától reméli Prof. Dr. Farkas Eszter, az SZTE SZAOK és az SZTE TTIK Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék professzora, hogy a stroke gyógyításában egyszer javulást hozhatnak. A professzorasszony az MTA Nemzeti Agykutatási Program harmadik szakaszában a stroke utáni agyi vérellátást tovább károsító jelenségeket kutatja.

Vulkánkitörés, földrengés, földcsuszamlás, árvíz – csak néhány olyan természeti katasztrófa, amelynek pusztító hatása a világ egyes pontjain mérsékelhető lehetett volna, ha az ott és környékben élők, a döntéshozók és a gazdaságot nagymértékben befolyásoló szereplők egy kicsit nagyobb hangsúlyt fektettek volna a környezettudatosságra. Hogyan? Dr. Bajmócy Péterrel, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszék docensével többek között erről is beszélgettünk.

Az SZTE Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék AdOptIm kutatócsoportjának munkatársai, Dr. Erdélyi Miklós, Varga Dániel (jelenleg külföldön) és Novák Tibor biológus és informatikus kutatókkal dolgozik együtt a korábban megépített mérőműszerük gépi tanuláson alapuló algoritmussal való tovább fejlesztésén. E munkájuk eredményéből született „Machine learning framework to segment sarcomeric structures in SMLM data” című tanulmányuk nemrég jelent meg. Ennek apropóján a tanulmány szerzői közül Dr. Erdélyi Miklóssal és Dr. Szikora Szilárddal beszélgettünk.