– Milyen, már most látható, érzékelhető károkat és problémákat lehetne kiemelni, annak kapcsán, hogy egyre többen élünk a Földön?

– A népességnövekedés nagyon sok mindenre kihat, azonban mindezt egymástól elkülönített szintekre lebontva érdemes vizsgálni. Beszélhetünk globális hatásokról és egy-egy országra, városra, vagy településre vetülő hatásról. A népességnövekedés helyett egyébként gyakran használják a túlnépesedés kifejezést, ám ez a két fogalom nem összekeverendő. Sőt, mindkét fogalom teljesen mást jelent a világ egyik és másik táján. Míg a világ egyik felében vannak olyan országok, városok, települések, ahol az adottságok elbírják a népességnövekedést és szükség is van rá, addig a másik felében ez pont fordítva van - utóbbi esetben túlnépesedésről beszélünk. Így aztán csak nehezen állapítható meg, hogy milyen károk, problémák keletkezhetnek ennek következtében, mert azok viszonylag egyediek. Jelentkezhetnek közvetlen és közvetett módon is. A globális hatások közé két nagyon fontos hiány sorolható be, ilyen az élelem, illetve az egészséges ivóvíz hiánya a világ bizonyos szegleteiben. Ezek abszolút a népességnövekedés következményei.

– A Föld mely része van a legnagyobb veszélyben?

– Az, hogy mennyi embert bír el a Föld, ma már nagyban függ a technológia gyorsaságának és minőségének fejlődésétől, ami folyamatosan változik. Annál nagyobb veszélyben van egy terület, minél sebezhetőbb a gazdasága. E vonatkozásban azt mondanám, hogy a kevésbé fejlett országok vannak veszélyben. Ilyen például az Afrikában található Száhel-övezet.

– Vezethet-e a népességnövekedés bizonyos területeken természeti katasztrófákhoz? Ha igen, mihez?

– Vannak olyan természeti katasztrófák, amelyek közvetlenül a népességnövekedéshez köthetők, ilyen a már említett éhség és vízhiány. Ezen kívül a természeti katasztrófák előfordulása két kategóriába sorolható, az egyik az, amelyben nem feltétlenül a népességnövekedés okozza a katasztrófát. Ilyen például egy erdőírtás, ami a gazdaság mellett sebezhetővé teszi a helyi természetet is, és ennek áradás lehet a következménye. A második kategóriába pedig olyan elemek tartoznak, amelyek teljesen függetlenek a népességnövekedéstől, de a túlnépesedett területeken mégis kárt, katasztrófát tudnak okozni. Ilyenek a földrengések, földcsuszamlások, vulkánkitörések, és ilyenek lehetnek a trópusi viharok is, melyek egy sűrűn lakott területen sokkal nagyobb bajt tudnak okozni, mint egy ritkán lakott területen.

– Elmondható, hogy az emberiség kényelme, komfortérzete is befolyásoló tényező?

– Sok esetben igen, és ezt hadd szemléltessem röviden: ahhoz, hogy Európában például bizonyos kozmetikumokat vagy margarint tudjanak előállítani, pálmaolajra van szükség, ehhez azonban Afrikában vagy Dél-Kelet-Ázsiában óriási területeket kell megsemmisíteni ahhoz, hogy ezt a nyersanyagot itt, nálunk felhasználják. Számos hasonló helyzetet említhetnék még, mert ami a világ egyik táján kárt okoz, az a másikon hasznot hozhat.

– Hogyan lehetne, kellene tenni az ellen, hogy ez a Föld jobb, élhetőbb hely legyen? Napjainkban ez a kérdés igazi, nagy klasszikusnak számít.

– Erre nagyon nehéz röviden válaszolni, én hiszek abban, hogy sok kicsi sokra megy. Vagyis, ha egy kisebb közösség, település megpróbálja a környezetre addig gyakorolt negatív hatásait úgy csökkenteni, hogy közben nem kerül a saját komfortzónáján kívül, életminősége pedig nem romlik ezáltal, akkor már mutathat példát, irányt, és segíthet is abban, hogy a Föld idővel élhetőbb legyen.

Pósa Tamara

Fotó: Canva, Stock