Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Az SZTE Báthory István Gimnázium és Általános Iskola földrajzos diákjai az idei tanévben kiemelkedő eredményeket értek el országos és nemzetközi versenyeken: három dobogós helyezést szereztek a Középiskolai OTDK-n, aranyérmet hoztak el az UNESCO Országismereti Földrajzversenyről, és a kutatásaikat egyetemistákat idéző színvonalon mutatták be.

A Szekszárdi Tudásközpontban rendezték az első Nemzetközi Lösz Terroir Konferenciát, amelyen a Szegedi Tudományegyetem Földrajz– és Földtudományi Intézet GeoTerroir Interdiszciplináris Kutatócsoportjának tagjai ismertették a lösz, mint üledékes kőzet tudományos ismérveit. A nemzeti és nemzetközi országimázs szempontjából kulcsfontosságú természeti kincsünk, a lösz az abból táplálkozó haszonnövényeken, mint például a szőlőn és az arra épülő borászaton keresztül fejti ki hatását.

Látványos kísérletekkel várták a Szegedi Tudományegyetem Kémiai Intézetében május 15-én a Bajai III. Béla Gimnázium diákjainak csapatát. A Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyhez kötődő laborlátogatásra csatlakoztunk a Bács-Kiskun vármegyéből érkezett fiatalokhoz.

Idén is megtartották a Fény napját az ELI ALPS lézeres kutatóintézetben a lézer születésnapján, május 16-án. A regisztrált érdeklődők különböző állomásokon ismerkedhettek meg a fény természetével, a fotonikai kutatásokkal, ezenkívül részt vehettek körbevezetésen és tudományos előadásokat is hallgathattak a délután folyamán. Dr. Varjú Katalin előadásán jártunk.

Miután május 12-én ünnepélyes keretek között átadták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) új kutatási egységét, a Gazda-patogén Interakció Központot, május 13-14-én kétnapos workshoppal folytatódott a program az SZTE Biológia Intézetében. A Gombapatogén workshop (Fungal Pathogen workshop) keretében a világ élvonalába tartozó kutatók osztották meg legfrissebb eredményeiket és tapasztalataikat a kórokozó, azaz a szervezetben élősködő gombák vizsgálatáról.

Ünnepélyes keretek között nyitották meg május 12-én a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) új kutatási egységét, a Gazda-patogén Interakció Központot. A Biológia Intézet területén kialakított, az országban egyedülálló in vivo kísérleti állomás és az ahhoz kapcsolódó öt felújított további labor célja, hogy új szintre emelje az antimikrobiális, különösen az antifungális terápiák fejlesztését, választ adva egy súlyos, ám gyakran elhanyagolt egészségügyi kihívásra. A projekt szakmai és anyagi megvalósítását az SZTE egykori hallgatója, a 2023-ban fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal elismert Karikó Katalin is támogatta.

Az Akadémikusok Gyűlése 2025. május 7-én a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta Prof. Dr. Gyimóthy Tibor professor emeritust, továbbá levelező tagjává választotta Prof. Dr. Kónya Zoltán tanszékvezető egyetemi tanárt, valamint Prof. Dr. Molnár Lajos tanszékvezető egyetemi tanárt.

A Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileumi közgyűlésén Akadémiai Díjat vett át a Szegedi Tudományegyetem két kutatója, Prof. Dr. Farkas Eszter molekuláris biológus, az SZTE SZAOK és az SZTE TTIK Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék egyetemi tanára és Dr. Röst Gergely matematikus, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.

Két hetet töltött Magyarországon Dr. Moritz Gubler, a Berni Egyetem kutatója, aki az SZTE oktatóival és kutatóival cserélt tapasztalatot a tanárképzés legújabb módszereiről. A jövő oktatóinak képzésének is alkalmazkodnia kell a XXI. század kihívásaihoz, ezért például már a földrajztanár-képzésben is megjelenik a klímaváltozás. A svájci szakember látogatásának középpontjában a kutatócsoport által alkalmazott kutatási módszerek, például a szemkövetéses vizsgálatok és a földrajztanár-képzés módszerei - elsősorban a tanulóközpontú oktatás módszerei - álltak.

A tudományos ismeretterjesztés ősi módszeréhez nyúlik vissza a Szegedi Tudományegyetem egyik legújabb speciálkollégiuma, a „GeoKéktúra I.”, amely a földtudományi és földrajzi jelenségeket, folyamatokat keletkezési, előfordulási helyükön vizsgálja, vagyis a természetben. A különleges, terepgyakorlattal egybekötött kurzust az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Geológia Tanszéke hirdette meg az ott tanuló nappali és levelező rendszerű képzésben részt vevő BSc-s és MSc-s hallgatói - például földtudomány, földrajz, környezetmérnök szakosok - számára.

Idén július 14. és 18. között immáron harmadik alkalommal tér vissza Szegedre az SZTE Bolyai Intézet nagysikerű ifjúsági tábora, a LEMMA, vagyis a Leendő Magyar Matematikusok Tábora. A program célja az alkalmazott és kutató matematikus pálya minél szélesebb körű megismertetése, bemutatása az érettségi előtt álló, tizenegyedikes diákoknak. A szervezők egészen május 31-ig várják azokat a jelentkezőket, akiket már lenyűgözött egy-egy matematikafeladat szépsége, vagy akik egyszerűen jók matekból, és szeretnék fejleszteni logikus gondolkodásukat, hogy ezt a tudást a jövőben választott pályájukon sikeresen alkalmazhassák.

A kvantumszámítástechnika alkalmazásairól vezettek be választható modult a Szegedi Tudományegyetem TTIK Fizikai Intézetének fotonikai-mérnöki mesterszakján. A Kvantumoptika és kvantuminformatika nevű modul a tárgy kutatás-fejlesztési eredményeivel ismerteti meg a hallgatókat és idővel az SZTE saját kutatásaihoz is keretül szolgálhat. A terület alapfogalmairól Dr. Földi Péter egyetemi tanár, az Elméleti Fizikai Tanszék vezetője és Dr. Trényi Róbert egyetemi adjunktus, a tanszék kvantumkommunikációval foglalkozó kutatója válaszolt kérdéseinkre.

A Szegedi Tudományegyetem matematikusainak új modellje a káoszelmélet segítségével mutatja be, hogyan vezethet az immunelkerülés és a fertőzőképesség közötti evolúciós egyensúlyozás kiszámíthatatlan tulajdonságú új vírusvariánsokhoz.

A Nature lapcsalád rangos Nature Communications folyóiratában jelent meg publikációja Dr. Czakó Gábor egyetemi docensnek, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoport vezetőjének és Dr. Papp Dóra egyetemi adjunktusnak, a kutatócsoport volt tagjának. A cikkben az Innsbrucki Egyetem és a kínai Huazhong Egyetem kutatóival együttműködve számítógépes szimulációval mutatták ki, hogy egy kémiai reakció dinamikájában szerepet játszik a kvantumos alagúthatás, ha a reakcióban könnyű hidrogénizotóp vesz részt.

A Szegedi Tudományegyetemen csütörtökön a 37. OTDK Biológia, valamint Humántudományi Szekciójának zárónapján kihirdették az idei konferencia helyezettjeit.

Másodszor adott otthont a Szeged az Európai Geotermikus PhD Napok rendezvénynek. 2013. után 2025-ben is a Szegedi Tudományegyetem szervezésében valósult meg az a jelentős nemzetközi tudományos konferencia, amelynek fókuszában korunk egyik legsokoldalúbban felhasználható zöld energiája, a geotermikus energia állt.

Fejenként ötezer amerikai dollár, egy műalkotás és díszoklevél a JATE-díjas jutalma. A különleges kitüntetésre a jelölés ikonikus napon, április 16-án startol. Egy éve, 2024. április 16-án jelentette be Karikó Katalin, hogy a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárt a Szegedi Tudományegyetemnek adományozza, és megalapítja a JATE-díjat. Az SZTE jogelődje, az egykori József Attila Tudományegyetem (JATE) emlékére létrehozott díj három kategóriában jutalmazza a legjobbakat.

A Szegedi Tudományegyetemen közös megnyitó ünnepséggel kezdődött el a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humántudományi és Biológia Szekciójának előadássorozata. A 70. évfordulóját ünneplő OTDK történetében eddig mintegy 80 ezer hallgatói előadás hangzott el és ezek az egykori hallgatók ma a magyar értelmiségi háló tagjai – mondta Prof. Dr. Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke. A megnyitón Dr. Kasza Péter egyetemi tanár, az SZTE BTK Klasszika-filológia és Neolatin Tanszékének vezetője, valamint Dr. Gácser Attila egyetemi tanár, az SZTE TTIK Biológiai Intézet vezetője tartott a társszekció hallgatói számára is érdekes előadást. A konferencia munkáját a két szekció ügyvezetője, Prof. Dr. Szilágyi Zsófia irodalomtörténész egyetemi tanár (SZTE BTK) és Prof. Dr. Fehér Attila növénybiológus egyetemi tanár (SZTE TTIK) nyitotta meg.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara idén is megrendezi a középiskolásoknak szóló rendezvénysorozatát 2025. május 5 – június 20. között. A SZTE TTIK szeretné közelebb hozni, még érdekesebbé tenni a természettudományokat a középiskolás diákok számára, ezért az írásbeli érettségi vizsgák kezdete és a tanév vége közötti időszakban meghirdeti az „Ugorj be hozzánk egy órára!” című rendezvényét, az SZTE Oktatási Igazgatóságának és az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóságának támogatásával.

Földrajzi tudás a fenntartható jövő szolgálatában: továbbra is népszerű a középiskolások körében a Szegedi Tudományegyetem Jakucs László Nemzetközi Földrajzversenye.

„Vízgazdálkodási kihívások és tudományos válaszok a Dél-Alföldön” címmel tartottak szakmai napot Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia helyi akadémiai bizottságának székházában. A Magyar Hidrológiai Társaság által szervezett szakmai nap célja, hogy platformot biztosítson a vízügyi igazgatás által felvetett gyakorlati problémák, kutatási kérdések és innovációs igények megvitatására, valamint hogy feltérképezze az ezekre választ adni képes egyetemi kompetenciákat a Szegedi Tudományegyetemen.

Az idén 100 éves Szegedi Egyetemi Énekkarra kiemelt figyelem irányul a 20. Egyetemi Tavasz programsorozatában. Az SZTE Kulturális Iroda által szervezett fesztivált 2025. április 10-én nyitották meg a Szegedi Tudományegyetem Rektori Épületének átriumában, ahol fotókiállítást rendeztek az Egyetemi Fotópályázat anyagából. A megnyitón osztották ki a tavaszi művészeti pályázatok díjait is.

Magasabb szintre léphet a fotoakusztikus mérőműszer fejlesztése a Szegedi Tudományegyetemen. Metaanyagok bevonásával növelik a rendszer érzékenységét. A HU-RIZONT támogatású kutatásban neves partnerintézményekkel, a Glasgow-i, a Szingapúri és a Szöüli Egyetemmel dolgoznak együtt a szegedi kutatók. Az általuk fejlesztett műszer felhasználási területe rendkívül szerteágazó és ígéretes. Segítségével például a kilélegzett levegő összetételéből következtethetnek az orvosok az emberi vérveszteség mennyiségére, vagy egy földrengés esetén segíthet beazonosítani, hogy a romok alatt fekszenek-e túlélők vagy van-e esetlegesen gázszivárgás.

Hogyan fér el egy működőképes műhold egy üdítős doboznyi térfogatú burkolatban? Ezzel a kihívással szembesülnek azok a szegedi és zentai középiskolások, akik idén bekerültek a CanSat verseny országos döntőjébe, az Európai Űrügynökség és a Magyar Asztronautikai Társaság diákoknak szóló megmérettetésére. Az SZTE TTIK Informatikai Intézet oktatóinak, Dr. Kelemen András főiskolai docensnek és Kiss Ádám tanársegédnek mentorálásával két csapat is részt vesz április 4-5-én a verseny döntőjében. A Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium diákjai egy valódi űrmisszió szimulációjában mutathatják be projektjüket, mely során a mini műholdat egy kutatórakétával juttatják a magasba, hogy az adatokat gyűjtsön.

Az SZTE Bolyai Intézetben keddi és szerdai napokon ismét korrepetálásra várják az intézetben matematikát tanuló, nem matematikus hallgatókat. A korrepetálást az intézet matematikus hallgatói végzik informális környezetben.

Ha tavasz, akkor ismét itt az SZTE Alma Mater kihívása, ahol egyéni eredményeddel számítunk rád, hogy kiderüljön, melyik kar vagy egység lesz 2025 tavaszán a legsportosabb és a legaktívabb a Szegedi Tudományegyetemen!

A Szegedi Tudományegyetem dr. Osvay Károly által vezetett TeWaTi lézer kutatócsoportja, valamint a prof. dr. Hideghéty Katalin vezette radioonkológiai kutatócsoportja is részt vesz az EuPRAXIA (European Plasma Research Accelerator with Excellence in Applications) nemzetközi konzorcium által kitűzött új generációs lézer-plazma gyorsítású szabadelektron-lézer előkészítésében.

Az elektromos rollerek egyre nagyobb szerepet kapnak a városi közlekedésben. Nem véletlenül, hiszen gyorsak, praktikusak és fenntartható alternatívát kínálnak az autózással vagy a tömegközlekedéssel szemben. Azonban növekvő népszerűségük számos kérdést is felvet: hogyan illeszkednek a városi térbe? Milyen konfliktusok alakulnak ki a különböző közlekedők között? És vajon a roller pusztán egy praktikus eszköz, egy divathullám, vagy egy olyan életstílus, amely hosszú távon is alakíthatja a városi mobilitást? Ezekre a kérdésekre keres választ Dr. Boros Lajos, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalomföldrajz Tanszékének egyetemi docense. Vezetésével zajlik ugyanis a Szegedi Tudományegyetemen hazánkban egyedülálló mikromobilitási kutatás. A felmérésről, a kutatók eddigi tapasztalatairól Dr. Boros Lajossal beszélgettünk.

Hogyan hasznosíthatjuk a borászatban a poliaminokról megszerzett tudásunkat? Milyen stresszhatások érhetnek egy növényt? Pichererné Dr. Gémes Katalint, az SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszékének adjunktusát a növénystresszről, a növekedés szabályozásáról, a stressz- és a különböző növekedésszabályozó anyagok gyakorlati jelentőségéről, illetve a görögországi ösztöndíjáról kérdeztük.

Melyik szegedi akadémikus levelezett Neumann Jánossal? Ki foglalkozott hazánkban először MI-vel? Ki alkotott „katicabogarat”? A kérdésre 2025. március 27-én a „Kalmár 120” című rendezvénysorozat válaszolt. Kalmár László (1905-1976) születésnapján a Szegedi Tudományegyetem koszorúzási ünnepséget és konferenciát tartott, majd megnyílt az SZTE Klebelsberg Könyvtár és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság kamaratárlata, amely 2025 őszéig várja az érdeklődőket a szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra Informatikatörténeti kiállítása emeleti terében.

Együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézete és a Békéscsabai Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégium, melynek célja az oktatás, szemléletformálás terén meglévő együttműködés kibővítése, a közös beiskolázási tevékenységek fejlesztése.

Március 24-én rendezte meg első tavaszi Céges Kirakodóját az SZTE TTIK Informatikai Intézete, melynek célja, hogy közelebb hozza a hallgatókat az informatikai szektor szereplőihez. A rendezvény kiváló lehetőséget biztosított a diákok számára, hogy értékes szakmai kapcsolatokat építhessenek ki a meghívott vállalatok szakembereivel. Az eseménysorozat keretében hétfőn a Continental Autonomous Mobility Hungary Kft. mutatkozott be elsőként az informatikus hallgatóknak.

A Szegedi Tudományegyetem a Zirzen Janka Ösztöndíjjal is szeretné támogatni, ösztönözni a fiatalokat, hogy minél többen válasszák a pedagógusi pályát. A 2024/2025-ös tanév tavaszi félévében százan nyerték el ezt az ösztöndíjat, ők vehették át oklevelüket 2025. március 20-án a Rektori Épület dísztermében rendezett ünnepségen.

Másodszor tartotta meg a Szegedi Tudományegyetem TTIK Bolyai Intézete a március 14-i nemzetközi Pí-napot. Szűnni nem akaró vastapssal köszöntötte a közönség péntek délután Obádovics Gyula professzort, aki az esemény fő előadója volt. Egész délután érdekes matematikai előadásokat tartottak az intézet Bolyai termében, amelyre a környező településekről is érkezett hallgatóság. Az előadások között volt PIzza szünet és PIte szünet, illetve PIroska szörpöt is lehetett fogyasztani.

A Szegedi Tudományegyetem Magyarország egyik olyan intézménye, amelynek fűtését részben geotermikus energia biztosítja. A SZTE-n végzett szakemberek segítségével tudhatjuk meg, hogyan jut el a hőenergia a 2000 méteres mélységből a tantermekig és a lakásokig.

Napjaink egyik legégetőbb globális kérdése, hogy hogyan változik éghajlatunk, azzal pedig egész életünk. Erre a kérdésre keresi a választ, minden akadémiai tudást összefogva a Szegedi Tudományegyetem, tavasztól központilag koordinált formában is. Az SZTE klímaváltozással kapcsolatos kutatásait és különböző területekről érkező szakértőit fogja össze a március elsejével létrejött Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. Az első évben kollaboráció részvevőinek összegyűjtése és a kapcsolható kutatások rendszerezése lesz a munka fókuszában.

A műanyag hulladék lebomlása során keletkező mikro- és nanorészecskék a szó szoros értelmében körülvesznek minket: jelen vannak a vizeinkben, a talajban, a levegőben, és – ma már tudjuk - az emberi szervezetben. Hogy milyen hatást gyakorolnak rá, károsítják vagy sem, s ha igen, milyen mértékben – ezt vizsgálja az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) kutatása két partnerintézménnyel: a Cambridge-i és az Ulm-i Egyetemmel. A projekt a HU-RIZONT pályázat támogatásával valósul meg.

Megkapták az engedélyt, legkorábban tavasszal indulhat a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az Axiom Space Ax-4-es missziója, amelynek parancsnoka Peggy Whitson, a NASA legendás asztronautája lesz. Vele tart az űrbe az indiai Shubhanshu Shukla pilóta, a lengyel Sławosz Uznański küldetésspecialista, és a HUNOR Magyar Űrhajós Program által tavaly májusban kiválasztott Kapu Tibor kutatóűrhajós is. Az Axiom-4 misszió legénységének első hivatalos, online sajtótájékoztatóját a közelmúltban tartották.

Húsz ezer forinttal több ösztöndíjat kap a következő félévtől a Szegedi Tudományegyetem minden doktorandusz hallgatója. Az intézmény a kiválósági alapon pályázható PhD-ösztöndíjak mértékét is növeli. Az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központban pedig kidolgozás alatt áll egy nemzetközi mobilitást segítő pályázati alap is.

Az ősi maják földhasználatát, a Kárpát-medence folyóinak korábbi fejlődését vagy éppen az ókori műalkotások eredetiségét is lehet vizsgálni a Szegedi Tudományegyetem geokronológiai laboratóriumának segítségével. Az országosan is egyedülálló infrastruktúrának köszönhetően komplex kormeghatározási feladatokat tudnak elvégezni a kutatók és a hallgatók, akár több százezer év távlatából is. Tudományos újdonságnak számít legújabb felfedezésük is, amely szerint az utóbbi háromszáz évben a Fekete-tenger nyugati partvidékére, visszatérő jelleggel több cunami is kifuthatott. Ebben az esetben is az üledékek laborvizsgálata, képződési koruk meghatározása szolgáltatott bizonyítékokat.

Újabb mérföldkőhöz érkezett az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar jelenleg is futó H2020 projektje, a PHOENIX, amelynek eredményeit hamarosan az Európai Parlamentben is bemutatják. A kutatás azt vizsgálja, hogy milyen az egyének hozzáállása a zöld átálláshoz és az új Európai Zöld Megállapodás által előirányzott NetZero koncepcióhoz, illetve az életmódváltáshoz. A kutatásról Dr. Nagy Gyula projektkoordinátorral, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalomföldrajz Tanszékének adjunktusával beszélgettünk.

Dr. Kis Luca, az SZTE Biológiai Intézet Embertani Tanszékének tudományos munkatársa az országban egyedülálló módon embertani leletek egykori arcának digitális rekonstrukciójával foglalkozik. Erről a különleges szakmáról kérdeztük őt interjúnkban.

Prof. Dr. Gácser Attila biológus vezetésével HU-rizont pályázatot nyert a Szegedi Tudományegyetem, az amerikai Pennsylvania Egyetem és a brit King's College közös konzorciuma. A kutatás célja, hogy mRNS-alapú kezeléssel ellenállóbbá tegyék a nyálkahártya szövetét a Candida gomba károsító hatásaival szemben.

Február 8-án, szombaton rendezte meg a Szegedi Tudományegyetem Nyílt Nap és Szülői Értekezlet című eseményét a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Ez az alkalom kulcsszerepet játszott mind az intézmény, mind a felvételizők életében, hiszen a február 15-ei felsőoktatási jelentkezési határidő előtt ez volt az utolsó lehetőség, hogy a diákok kérdéseiket feltehessék és tájékozódjanak, mielőtt meghozzák életük egyik legfontosabb döntését.

Folytatódik az arany nanorészecskék kutatója, Juhászné Csapó Edit akadémiai sikersorozata. Legújabb eredményes pályázatának részeként, az MTA támogatásával vendégprofesszort fogadhat a 2021-ben alakult MTA–SZTE „Lendület” Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoportjába. Az MTA doktori értekezését tavaly megvédő, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéken egyetemi docensként dolgozó oktató-kutatót a „Nők és a Lányok a Tudományban Világnap” programjára készülődés közben kértük mérlegkészítésre.

A Szegedi Tudományegyetemen működő Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium kutatócsoportja Dr. Osvay Károly fizikus vezetésével a világon elsőként igazolta, hogy kis energiájú, rövid impulzusú lézerrel lehetséges a folyamatos neutronkeltés. A projektben aprólékos tudományos és műszaki újításokkal elérték a másodpercenkénti 10⁸ neutronszámot, ami jelenleg világrekordnak számít. Neutronkeltési nyalábvonaluk mára már az ELI ERIC felhasználói programjának kínálatában is szerepel, amin belül további sugárbiológiai- és orvosi célú izotópkészítési kutatásokat kezdeményeztek. A transzmutációs projekt első periódusának lezárása alkalmával február 7-én nemzetközi konferenciát rendeznek az ELI ALPS lézeres kutatóközpontban. Előtte Dr. Osvay Károlyt kérdeztük a lézeres transzmutációs kutatás öt évéről.

A Egyészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatói elindították a Covid-19 járvány kezdetén megismert MASZK online járványkutatási kérdőív új változatát. Első változatához hasonlóan a MASZK 2.0 is a citizen science, vagyis az állampolgári tudománysegítés modelljén alapul. Dr. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa, a nemzeti laboratórium szakmai vezetője elmondta: a MASZK 2.0-n beküldött válaszok az aktuális felső-légúti járványok modellezését segítik.

A Journal of Cerebral Blood Flow & Metabolism című rangos szaklapban fél éven belül két tudományos cikket is publikált az SZTE Agyi Keringés és Metabolizmus Kutatócsoportja. Prof. Dr. Farkas Eszter, az SZTE SZAOK és az SZTE TTIK Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszéken működő kutatócsoport vezetője elmondta, hogy mindkét esetben az általuk vizsgált agykérgi terjedő depolarizáció és a stroke egyes kórélettani folyamatainak összefüggése volt a téma.

Nemzetközi jelentőségű alapművet adott ki a Kárpát-medence hidrogeológiájáról Dr. Szanyi János, az SZTE Geológia tanszék kutatója és Dr. Almási István, Kanadában dolgozó olaj-hidrogeológus. Az angol nyelven íródott kiadvány bemutatja többek között a kilenc országot érintő ivóvízellátás, öntözővízrendszer és geotermikus fűtés geológiai hátterét. A tanulmány kiindulási, hivatkozási alapként szolgálhat a közép- és felsőoktatásban, de hasznos olvasnivaló lehet az érdeklődő laikusoknak is.

Egy esetleges új világjárványra adott gyors és összehangolt válasz módszertanának kidolgozása a célja annak a kutatási programnak, amellyel a Szegedi Tudományegyetem a japán Kyotói Egyetemmel és az amerikai Yale Egyetemmel közös konzorciumban nyert HU-rizont pályázatot. A projektet vezető Röst Gergely matematikus kutatócsoportja járványügyi forgatókönyveket dolgoz majd ki az ázsiai egyetem járványinformációs adatai alapján, az amerikai egyetemen pedig ezekből a modellekből ajánlásokat, protokollokat fogalmaznak meg. A projekt súlyát mutatja, hogy torontói kutatók már azon dolgoznak, hogy a kanadai járványmodellezők is együttműködhessenek a Rapid-Grip projektben kialakult hálózattal. Az SZTE ezzel kiemelt szerepet vállal majd a nemzetközi járványügyi felkészülésben.