Különleges tudományos eredményekkel és életre szóló tapasztalatokkal tért haza Közép-Ázsiából a Szegedi Tudományegyetem kutatóexpedíciója. Az SZTE oktatóiból és hallgatóiból álló csapat azért járta be a 20. század utolsó földrajzi felfedezőinek egyike, Prinz Gyula nyomában ezt a térséget, hogy feltárja a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatására bekövetkezett környezeti változásokat. Az expedíció eredményeit 2026. október 20-án, 16.00 órakor Szegeden, az Egyetem utca 2. szám alatti épületben (BTK) fogják ismertetni, a Magyar Földrajzi Társaság előadóülésén. A rendezvény nyilvános, a belépés ingyenes.

A Szegedi Tudományegyetem az idei Times Higher Education World University Rankings rangsorban is megőrizte helyét a világ legjobb egyetemei között. Az SZTE a tavalyi eredményéhez hasonlóan az 1001-1200. helyen szerepel, miközben a nemzetközi mezőny és a magyar intézmények száma egyaránt tovább bővült.

A földrajzi és más természettudományos ismeretek gyakorlatban való megtapasztalását segíti az az együttműködés, amely évek óta egyre erősödik az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, valamint a Szegedi Távfűtő Kft. között. A két fél hivatalos együttműködési megállapodás aláírásával fejezte ki szándékát a partnerség folytatására. Ennek köszönhetően mind az általános iskolás, mind a gimnáziumi korosztály megismerkedhet a geotermikus energiával és a párját ritkító szegedi geotermikus fűtési hálózattal.

Hogyan lehet élhetőbbé tenni a városokat? Miként vonhatók be hatékonyabban a polgárok a helyi döntésekbe? Hogyan alakítja át életünket a digitalizáció, és milyen új társadalmi jelenségeket hoz magával? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a Szegedi Tudományegyetem hallgatói az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) támogatásával. A kutatási projektek, amellett, hogy aktuális társadalmi kérdésekre keresnek válaszokat, jól példázzák azt az utat is, amelyen az SZTE hallgatói a tudományos pálya felé orientálódhatnak.

Amikor a magyar autós a benzinkúton látja emelkedni az üzemanyag árát, ritkán gondol arra, hogy ennek oka akár egy távoli tengeri átjáróban keresendő. Pedig a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán között húzódó, mindössze 33-34 kilométer széles Hormuzi-szoros a globális gazdaság egyik legfontosabb ütőere. De vajon hogyan függ össze a kőzetlemezek évmilliókkal ezelőtti vándorlása a globális energiapánikkal és a mi pénztárcánkkal? A választ a földtan és a társadalomföldrajz ritka, egymásba fonódó találkozása adja meg.

Két napon át, 2026. szeptember 25-én és 26-án nyitja meg kapuit a tudomány iránt érdeklődők előtt a Szegedi Tudományegyetem: az idei Kutatók Éjszakáján már több mint 500 program közül válogathatnak a látogatók. A rekordszámú esemény között látványos kísérletek, érdekes előadások, szabadulószobák, kiállítások, filmvetítések, társasjátékok, egészségügyi szűrések, kvízek és interaktív bemutatók is helyet kaptak.

Prof. Dr. Janáky Csaba vezetésével szén-dioxid alapú e-üzemanyagok energiahatékony gyártására nyert kétmilliárd forint támogatást a Szegedi Tudományegyetem IKIKK Greennovation Center kutatócsoportjainak közössége. Az SZTE tudásbázisára és infrastruktúrájára épülő projekt az új Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumok pályázatán egyike volt a 14 támogatott nemzeti labor programnak.

Az SZTE kutatóinak teljes genomelemzésen alapuló modellezése szerint az első generációs honfoglalók genetikai állományának legalább fele a finnugor manysikkal közös ősöktől származik, másik fele pedig sztyeppei népek, korai szarmaták és európai hunok hatását őrzi. Az SZTE Science Podcast új adásának vendégei a Biológia Intézet Genetikai Tanszékén működő Archeogenetikai Kutatócsoport munkatársai, Dr. Török Tibor egyetemi docens, a csoport vezetője és Dr. Varga Gergely tudományos munkatárs, aki vezető szerzője annak a cikknek, amely 2026 nyarán II. Béla és más Árpád-házi személyek maradványait azonosította be archeogenetikai módszerekkel.

A mikrométernél kisebb méretű műanyagszennyeződések napjaink egyik legsúlyosabb, ugyanakkor szabad szemmel nem érzékelhető környezeti kihívását jelentik. E globális probléma kutatásának legfrissebb eredményeit és a lehetséges megoldásokat mutatta be a NanoPlastHub2026 – International Forum on Submicron Plastic Contaminants című nemzetközi konferencia, amelynek 2026. szeptember 17–19. között a Szegedi Tudományegyetem adott otthont.

Az Equal Earth nem pusztán földrajzi kérdés: arról szól, hogyan látjuk a világot.

2026. szeptember 18. délutánján került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem rektori épületének parkolóiban a Szegedi Parking Day rendezvény az Európai Mobilitási Hét alatt. Ezzel az SZTE idén is csatlakozott azon kezdeményezéshez, hogy világszerte városi parkolókat alakítsanak át közösségi térré, új, zöld funkcióval ellátva azokat. A szegedi esemény fő célja a figyelem felhívása volt a gyakran zsúfolt autós közlekedésre, parkolási nehézségekre, fenntartható közlekedési megoldásokra. Az esemény sikeréhez jelentősen hozzájárult, hogy a parkolóhelyek átalakításában az egyetem oktatói mellett a Földrajz- és Földtudományi Intézet BSc-, Msc- és tanárszakos hallgatói is aktívan részt vettek.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara a 2025/2026-os tanévben egy egész éves programsorozatot épített a tudományos diákköri munka köré. A cél az volt, hogy több hallgató találjon utat a kutatáshoz, és hogy akik már elindultak, magasabb színvonalon dolgozhassanak. A pályázat eseményein több, mint 200 hallgató vett részt.

A Szegedi Tudományegyetem általános szenátusválasztást tart. A felhívás ide kattintva olvasható.

Dr. Nagy Gábor Péter matematikus, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének új vezetője hallgatójával, Vajda Attilával közösen bebizonyította egy nagy jelentőségű információtitkosítási probléma alapesetét. A kutatás új módszertant alkalmazott, amelyben a mesterséges intelligenciát használták a formális matematikai ellenőrzés előkészítésére. A sikeres megoldás arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a magasabb szintű AI-előfizetés kutatási versenyelőnyt jelent.

A szegedi kémia ma is őrzi azt a szellemiséget, amely egykor a JATE hallgatójaként magával ragadta. Erről beszél a Karikó Katalin által alapított JATE-díjjal elismert professzor, Tóth Ágota, aki az amerikai kutatói karrier lehetőségét is feladta azért, hogy tudását Szegeden kamatoztassa, és generációknak adja tovább a tudomány szeretetét. A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék vezetőjét egy átlagos munkanapján kísértük el a dolgozószobájától a hallgatói laboratóriumon át a tanteremig.

Ünnepi szenátusi üléssel nyitották meg a Szegedi Tudományegyetem 2026/2027-es tanévét szeptember 4-én, a József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében. Az ünnepségen az egyetem vezetői és díszvendégei mellett az újonnan érkező hallgatókat is köszöntötték, kitüntetéseket és szakmai díjakat adtak át, majd az elsőévesek ünnepélyes esküt tettek. Az ülésen Prof. Dr. Rovó László értékelte két rektori ciklusának eredményeit, Prof. Dr. Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány új kuratóriumi elnöke pedig az egyetem teljes autonómiája mellett tett hitet köszöntő beszédében.

Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara pályázatot hirdet középiskolák számára az SZTE TTIK Kutatóiskolája cím és támogatás elnyerésére a 2027-es évre.

The SZTE Alumni Mentoring Program – Autumn 2026 Cycle Is Starting!

A Szegedi Tudományegyetem a Miskolci és Soproni Egyetemmel közösen a 2026/2027-es tanév őszi félévében is meghirdeti fenntarthatósági, kooperatív kurzusait. A hallgatók valós projekteken keresztül dolgozhatnak a klímaváltozás és a fenntarthatóság aktuális kihívásain.

Államalapító Szent István király ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket adtak át 2026. augusztus 20-án az Országház Kupolacsarnokában. Magyarország köztársasági elnöke – a miniszterelnök előterjesztésére – a tudomány, a kultúra, a művészet, az oktatás, az egészségügy, a társadalmi felzárkóztatás, a honvédelem és számos más terület kiemelkedő képviselőinek munkáját ismerte el.

A Fiziverzum projekt tapasztalatai alapján új típusú, a középiskolások foglalkoztatására is alkalmas hallgatói laboratórium kialakítását tervezi az SZTE Fizikai Intézetének Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéke. A labor különlegessége lesz, hogy optikai és optomechanikai alapelemekből építik majd össze a diákok az optikai kísérletek elvégzéshez szükséges eszközöket, mérési elrendezéseket.

Nemzetközi kapcsolatait és fenntarthatósági elismertségét tovább erősítve vett részt a Szegedi Tudományegyetem a tajvani 4th International Student Leaders Meeting on Sustainability (ISLMS 2026) konferencián. A világ legzöldebb egyetemeinek találkozóján Tráser Nándor PhD-hallgató és Kurucz Róbert, az SZTE SFF Innovációmenedzsment egység vezetője képviselte az intézményt, megosztva az SZTE innovatív zöld gyakorlatait a globális közösséggel.

Dr. Kedves Orsolya, az SZTE Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa és a projektben részt vevő kutatók olyan mikrobiológiai növénykondicionáló termékcsalád fejlesztésén dolgoznak, amelynek összetételét különböző növények rizoszférájának sajátosságaihoz igazítják. A kutatók hipotézise szerint a növényspecifikusan összeállított mikrobiális készítmények bizonyos körülmények között hatékonyabban támogathatják a növények fejlődését és stressztűrését, mint az általános felhasználásra szánt készítmények.

Még mindig hihetetlen Patrik és Szabolcs számára, hogy két szegedi egyetemistaként alig egy év alatt olyan applikációt fejlesztettek, amellyel bejutottak a Red Bull Basement globális innovációs verseny döntőjébe. Június 1-3. között ParkSafe nevű alkalmazásukkal ők képviselhették Magyarországot San Franciscóban, a technológia fellegvárában megrendezett versenyen, ahol a világ 48 országának legjobb csapataival mérhették össze projektjüket. Arról, milyen volt a világ élvonalában bemutatni alkalmazásukat, az SZTE TTIK két programtervező informatikus hallgatójával, Perjési Szabolccsal és Kordás Patrikkal beszélgettünk.

A Szegedi Tudományegyetem ma az ország egyik legkedvezőbb anyagi hátteret biztosító doktori képzési helyszíne. Az elmúlt években jelentősen javult a PhD-hallgatók ösztöndíjrendszere, az államilag finanszírozott doktoranduszok ma már legalább havi 240 ezer forintos támogatásra jogosultak, az SZTE saját kiválósági ösztöndíjaival és egyéb pályázati lehetőségeivel pedig ennél jóval magasabb összeg is elérhető. Az egyetem célja, hogy kiszámítható és versenyképes anyagi hátteret biztosítson a tehetségek, a jövő kiváló kutatói számára.

Mi a közös a reggeli tejben, a majonézben, a ködben, a kézkrémben, a vérben, egy rákellenes gyógyszerhordozó rendszerben és egy több száz éves festmény megőrzésében? A válasz meglepő: mindegyik mögött a kolloidok és a határfelületek világa áll. Ez a többnyire láthatatlan tudományterület 2026-ban az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) századik Kolloid- és Felülettudományi Szimpóziumával ünnepelt a Delaware-i Egyetemen. A konferenciáról és különleges témájáról az SZTE Kémia Doktori Iskola PhD-hallgatóját, F. Várkonyi Egont kérdeztük.

Hogyan kapcsolódik össze a projektív geometria és egy népszerű társasjáték? Erre adott választ Ruff János matematikus, a Mobee társasjáték megalkotója a LEMMA tábor résztvevőinek. Interaktív előadásán a középiskolások megtapasztalhatták, hogy a matematikai struktúrák nem csupán elméleti fogalmak, hanem a hétköznapokban is megjelennek.

A matematika és az orvostudomány kapcsolatáról, valamint a biostatisztika egészségügyi kutatásokban betöltött szerepéről tartott előadást Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének LEMMA táborában. A középiskolás résztvevők valós kutatási példákon keresztül ismerhették meg, hogyan segítik a statisztikai módszerek a megbízható tudományos következtetések levonását és az orvosi döntéshozatalt.

Játékos kísérletek, évmilliós ősmaradványok és a bolygónkat érintő legizgalmasabb kérdések – idén nyáron első alkalommal nyitotta meg kapuit a nyári táborozók előtt az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézete (FFI). A cél nem csupán a felhőtlen szórakozás volt: az oktatók a jövő problémamegoldóit keresték.

Jelentős kutatási siker, hogy a Novo Nordisk Alapítvány rangos Challenge Programme pályázatán támogatást nyert a Szegedi Tudományegyetem által vezetett nemzetközi konzorcium. A hat évre szóló program megvalósítására 6,8 millió eurót ítéltek oda a kutatóknak, akik az emberekre veszélyes invazív gombafertőzések kialakulásának és terjedésének eddig kevéssé ismert mechanizmusait vizsgálják.

Ismét meghirdette a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja (IKIKK) a VIRTUS 2026/2 pályázatot, amelynek célja, hogy szakmai és pénzügyi támogatással segítse az egyetemen születő innovatív kutatási és fejlesztési ötletek hasznosítását.

Nemzeti felsőoktatási ösztöndíjban tanulmányi és szakmai eredményeik magas színvonalának megtartása céljából a felsőoktatási intézmények azon hallgatói részesülhetnek, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el, illetőleg szakmai területen kimagasló munkát végeztek 2025/2026-os tanévnek megfelelő oktatási időszakban.

A 2026. évi általános felvételi eljárásban 2026. július 9-ig lehet a még hiányzó dokumentumokat pótolni és a jelentkezések sorrendjét módosítani.

Hogyan old meg matematikai problémákat a mesterséges intelligencia? Mire lesznek képesek a kvantumszámítógépek? Mit árulnak el a gravitációs hullámok a világegyetemről? Több mint száz fiatal kutató kereste a választ ezekre a kérdésekre a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetében: három napon át matematikusok, informatikusok és fizikusok mutatták be legújabb eredményeiket. A két, egymásba fonódó nemzetközi konferencián új kutatási együttműködések, szakmai kapcsolatok és barátságok is születtek.

Kinevezéseket és elismeréseket adtak át 2026. június 16-án a Szent-Györgyi Albert Kiválósági Díjátadó Ünnepségen, az SZTE Rektori Hivatal dísztermében. Az eseményen több mint száz oktató és munkatárs részesült elismerésben, hangsúlyozva az egyetem kiválóság iránti hosszú távú elkötelezettségét és közösségi erejét.

Megjelent az amerikai U.S. News & World Report 2026. évi felsőoktatási rangsora június 16-án. A Szegedi Tudományegyetem hazánkban két tudományterületi rangsorban is – kémia és fizikai kémia – vezető helyen.

A Fiziverzum tehetséggondozó program új ablakot nyitó ismereteket nyújtott a fizika elméleti, mérnöki vagy informatikai területén. Az SZTE Fizikai Intézet szakköri foglalkozásain 33 középiskolás vett részt egy féléven át; élménybeszámolóikból az derült ki, nemcsak tanultak, de jó buli is volt.

Vírusok, biomolekulák és nanoanyagok eredeti állapotukban, atomi szinten? Ami eddig a kutatók számára csak álom volt, az ma már valóság a Szegedi Tudományegyetemen. Egy vadonatúj videóban mutatjuk be a nemrég érkezett csúcstechnológiát, amely egy teljesen új dimenziót nyit a hazai és nemzetközi tudományban.

Több lehetőséget jelenthet az SZTE számára Dr. Nagy Gyula brazil Biodiversa+ kutatóútja. Nemcsak a tudományos tapasztalatcsere, hanem a jövőbeli sikeres európai uniós pályázatok szempontjából is stratégiai jelentőségű volt az az út, amelynek keretében Dr. Nagy Gyula és két kollégája, Szkalisity András és Tráser Nándor, a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet kutatói Brazíliában jártak. Az Európai Unió Biodiversa+ program keretében megvalósult expedíció olyan nemzetközi hálózatépítési lehetőségeket nyithat meg, amelyek révén az SZTE még nagyobb figyelmet kaphat az Európai Unión belül is.

Dr. Bilicki Vilmos, az SZTE Szoftverfejlesztés Tanszékének egyetemi docense szerint a mesterséges intelligencia nem megszünteti a szoftverfejlesztőt, hanem magasabb szintre tolja a munkáját: a jövő mérnöke kontextust ad a gépnek, ágenseket irányít, tesztel, magyarázatot keres – és tanúsítható rendszert épít.

Meddig juthat el a mesterséges intelligencia az ipari környezetben? Kiválthatja-e az emberi gondolkodást, vagy éppen új szintre emeli az ember és a technológia együttműködését? Hogyan alakítja át a digitalizáció, az automatizáció és az AI a gyártást, a kutatás-fejlesztést és a munka világát?

Milyen lehet egy világszínvonalú lézeres kutatóintézet laboratóriumaiba belépni, testközelből látni a legmodernebb kutatóberendezéseket, és bepillantani a kutatók mindennapjaiba? Az SZTE Fizikai Intézet vezetésével működő Fiziverzum tehetséggondozó programban résztvevő 33 tizenegyedik osztályos diák ezt nemcsak elképzelhette, hanem az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézetben tett látogatás során személyesen is megtapasztalhatta. A diákok a látogatás során olyan helyekre juthattak be és olyan kutatásokba nyerhettek betekintést, amelyekre csak ritkán nyílik lehetőség.

Egy hónapos, különleges kutatóexpedíció indul 2026 szeptemberében Közép-Ázsiába a Szegedi Tudományegyetem szervezésében. A Dr. Szilassi Péter docens által vezetett kutatócsoport célja, hogy a Tien-san-hegység örökhó födte csúcsai között vizsgálja a klímaváltozás hatásait. A projekt során a kutatók az elmúlt 120 év környezeti változásait elemzik a térségben.

Vigh István Csaba, a Radnóti Gimnázium diákja I. díjat, egyúttal nemzetközi szereplési lehetőséget is szerzett a rangos megmérettetésen, különleges szupernóva-robbanások témakörében végzett munkájával. Kutatómunkájának szakmai irányítója Dr. Barna Barnabás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszékének tudományos munkatársa, az Iax szupernóva-robbanásokkal foglalkozó kutatócsoport vezetője.

Március elején indult az a HU-RIZONT támogatásban is részesülő kutatási projekt a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), amely jelentős mértékben hozzájárulhat az iparban keletkező szén-dioxid hasznosításához. Az SZTE kutatói a CO2 elektrolízisére használható, hosszú távon is stabilan működő gázdiffúziós elektródok létrehozásán dolgoznak.

A lézer születésnapján, május 16-án idén is megtartották A fény napját az ELI ALPS lézeres kutatóintézetben. A regisztrált látogatók különböző kísérleti bemutatókon, körbevezetéseken ismerkedhettek meg az ELI ALPS berendezéseivel, az itt zajló fotonikai kutatásokkal, és ehhez illesztett tudományos előadásokat hallgathattak meg.

A világ bármely pontján a szakmai elitbe emelheti hallgatóit a Szegedi Tudományegyetemen megszerzett tudás. Ezt bizonyítja Dr. Juhász Levente, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet egykori hallgatójának legújabb nemzetközi elismerése is, aki az amerikai University of Florida (UF) kutatójaként nyerte el az ISPRS International Journal of Geo-Information (IJGI) rangos 2026-os Fiatal Kutatói Díját (Young Investigator Award).

A Szegedi Tudományegyetem a 2025 őszi szemeszterben ötödik alkalommal indította el külföldi intézményekkel közösen fejlesztett Sustainable Universities: Global Practices and Sustainable Development Goals című online nemzetközi fenntarthatósági kurzusát. Idén júliusban az angol nyelvű kurzus a brazil Sao Paulo-i Egyetem gondozásában kéthetes nyári kurzus formájában is meghirdetésre kerül, amelyre 2026. május 31-ig várják az érdeklődők jelentkezését a szervezők.

Az online ügyintézés terjedésével egyre több személyes és hivatalos ügy kerül át a digitális térbe – ezzel együtt azonban nő a visszaélések aránya is. Mi történik például akkor, ha valaki más nevében tud belépni egy rendszerbe, banki utalást indít, vagy hivatalos ügyet intéz? Ezekre a valós és egyre aktuálisabb biztonsági problémákra keresnek megoldást a Szegedi Tudományegyetem kutatói egy új, nemzetközi együttműködésben megvalósuló projektben.

Újabb nemzetközi tudományos elismerésben részesült a Szegedi Tudományegyetem: Dr. Tölgyesi Csaba, az SZTE Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa nyerte el a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét. A szegedi kutató ezzel a fenntarthatóság globális elitjébe került és esélyes a jövő januári, három, egyenként egymillió dolláros nemzetközi fődíjra is.