Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Az MTA Fizikai Fődíjat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) adományozza a fizika területén elért kiemelkedő tudományos eredményekért. Benedict Mihály, az Elméleti Fizikai Tanszék professor emeritusa a díjat a kvantumos rendszerek viselkedésének kutatásában, az elméleti fizika egyetemi oktatásában, a tudományos utánpótlás nevelésében, valamint a hazai és nemzetközi szakmai közéletben végzett több mint öt évtizedes kiemelkedő munkájával, továbbá iskolateremtő tevékenységével érdemelte ki.

„Ennyi lányt, mint most, nem láttam egyszerre egy teremben” – újságolták el a szervezők június 23-án, az SZTE TTIK Informatikai Intézet és „Az Informatika Oktatásáért, Kutatásáért Alapítvány” szervezésében megvalósuló Csajos Tábor megnyitóján. Az ötnapos nyári táborban idén ugyanis 17 középiskolás lány vett részt, akik az SZTE oktatóinak köszönhetően megismerkedhettek az informatika színes világával, és belekóstolhattak a programozás, a szoftverfejlesztés és a robotika alapjaiba, valamint a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségekbe.

A rendezvény időpontja: 2025. július 5. szombat, három turnusban, 10.00, 14.00 és 17.00 órakor, a helyszíne: TIK Kongresszusi terem. (Szeged, Ady tér 10.)

A daganatos betegségek matematikai modellezéséről rendezett nemzetközi nyári egyetemet a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) és a Szegedi Tudományegyetemen működő Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium. Röst Gergely, az SZTE matematikusa, a nemzeti labor szakmai vezetője szerint a fiatal orvosok és matematikusok képzésére szolgáló esemény célja az volt, hogy a rákkutatás egy új interdiszciplináris területén szerezzenek korszerű tudást. A rák matematikai modellezésről megkérdeztük Joel Brown és Jeffrey West professzorokat, az egyesült államokbeli Moffitt Cancer Center kutatóit, akik úgy válaszoltak: az adatokat feldolgozó matematikai algoritmus maga is gyógyszer lehet.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói egy ipari konzorcium tagjaként olyan korszerű mikrozöld-nevelőrendszert fejlesztettek ki, amely LED-világítástechnológiát és nanotechnológiai megoldásokat alkalmaz a növények hatékonyabb tápanyagellátása érdekében. A rendszer működése teljes mértékben talajmentes, fenntartható környezetben történik.

A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézete és a gyászoló család mély fájdalommal tudatja, hogy Dr. Várkonyi Zoltán, az SZTE TTIK volt Biofizikai Tanszékének nyugalmazott docense 2025. június 14-én, életének 87. évében elhunyt.

Temetése 2025. június 30-án (hétfőn) 13:00 órakor lesz a Belvárosi temetőben.

Ünnepélyes keretek között rendezték meg a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Tehetséggondozó Tanács közös Talent díjátadó ünnepségét, ahol a tanév legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó hallgatóit ismerték el. Az eseményen összesen 187 fiatal részesült ösztöndíjban, a kiosztott ösztöndíjak száma pedig elérte a 219-et – mivel több pályázó több kategóriában is sikeresen szerepelt. A támogatások összértéke meghaladta a 11 millió forintot.

Wende Roberta, Hankó Eszter és Mátravölgyi Zsófia alkotta „trió” tervei alapján készül el a JATE-díj – jelentette be a különleges kitüntetés alapítója, Prof. Dr. Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora. A JATE-díj tervezésére kiírt nyílt alkotópályázat sajtónyilvános eredményhirdetését 2025. június 13-án az SZTE Rektori Hivatal épületében tartották.

Tökéletes időzítéssel, éppen a 96. Ünnepi Könyvhét nyitónapjára készült el Dr. Szilassi Péter Varázslatos Etiópia című könyvének második, átdolgozott és bővített kiadása. A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatója a József Attila Tanulmányi és Információs Központban teltházas könyvbemutatón ismertette az új útikönyvként, olvasmányos útleírásként is használható, de a tudományos ismeretterjesztést is szolgáló könyvének újdonságait és különlegességeit.

A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete nagyszabású kutatást indít a városklíma és a városlakók hőérzetének összefüggéseinek pontosabb megismerése érdekében. Most bárki részt vehet egy online kérdőív kitöltésével a tudósok munkájában, amely a jövő várostervezését is befolyásolhatja. Cikkünkből kiderül, mi az a humán komfortérzet és mit is jelent a városklíma.

A tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző kutatókat köszöntöttek az MTA székházában. A Magyar Tudományos Akadémia doktora címet 2024-ben nyolcvanegy kutató nyerte el, közülük – a SZTEinfo adatai szerint – tizenhét a Szegedi Tudományegyetem polgára.

A két intézményben felhalmozott tudás egyesítésével a világon egyedülálló lézer és alkalmazási felületei jöhetnek létre. Az együttműködési megállapodást 2025. május 28-án írta alá Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Prof. Yuxin Leng, a Sanghaji Optikai és Finommechanikai Intézet igazgatóhelyettese.

A Magyar Tudományos Akadémia a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján a Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Bolyai Intézete részére kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia által Kiválónak Elismert Kutatóhely minősítést adományozta.

A minősítés 2025. május 26-tól 2030. június 30-ig érvényes.

Kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként 14 magyarországi tudományos műhely - köztük az SZTE TTIK Fizikai Intézete - részesült idén az MTA Kiváló Kutatóhely minősítésben.

Az SZTE Báthory István Gimnázium és Általános Iskola földrajzos diákjai az idei tanévben kiemelkedő eredményeket értek el országos és nemzetközi versenyeken: három dobogós helyezést szereztek a Középiskolai OTDK-n, aranyérmet hoztak el az UNESCO Országismereti Földrajzversenyről, és a kutatásaikat egyetemistákat idéző színvonalon mutatták be.

A Szekszárdi Tudásközpontban rendezték az első Nemzetközi Lösz Terroir Konferenciát, amelyen a Szegedi Tudományegyetem Földrajz– és Földtudományi Intézet GeoTerroir Interdiszciplináris Kutatócsoportjának tagjai ismertették a lösz, mint üledékes kőzet tudományos ismérveit. A nemzeti és nemzetközi országimázs szempontjából kulcsfontosságú természeti kincsünk, a lösz az abból táplálkozó haszonnövényeken, mint például a szőlőn és az arra épülő borászaton keresztül fejti ki hatását.

Látványos kísérletekkel várták a Szegedi Tudományegyetem Kémiai Intézetében május 15-én a Bajai III. Béla Gimnázium diákjainak csapatát. A Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyhez kötődő laborlátogatásra csatlakoztunk a Bács-Kiskun vármegyéből érkezett fiatalokhoz.

Idén is megtartották a Fény napját az ELI ALPS lézeres kutatóintézetben a lézer születésnapján, május 16-án. A regisztrált érdeklődők különböző állomásokon ismerkedhettek meg a fény természetével, a fotonikai kutatásokkal, ezenkívül részt vehettek körbevezetésen és tudományos előadásokat is hallgathattak a délután folyamán. Dr. Varjú Katalin előadásán jártunk.

Miután május 12-én ünnepélyes keretek között átadták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) új kutatási egységét, a Gazda-patogén Interakció Központot, május 13-14-én kétnapos workshoppal folytatódott a program az SZTE Biológia Intézetében. A Gombapatogén workshop (Fungal Pathogen workshop) keretében a világ élvonalába tartozó kutatók osztották meg legfrissebb eredményeiket és tapasztalataikat a kórokozó, azaz a szervezetben élősködő gombák vizsgálatáról.

Ünnepélyes keretek között nyitották meg május 12-én a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) új kutatási egységét, a Gazda-patogén Interakció Központot. A Biológia Intézet területén kialakított, az országban egyedülálló in vivo kísérleti állomás és az ahhoz kapcsolódó öt felújított további labor célja, hogy új szintre emelje az antimikrobiális, különösen az antifungális terápiák fejlesztését, választ adva egy súlyos, ám gyakran elhanyagolt egészségügyi kihívásra. A projekt szakmai és anyagi megvalósítását az SZTE egykori hallgatója, a 2023-ban fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal elismert Karikó Katalin is támogatta.

Az Akadémikusok Gyűlése 2025. május 7-én a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta Prof. Dr. Gyimóthy Tibor professor emeritust, továbbá levelező tagjává választotta Prof. Dr. Kónya Zoltán tanszékvezető egyetemi tanárt, valamint Prof. Dr. Molnár Lajos tanszékvezető egyetemi tanárt.

A Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileumi közgyűlésén Akadémiai Díjat vett át a Szegedi Tudományegyetem két kutatója, Prof. Dr. Farkas Eszter molekuláris biológus, az SZTE SZAOK és az SZTE TTIK Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék egyetemi tanára és Dr. Röst Gergely matematikus, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.

Két hetet töltött Magyarországon Dr. Moritz Gubler, a Berni Egyetem kutatója, aki az SZTE oktatóival és kutatóival cserélt tapasztalatot a tanárképzés legújabb módszereiről. A jövő oktatóinak képzésének is alkalmazkodnia kell a XXI. század kihívásaihoz, ezért például már a földrajztanár-képzésben is megjelenik a klímaváltozás. A svájci szakember látogatásának középpontjában a kutatócsoport által alkalmazott kutatási módszerek, például a szemkövetéses vizsgálatok és a földrajztanár-képzés módszerei - elsősorban a tanulóközpontú oktatás módszerei - álltak.

A tudományos ismeretterjesztés ősi módszeréhez nyúlik vissza a Szegedi Tudományegyetem egyik legújabb speciálkollégiuma, a „GeoKéktúra I.”, amely a földtudományi és földrajzi jelenségeket, folyamatokat keletkezési, előfordulási helyükön vizsgálja, vagyis a természetben. A különleges, terepgyakorlattal egybekötött kurzust az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Geológia Tanszéke hirdette meg az ott tanuló nappali és levelező rendszerű képzésben részt vevő BSc-s és MSc-s hallgatói - például földtudomány, földrajz, környezetmérnök szakosok - számára.

Idén július 14. és 18. között immáron harmadik alkalommal tér vissza Szegedre az SZTE Bolyai Intézet nagysikerű ifjúsági tábora, a LEMMA, vagyis a Leendő Magyar Matematikusok Tábora. A program célja az alkalmazott és kutató matematikus pálya minél szélesebb körű megismertetése, bemutatása az érettségi előtt álló, tizenegyedikes diákoknak. A szervezők egészen május 31-ig várják azokat a jelentkezőket, akiket már lenyűgözött egy-egy matematikafeladat szépsége, vagy akik egyszerűen jók matekból, és szeretnék fejleszteni logikus gondolkodásukat, hogy ezt a tudást a jövőben választott pályájukon sikeresen alkalmazhassák.

A kvantumszámítástechnika alkalmazásairól vezettek be választható modult a Szegedi Tudományegyetem TTIK Fizikai Intézetének fotonikai-mérnöki mesterszakján. A Kvantumoptika és kvantuminformatika nevű modul a tárgy kutatás-fejlesztési eredményeivel ismerteti meg a hallgatókat és idővel az SZTE saját kutatásaihoz is keretül szolgálhat. A terület alapfogalmairól Dr. Földi Péter egyetemi tanár, az Elméleti Fizikai Tanszék vezetője és Dr. Trényi Róbert egyetemi adjunktus, a tanszék kvantumkommunikációval foglalkozó kutatója válaszolt kérdéseinkre.

A Szegedi Tudományegyetem matematikusainak új modellje a káoszelmélet segítségével mutatja be, hogyan vezethet az immunelkerülés és a fertőzőképesség közötti evolúciós egyensúlyozás kiszámíthatatlan tulajdonságú új vírusvariánsokhoz.

A Nature lapcsalád rangos Nature Communications folyóiratában jelent meg publikációja Dr. Czakó Gábor egyetemi docensnek, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoport vezetőjének és Dr. Papp Dóra egyetemi adjunktusnak, a kutatócsoport volt tagjának. A cikkben az Innsbrucki Egyetem és a kínai Huazhong Egyetem kutatóival együttműködve számítógépes szimulációval mutatták ki, hogy egy kémiai reakció dinamikájában szerepet játszik a kvantumos alagúthatás, ha a reakcióban könnyű hidrogénizotóp vesz részt.

A Szegedi Tudományegyetemen csütörtökön a 37. OTDK Biológia, valamint Humántudományi Szekciójának zárónapján kihirdették az idei konferencia helyezettjeit.

Másodszor adott otthont a Szeged az Európai Geotermikus PhD Napok rendezvénynek. 2013. után 2025-ben is a Szegedi Tudományegyetem szervezésében valósult meg az a jelentős nemzetközi tudományos konferencia, amelynek fókuszában korunk egyik legsokoldalúbban felhasználható zöld energiája, a geotermikus energia állt.

Fejenként ötezer amerikai dollár, egy műalkotás és díszoklevél a JATE-díjas jutalma. A különleges kitüntetésre a jelölés ikonikus napon, április 16-án startol. Egy éve, 2024. április 16-án jelentette be Karikó Katalin, hogy a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárt a Szegedi Tudományegyetemnek adományozza, és megalapítja a JATE-díjat. Az SZTE jogelődje, az egykori József Attila Tudományegyetem (JATE) emlékére létrehozott díj három kategóriában jutalmazza a legjobbakat.

A Szegedi Tudományegyetemen közös megnyitó ünnepséggel kezdődött el a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humántudományi és Biológia Szekciójának előadássorozata. A 70. évfordulóját ünneplő OTDK történetében eddig mintegy 80 ezer hallgatói előadás hangzott el és ezek az egykori hallgatók ma a magyar értelmiségi háló tagjai – mondta Prof. Dr. Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke. A megnyitón Dr. Kasza Péter egyetemi tanár, az SZTE BTK Klasszika-filológia és Neolatin Tanszékének vezetője, valamint Dr. Gácser Attila egyetemi tanár, az SZTE TTIK Biológiai Intézet vezetője tartott a társszekció hallgatói számára is érdekes előadást. A konferencia munkáját a két szekció ügyvezetője, Prof. Dr. Szilágyi Zsófia irodalomtörténész egyetemi tanár (SZTE BTK) és Prof. Dr. Fehér Attila növénybiológus egyetemi tanár (SZTE TTIK) nyitotta meg.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara idén is megrendezi a középiskolásoknak szóló rendezvénysorozatát 2025. május 5 – június 20. között. A SZTE TTIK szeretné közelebb hozni, még érdekesebbé tenni a természettudományokat a középiskolás diákok számára, ezért az írásbeli érettségi vizsgák kezdete és a tanév vége közötti időszakban meghirdeti az „Ugorj be hozzánk egy órára!” című rendezvényét, az SZTE Oktatási Igazgatóságának és az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóságának támogatásával.

Földrajzi tudás a fenntartható jövő szolgálatában: továbbra is népszerű a középiskolások körében a Szegedi Tudományegyetem Jakucs László Nemzetközi Földrajzversenye.

„Vízgazdálkodási kihívások és tudományos válaszok a Dél-Alföldön” címmel tartottak szakmai napot Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia helyi akadémiai bizottságának székházában. A Magyar Hidrológiai Társaság által szervezett szakmai nap célja, hogy platformot biztosítson a vízügyi igazgatás által felvetett gyakorlati problémák, kutatási kérdések és innovációs igények megvitatására, valamint hogy feltérképezze az ezekre választ adni képes egyetemi kompetenciákat a Szegedi Tudományegyetemen.

Az idén 100 éves Szegedi Egyetemi Énekkarra kiemelt figyelem irányul a 20. Egyetemi Tavasz programsorozatában. Az SZTE Kulturális Iroda által szervezett fesztivált 2025. április 10-én nyitották meg a Szegedi Tudományegyetem Rektori Épületének átriumában, ahol fotókiállítást rendeztek az Egyetemi Fotópályázat anyagából. A megnyitón osztották ki a tavaszi művészeti pályázatok díjait is.

Magasabb szintre léphet a fotoakusztikus mérőműszer fejlesztése a Szegedi Tudományegyetemen. Metaanyagok bevonásával növelik a rendszer érzékenységét. A HU-RIZONT támogatású kutatásban neves partnerintézményekkel, a Glasgow-i, a Szingapúri és a Szöüli Egyetemmel dolgoznak együtt a szegedi kutatók. Az általuk fejlesztett műszer felhasználási területe rendkívül szerteágazó és ígéretes. Segítségével például a kilélegzett levegő összetételéből következtethetnek az orvosok az emberi vérveszteség mennyiségére, vagy egy földrengés esetén segíthet beazonosítani, hogy a romok alatt fekszenek-e túlélők vagy van-e esetlegesen gázszivárgás.

Hogyan fér el egy működőképes műhold egy üdítős doboznyi térfogatú burkolatban? Ezzel a kihívással szembesülnek azok a szegedi és zentai középiskolások, akik idén bekerültek a CanSat verseny országos döntőjébe, az Európai Űrügynökség és a Magyar Asztronautikai Társaság diákoknak szóló megmérettetésére. Az SZTE TTIK Informatikai Intézet oktatóinak, Dr. Kelemen András főiskolai docensnek és Kiss Ádám tanársegédnek mentorálásával két csapat is részt vesz április 4-5-én a verseny döntőjében. A Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium diákjai egy valódi űrmisszió szimulációjában mutathatják be projektjüket, mely során a mini műholdat egy kutatórakétával juttatják a magasba, hogy az adatokat gyűjtsön.

Az SZTE Bolyai Intézetben keddi és szerdai napokon ismét korrepetálásra várják az intézetben matematikát tanuló, nem matematikus hallgatókat. A korrepetálást az intézet matematikus hallgatói végzik informális környezetben.

Ha tavasz, akkor ismét itt az SZTE Alma Mater kihívása, ahol egyéni eredményeddel számítunk rád, hogy kiderüljön, melyik kar vagy egység lesz 2025 tavaszán a legsportosabb és a legaktívabb a Szegedi Tudományegyetemen!

A Szegedi Tudományegyetem dr. Osvay Károly által vezetett TeWaTi lézer kutatócsoportja, valamint a prof. dr. Hideghéty Katalin vezette radioonkológiai kutatócsoportja is részt vesz az EuPRAXIA (European Plasma Research Accelerator with Excellence in Applications) nemzetközi konzorcium által kitűzött új generációs lézer-plazma gyorsítású szabadelektron-lézer előkészítésében.

Az elektromos rollerek egyre nagyobb szerepet kapnak a városi közlekedésben. Nem véletlenül, hiszen gyorsak, praktikusak és fenntartható alternatívát kínálnak az autózással vagy a tömegközlekedéssel szemben. Azonban növekvő népszerűségük számos kérdést is felvet: hogyan illeszkednek a városi térbe? Milyen konfliktusok alakulnak ki a különböző közlekedők között? És vajon a roller pusztán egy praktikus eszköz, egy divathullám, vagy egy olyan életstílus, amely hosszú távon is alakíthatja a városi mobilitást? Ezekre a kérdésekre keres választ Dr. Boros Lajos, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalomföldrajz Tanszékének egyetemi docense. Vezetésével zajlik ugyanis a Szegedi Tudományegyetemen hazánkban egyedülálló mikromobilitási kutatás. A felmérésről, a kutatók eddigi tapasztalatairól Dr. Boros Lajossal beszélgettünk.

Hogyan hasznosíthatjuk a borászatban a poliaminokról megszerzett tudásunkat? Milyen stresszhatások érhetnek egy növényt? Pichererné Dr. Gémes Katalint, az SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszékének adjunktusát a növénystresszről, a növekedés szabályozásáról, a stressz- és a különböző növekedésszabályozó anyagok gyakorlati jelentőségéről, illetve a görögországi ösztöndíjáról kérdeztük.

Melyik szegedi akadémikus levelezett Neumann Jánossal? Ki foglalkozott hazánkban először MI-vel? Ki alkotott „katicabogarat”? A kérdésre 2025. március 27-én a „Kalmár 120” című rendezvénysorozat válaszolt. Kalmár László (1905-1976) születésnapján a Szegedi Tudományegyetem koszorúzási ünnepséget és konferenciát tartott, majd megnyílt az SZTE Klebelsberg Könyvtár és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság kamaratárlata, amely 2025 őszéig várja az érdeklődőket a szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra Informatikatörténeti kiállítása emeleti terében.

Együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézete és a Békéscsabai Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégium, melynek célja az oktatás, szemléletformálás terén meglévő együttműködés kibővítése, a közös beiskolázási tevékenységek fejlesztése.

Március 24-én rendezte meg első tavaszi Céges Kirakodóját az SZTE TTIK Informatikai Intézete, melynek célja, hogy közelebb hozza a hallgatókat az informatikai szektor szereplőihez. A rendezvény kiváló lehetőséget biztosított a diákok számára, hogy értékes szakmai kapcsolatokat építhessenek ki a meghívott vállalatok szakembereivel. Az eseménysorozat keretében hétfőn a Continental Autonomous Mobility Hungary Kft. mutatkozott be elsőként az informatikus hallgatóknak.

A Szegedi Tudományegyetem a Zirzen Janka Ösztöndíjjal is szeretné támogatni, ösztönözni a fiatalokat, hogy minél többen válasszák a pedagógusi pályát. A 2024/2025-ös tanév tavaszi félévében százan nyerték el ezt az ösztöndíjat, ők vehették át oklevelüket 2025. március 20-án a Rektori Épület dísztermében rendezett ünnepségen.

Másodszor tartotta meg a Szegedi Tudományegyetem TTIK Bolyai Intézete a március 14-i nemzetközi Pí-napot. Szűnni nem akaró vastapssal köszöntötte a közönség péntek délután Obádovics Gyula professzort, aki az esemény fő előadója volt. Egész délután érdekes matematikai előadásokat tartottak az intézet Bolyai termében, amelyre a környező településekről is érkezett hallgatóság. Az előadások között volt PIzza szünet és PIte szünet, illetve PIroska szörpöt is lehetett fogyasztani.

A Szegedi Tudományegyetem Magyarország egyik olyan intézménye, amelynek fűtését részben geotermikus energia biztosítja. A SZTE-n végzett szakemberek segítségével tudhatjuk meg, hogyan jut el a hőenergia a 2000 méteres mélységből a tantermekig és a lakásokig.

Napjaink egyik legégetőbb globális kérdése, hogy hogyan változik éghajlatunk, azzal pedig egész életünk. Erre a kérdésre keresi a választ, minden akadémiai tudást összefogva a Szegedi Tudományegyetem, tavasztól központilag koordinált formában is. Az SZTE klímaváltozással kapcsolatos kutatásait és különböző területekről érkező szakértőit fogja össze a március elsejével létrejött Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. Az első évben kollaboráció részvevőinek összegyűjtése és a kapcsolható kutatások rendszerezése lesz a munka fókuszában.