Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Az évkezdéshez legfontosabb információkat itt találjátok.

2024. július 11. és 20. között rendezte meg 32. alkalommal az SZTE TTIK Informatikai Intézete a Nemzetközi Képfeldolgozó Nyári Iskolát (Summer School on Image Processing).

A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet egyik csapata nyerte a 2024-es szegedi fenntartható városfejlesztésről szóló, fiataloknak szervezett versenyt. Az úgynevezett Hackatlon külföldön már jól ismert, olyan szituációs verseny, melyben a csapatoknak rövid idő alatt kell a lehető leginnovatívabb és legköltséghatékonyabb megoldást kitalálniuk. Ebben jeleskedtek a földrajzos hallgatók.

Antal Levente 1 hónapot tölthet el Belgiumban a „CubeSat Summer School” program keretein belül, ahol az ESA munkatársai és külső szakértők előadások és gyakorlati tevékenységek sorát tartják majd meg a több mint 20 országból érkező egyetemisták elit csoportjának.

Humánpolitikai átadóünnepséget rendeztek 2024. július 2-án, kedden a Szegedi Tudományegyetem rektori hivatalának dísztermében. Átvették kinevezésüket az új dékánok, igazgatók, intézetvezetők és tanszékvezetők, valamint oklevelekkel díjazták az elmúlt időszakban kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégákat. Összesen több mint százan részesültek elismerésben.

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjaiban talált emberi maradványok egyre biztosabban utalnak arra, hogy a török sereg a mohácsi csata után véresen kivégezte mintegy 2000 hadifoglyát, majd rendezetlen tömegsírokban hantolta el őket. A mohácsi síkon, 1526. augusztus 29-én zajlott a magyar történet egyik legtragikusabb csatája, melynek közelében jelenleg 5 különálló tömegsírról tudunk. Az antropológiai feltárásból következtethető drámai eseményekről Dr. Pálfi György antropológussal, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének vezetőjével a IV. számú tömegsír mellett beszélgettünk. Felkavaró részletek következnek.

Megrendülten tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy kollégánk és barátunk, DR. KURUSA ÁRPÁD, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Geometria Tanszékének egyetemi docense, életének 63. évében, hosszú, súlyos betegség következtében 2024. július 07-én elhunyt."

Idén mintegy 120 ezren jelentkeztek valamilyen egyetemre vagy főiskolára Magyarországon. Kevesebb, mint három hét múlva kihirdetik az idei ponthatárokat, és kiderül, kit melyik szakra vettek fel. Addig is lehetnek még tennivalók az E-felvételi rendszerben, ahol a hiányzó dokumentumokat 2024. július 10-ig pótolhatják a felvételizők. A sorrendmódosítás határidejét meghosszabbították, így a jelentkezők 2024. július 16-ig – a felvételi időszakában egyetlen alkalommal – változtathatnak a megjelölt intézmények sorrendjén.

Holnap újból eljön a nyár egyik legnagyobb izgalommal várt eseménye: a Pont Ott Parti. Ünnepelj velünk július 24-én a Dugonics téren, az SZTE Rektori Hivatala előtt!

Egyedülálló, hiánypótló, szórakoztató és ismeretterjesztő egyszerre Veres Zsolt, az SZTE alumnusának könyve, amely az Országos Kéktúra földtudományi különlegességeit mutatja be és magyarázza meg a laikusok számára is érthető módon. A kiadvány a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének kiadója, a GeoLitera gondozásában jelent meg.

Újabb öt évre elnyerte az MTA Lendület kutatói pályázatát Dr. Czakó Gábor egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoportjának vezetője. A kémiai reakciók dinamikájának atomi szintű vizsgálatával foglalkozó elméleti kémikus és csoportja kvantumhatások azonosításával folytatja számítógépes szimulációs kutatásait. Czakó Gábor elmondta, az új Lendület-projektben olyan modellt fejlesztenek, amely a reakcióban részt vevő elektronok mellett a jóval nehezebb atommagok mozgását is kvantummechanikai egyenletekkel tudja leírni.

A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év (2023. július – 2024. június) középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt, ami jelentősen meghaladja az 1981-2010-es időszak átlagát (11,5 °C). A belvárosban a városi hatások miatt az éjszakák rendszerint melegebbek, a minimumhőmérsékletek pedig magasabbak, így ott az elmúlt év középhőmérséklete 15,2 °C volt. Ez utóbbi érték olyan városok átlaghőmérsékletének felel meg, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki. Dr. Gál Tamás, az MTA doktora, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezetője, valamint a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület elnöke elmagyarázza, miért vállalhat egyedülálló szerepet az SZTE a magyarországi klímakutatásban.

Fogadják szeretettel a Diploma átadó ünnepségeink és az ehhez kapcsolódó elektronikus kari kiadványunkat.

2024. JÚNIUS 30-án (vasárnap) a TANULMÁNYI és INFORMÁCIÓS KÖZPONT KONGRESSZUSI TERMÉBEN (Ady tér 10. ) HÁROM TURNUSBAN, 10.00, 14.00 és 17.30 ÓRAKOR

A 17:30-as ünnepségre még lehetőség nyílt plusz jegyek vásárlására.

A plusz jegyek vásárlására a meghírdetett 10:00 órás kezdési idpőpont, technikai hiba miatt, 12:00 órára módosul.

Két Nobel-díjas tudós, Anne L’Huillier és Krausz Ferenc avatta fel az újabb mérföldkövet az attoszekundumos kutatások legnagyobb központjában, az európai lezerkutató konzorcium (ELI ERIC) és a Szegedi Tudományegyetem által fenntartott ELI ALPS területén.

Czakó Gábor elnyerte a Lendület Program pályázatát a haladó kategóriában, így a Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoportja tovább folytathatja „lendületes” kutatásait.

Magyarországon egyre több matematikailag képzett szakembert igényelnek az innovációorientált szektorok, de hiába van pénz az innovációra, ha nem fejlődik a szakember-utánpótlás. Ezért ideje új imázst adni a matematikának, amihez jó alap, hogy a fejlett országokban ma már egyáltalán nem divat „hülyének lenni matekból”, hiszen a matematikusok 90 százaléka jól fizető állásokban helyezkedik el. Hogyan tesz versenyképessé a matematika? Milyen innovációs jelentősége van a tudományterületnek? Erre keresték a választ az Alkalmazott Matematikai Konferencia innovációról szóló beszélgetésének résztvevői, Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, Szabó Gábor, az SZTE Széchenyi-díjas fizikaprofesszora, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, Simon L. Péter egyetemi tanár, az ELTE Matematikai Intézet vezetője, a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára és Röst Gergely, az SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének vezetője, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője.

Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora egyetemi tanári kinevezésben részesült. A döntést a Magyar Közlöny legfrissebb száma tette közzé.

Kari Tanácsi választott képviselők a 2024. 07. 01. és 2029. 06. 30. közötti időszakban

A 2024. júnusi ZÁRÓVIZSGA érvényes beosztása a CooSpace TTIK Záróvizsgák - ZV beosztás színtérben található.

Szent-Györgyi Albert nyomdokain jártak a róla elnevezett verseny iránt érdeklődő diákok, akiknek az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatósága különleges programokat szervezett. A programban 2024. május 23-án két határon túli, vajdasági középiskola diákjai tapasztalhatták meg, milyen a kutatók élete. A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és a Zentai Gimnázium tanulói számára életre szóló élményt adott a szegedi látogatás.

A 2024-es év első felében Belgium az Európai Unió soros elnöke, akitől Magyarország fogja átvenni a stafétabotot a második félévre. A belga EU-elnökség egyik fontos rendezvénye volt a május 14-15-én Antwerp városban rendezett „Európa egyesül a régi és új járványok ellen” című konferencia, amelynek célja az EU pandémiás felkészültségének értékelése, és a jövőbeli teendők meghatározása volt.

Május 24-én és 25-én tartja a tanév utolsó, összefoglaló KísérletEST bemutatóját Ignácz Ferenc mesteroktató az SZTE Fizikai Intézet Budó Ágoston előadótermében, szeptembertől pedig érkezik majd a folytatás. A népszerű fizikus évek óta celebrálja kísérleti „showműsorait” a Szegedi Tudományegyetem vonzáskörzetében. Mostanra már felismerik az utcán a diákok.

Május 17-én a Növények Napja alkalmából izgalmas programokkal készül a Biológia Intézet, melyre minden érdeklődőt várnak szeretettel!

Hetvenhét kutató nyerte el 2023-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet, mely díjátadó ünnepségét az MTA-székház felújítása miatt az Országos Széchényi Könyvtárban tartották 2024. április 23-án. A Magyar Tudományos Akadémia a 197. közgyűlése előtti rendezvényen a szegedi tudományos műhelyek 11 kutatója vált az MTA doktorává.

Verebekkel, galambokkal a városi betondzsungelben is találkozhatunk, egy kis odafigyeléssel azonban még több és változatosabb madárfajt szoktathatunk a környezetünkbe. A kis tollas élőlények nemcsak szép hangjukkal bűvölnek el minket, de hasznosak is – például elfogyasztják a legyeket és szúnyogokat. Szegeden és környékén tengelicek, széncinegék, meggyvágók és csízek is élnek. Hogyan tehetjük barátságossá számukra a környezetünket? – erről kérdeztük Dr. Tölgyesi Csabát, az SZTE ökológusát a Madarak és fák napja alkalmából.

Középiskolásoknak szóló számítógépes modellezési videósorozatot készít Dr. Földi Péter egyetemi docens az SZTE Fizikai Intézet Elméleti Fizikai Tanszékének vezetője. A 6. részénél tartó sorozat Fizika és Python - játék és modellezés címmel érhető el, és célja, hogy szórakoztató metodikával vezesse el a fiatalokat a numerikus számítások heuréka élményéhez.

Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas kutatóprofesszora szegedi látogatását színesítette az a rendhagyó növényismereti óra, amit a Füvészkertben tartottak a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak. Az egyetem legújabb díját alapító kutatónő a tanóra után megismerkedett azokkal a botanikai ihletésű kerámiaszobor-tervekkel is, amelyek a Tudós nők ösvényét díszítik majd. Karikó Katalin a kukorica szimbólumot választotta magának.

Mostantól állandó kiállításon tekinthető meg a Karikó Katalin Nobel-díját jelképező Nobel-arcképes plakett az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ erre alapított kiállítási terében. A Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora az őt köszöntő 2024. április 16-i díszünnepségen jelentette be, hogy Nobel-érmének 24 karátos arannyal bevont hiteles másolatát az egyetemnek ajándékozza.

A 2023/2024. tanév II. félévi Oktatói Munka Hallgatói Véleményezéséhez szükséges kérdőívek a NEPTUN-ban 2024.04.22-től 2024.05.12. 23:59-ig érhetők el.

Programok középiskolásoknak 2024. május 3-27. között az SZTE TTIK szervezésében

A Nature lapcsalád Nature Catalysis című rangos tudományos folyóiratában jelent meg publikációja az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék docense, Dr. Janáky Csaba által vezetett SZTE IKIKK Fotoelektrokémiai Csoportnak. A cikk témája, a szén-dioxid és a glicerin együttes, több Napnak megfelelő fényerősséggel történő fotoelektrokémiai átalakítása, arra mutat példát, hogy egy közönséges vegyipari melléktermék hogyan alakítható át energiahatékonyan új nyersanyagokká. Az eljárásról a publikáció vezető szerzői, Dr. Janáky Csaba és Dr. Balog Ádám beszélnek.

Atipikus. Tömören így jellemezhető a Nobel-díjas Karikó Katalin 2024. április 9-i akadémiai székfoglaló előadásának ünnepe. Az mRNS terápiás alkalmazása című prezentáció és az azt felvezető laudáció érzelemdús és közvetlen hangulatú programja a tudományos ismeretterjesztés iskolapéldája. A Szegedi Tudományegyetem élőben közvetítette, utólag is megtekinthetővé teszi Nobel-díjas professzora akadémiai programját. Karikó Katalin 2024. április közepén alma materét is meglátogatja, folytatja a kutatómunkát.

Az SZTE transzmutációs projektjében Dr. Osvay Károly és kutatócsoportja igazolta, hogy lehetséges a lézeres neutronelőállítás. Az a kérdés azonban még nyitott, hogy kísérletileg elérhető-e az a neutronhozam, ami egy szubkritikus reaktor működtetéséhez, és benne a transzmutációhoz elegendő. Csütörtökön a Szegedi Tudományegyetemre és az ELI ALPS-ba érkezik a téma támogatója, a Nobel-díjas Gérard Mourou fizikus, akit elkísérnek a Transmutex genfi nukleáris mérnöki cég szakemberei is.

Nagyot fordult a világ az első, 2020. április 9-én megjelent Karikó-interjúnk óta. A változás egyik kifejezője, hogy Karikó Katalin megkapta – Drew Weissmannal megosztva – a 2023. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Karikó Katalint, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzorát a vakcináról és terápiáról, a jó és az álhírekről, a kedvenc ételéről és virágairól is kérdeztük 2024 tavaszán.

Kíváncsi vagy, milyen lehet a Szegedi Tudományegyetemen tanulni? Milyen ösztöndíjakkal, tehetséggondozó programokkal segítjük a szakmai előmeneteled? Milyen kulturális és szabadidős tevékenységek várnak Szegeden?

A mém kifejezés megalkotója és két Nobel-díjas kutató is megkapta már a San Diego-i Egyetem Scripps Oceanográfiai Intézete kitüntetését. A 2023-as Nierenberg-díjat Karikó Katalinnak adományozzák a Covid-19 oltásokat megalapozó úttörő kutatásaiért. A közérdekű tudományos eredményeket elismerő díjjal jutalmazott kutató 2024. március 25-én előadást tart.

Kecskeméten tartották az Archenerg Klaszter 2024-es tisztújító ülését, ahol Prof. Dr. Bíró István, az SZTE Mérnöki Karának dékánja vette át a klaszter elnöki tisztségét. Az alelnöki pozíciók közül pedig egyet Dr. Nagy Gyula, az IKIKK Oktatás Modernizációs és Innovációs Klaszter Élethosszig Tartó Tanulás Fejlesztési Program vezetője és a Földrajzi és Földtudományi Intézet adjunktusa látja el.

Állami elismeréseket adtak át március 15., nemzeti ünnepünk alkalmából az Országházban március 14-én. A Szegedi Tudományegyetemről is többen vehettek át rangos kitüntetéseket. Széchenyi-díjat kapott Prof. Dr. Szabó Gábor fizikus, az ELI ALPS ügyvezető igazgatója, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Magyar Érdemrend Lovagkereszt Polgári Tagozat kitüntetésben részesült Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta, az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Szintén Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerte el az államfő Dr. Földesi Irén belgyógyász, klinikai farmakológus, a Szentesi Multidiszciplináris Centrum diabetológus főorvosa több évtizedes munkáját.

Szintetikus üzemanyagok előállítására szolgáló technológiákkal érkezett újabb konténer az SZTE Science Parkjában épülő energetikai innovációs tesztállomásra. A korábban már telepített konténerekben megújuló energiával készítik majd az e-üzemanyag alapjául szolgáló e-hidrogént és e-szén-monoxidot. Az új berendezésekről Dr. Sápi András, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék docense, az SZTE IKIKK, AKEK, Környezeti Katalízis Kutatócsoport vezetője beszélt a helyszínen.

151 ember vesztette életét és az akkori 75 ezer szegedi lakosból 60 ezer vált hajléktalanná, amikor 1879. március 12-én a Tisza elöntötte Szegedet. Európa minden részére eljutott a természeti katasztrófa híre, amely alapvetően megváltoztatta a térség lakóinak életét és az árvízvédelemmel kapcsolatos koncepciókat is. A szegedi nagyárvíz 145. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián, 2024. március 11-én a Szent-Györgyi Albert Agóra Dísztermében Szeged történetének legnagyobb természeti katasztrófájára emlékeztek a tudományos élet képviselői és az árvízvédelemben érintett szervezetek, intézmények, hatóságok, köztük az SZTE tudósai.

A világon mindössze három olyan készülék működik, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja a közelmúltban beszerzett. A spektrál CT új távlatokat nyit a kompozit anyagok, implantátumok, akkumulátorok, katalizátorok vizsgálatában, így képes lesz kiszolgálni az SZTE széles kutatói körét és ipari partnereit. A berendezést Dr. Fendler Judit kancellár és Prof. Dr. Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes adta át.

Az első, online forduló után, - amelyben csaknem 1000 diák mérettette meg magát - kialakult a döntő 108 főből álló mezőnye a 13. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyen. A tanulmányi verseny páratlan népszerűségnek örvend a tanulók és felkészítő tanáraik körében. Mi a titka annak, hogy rekord számú, közel ezer tanuló jelentkezett a versenyre? Hogyan készülnek a szervezők a szegedi döntőre? Erről kérdeztük a kárpát-medencei megmérettetés szakmai vezetőjét, Dr. Szilassi Pétert, aki révén betekinthettünk a verseny kulisszatitkaiba is.

Az utóbbi években az óceáni tengeráramlatok szerepét kiemelten kezdték el vizsgálni a tudósok és maguk is meglepődtek az eredményen. Az elmúlt bő egy év kutatásaira alapuló modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy leállása 2025-2095 között várható. Dr. Gál Tamás, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezető docense magyarázta el, mi és miért várható a leállással kapcsolatban globálisan, illetve Európában.

Az SZTE TTIK Biológia Intézet, a Magyar Biotechnológus-hallgatók Egyesülete és a Doktoranduszok Országos Szövetsége Biológiai és Kémiai Tudományok Osztály közös szervezésében Biotechnológiai Szakmai Napot rendeznek március 1-én 10 órától az SZTE TTIK Biológia Intézetében.

Új megoldásokat keres a járomspórás gombák által kiváltott betegség gyógyításában, miközben a tehetséges hallgatókat támogatja és jelenleg a HUN-REN-SZTE Gombafertőzések Patomechanizmusai Kutatócsoport tagja Dr. Nagy Gábor, aki egyike a Szegedi Tudományegyetem Bolyai János Kutatási Ösztöndíjas fiatal kutatóinak.