Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk, minden kedves hallgatónknak, munkatársunknak!

Földrajzi tudás a fenntartható jövő szolgálatában: továbbra is népszerű a középiskolások körében a Szegedi Tudományegyetem Jakucs László Nemzetközi Földrajzversenye.

„Vízgazdálkodási kihívások és tudományos válaszok a Dél-Alföldön” címmel tartottak szakmai napot Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia helyi akadémiai bizottságának székházában. A Magyar Hidrológiai Társaság által szervezett szakmai nap célja, hogy platformot biztosítson a vízügyi igazgatás által felvetett gyakorlati problémák, kutatási kérdések és innovációs igények megvitatására, valamint hogy feltérképezze az ezekre választ adni képes egyetemi kompetenciákat a Szegedi Tudományegyetemen.

Az idén 100 éves Szegedi Egyetemi Énekkarra kiemelt figyelem irányul a 20. Egyetemi Tavasz programsorozatában. Az SZTE Kulturális Iroda által szervezett fesztivált 2025. április 10-én nyitották meg a Szegedi Tudományegyetem Rektori Épületének átriumában, ahol fotókiállítást rendeztek az Egyetemi Fotópályázat anyagából. A megnyitón osztották ki a tavaszi művészeti pályázatok díjait is.

Magasabb szintre léphet a fotoakusztikus mérőműszer fejlesztése a Szegedi Tudományegyetemen. Metaanyagok bevonásával növelik a rendszer érzékenységét. A HU-RIZONT támogatású kutatásban neves partnerintézményekkel, a Glasgow-i, a Szingapúri és a Szöüli Egyetemmel dolgoznak együtt a szegedi kutatók. Az általuk fejlesztett műszer felhasználási területe rendkívül szerteágazó és ígéretes. Segítségével például a kilélegzett levegő összetételéből következtethetnek az orvosok az emberi vérveszteség mennyiségére, vagy egy földrengés esetén segíthet beazonosítani, hogy a romok alatt fekszenek-e túlélők vagy van-e esetlegesen gázszivárgás.

Hogyan fér el egy működőképes műhold egy üdítős doboznyi térfogatú burkolatban? Ezzel a kihívással szembesülnek azok a szegedi és zentai középiskolások, akik idén bekerültek a CanSat verseny országos döntőjébe, az Európai Űrügynökség és a Magyar Asztronautikai Társaság diákoknak szóló megmérettetésére. Az SZTE TTIK Informatikai Intézet oktatóinak, Dr. Kelemen András főiskolai docensnek és Kiss Ádám tanársegédnek mentorálásával két csapat is részt vesz április 4-5-én a verseny döntőjében. A Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium diákjai egy valódi űrmisszió szimulációjában mutathatják be projektjüket, mely során a mini műholdat egy kutatórakétával juttatják a magasba, hogy az adatokat gyűjtsön.

Az SZTE Bolyai Intézetben keddi és szerdai napokon ismét korrepetálásra várják az intézetben matematikát tanuló, nem matematikus hallgatókat. A korrepetálást az intézet matematikus hallgatói végzik informális környezetben.

Ha tavasz, akkor ismét itt az SZTE Alma Mater kihívása, ahol egyéni eredményeddel számítunk rád, hogy kiderüljön, melyik kar vagy egység lesz 2025 tavaszán a legsportosabb és a legaktívabb a Szegedi Tudományegyetemen!

A Szegedi Tudományegyetem dr. Osvay Károly által vezetett TeWaTi lézer kutatócsoportja, valamint a prof. dr. Hideghéty Katalin vezette radioonkológiai kutatócsoportja is részt vesz az EuPRAXIA (European Plasma Research Accelerator with Excellence in Applications) nemzetközi konzorcium által kitűzött új generációs lézer-plazma gyorsítású szabadelektron-lézer előkészítésében.

Az elektromos rollerek egyre nagyobb szerepet kapnak a városi közlekedésben. Nem véletlenül, hiszen gyorsak, praktikusak és fenntartható alternatívát kínálnak az autózással vagy a tömegközlekedéssel szemben. Azonban növekvő népszerűségük számos kérdést is felvet: hogyan illeszkednek a városi térbe? Milyen konfliktusok alakulnak ki a különböző közlekedők között? És vajon a roller pusztán egy praktikus eszköz, egy divathullám, vagy egy olyan életstílus, amely hosszú távon is alakíthatja a városi mobilitást? Ezekre a kérdésekre keres választ Dr. Boros Lajos, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalomföldrajz Tanszékének egyetemi docense. Vezetésével zajlik ugyanis a Szegedi Tudományegyetemen hazánkban egyedülálló mikromobilitási kutatás. A felmérésről, a kutatók eddigi tapasztalatairól Dr. Boros Lajossal beszélgettünk.

Hogyan hasznosíthatjuk a borászatban a poliaminokról megszerzett tudásunkat? Milyen stresszhatások érhetnek egy növényt? Pichererné Dr. Gémes Katalint, az SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszékének adjunktusát a növénystresszről, a növekedés szabályozásáról, a stressz- és a különböző növekedésszabályozó anyagok gyakorlati jelentőségéről, illetve a görögországi ösztöndíjáról kérdeztük.

Melyik szegedi akadémikus levelezett Neumann Jánossal? Ki foglalkozott hazánkban először MI-vel? Ki alkotott „katicabogarat”? A kérdésre 2025. március 27-én a „Kalmár 120” című rendezvénysorozat válaszolt. Kalmár László (1905-1976) születésnapján a Szegedi Tudományegyetem koszorúzási ünnepséget és konferenciát tartott, majd megnyílt az SZTE Klebelsberg Könyvtár és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság kamaratárlata, amely 2025 őszéig várja az érdeklődőket a szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra Informatikatörténeti kiállítása emeleti terében.

Együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézete és a Békéscsabai Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégium, melynek célja az oktatás, szemléletformálás terén meglévő együttműködés kibővítése, a közös beiskolázási tevékenységek fejlesztése.

Március 24-én rendezte meg első tavaszi Céges Kirakodóját az SZTE TTIK Informatikai Intézete, melynek célja, hogy közelebb hozza a hallgatókat az informatikai szektor szereplőihez. A rendezvény kiváló lehetőséget biztosított a diákok számára, hogy értékes szakmai kapcsolatokat építhessenek ki a meghívott vállalatok szakembereivel. Az eseménysorozat keretében hétfőn a Continental Autonomous Mobility Hungary Kft. mutatkozott be elsőként az informatikus hallgatóknak.

A Szegedi Tudományegyetem a Zirzen Janka Ösztöndíjjal is szeretné támogatni, ösztönözni a fiatalokat, hogy minél többen válasszák a pedagógusi pályát. A 2024/2025-ös tanév tavaszi félévében százan nyerték el ezt az ösztöndíjat, ők vehették át oklevelüket 2025. március 20-án a Rektori Épület dísztermében rendezett ünnepségen.

Másodszor tartotta meg a Szegedi Tudományegyetem TTIK Bolyai Intézete a március 14-i nemzetközi Pí-napot. Szűnni nem akaró vastapssal köszöntötte a közönség péntek délután Obádovics Gyula professzort, aki az esemény fő előadója volt. Egész délután érdekes matematikai előadásokat tartottak az intézet Bolyai termében, amelyre a környező településekről is érkezett hallgatóság. Az előadások között volt PIzza szünet és PIte szünet, illetve PIroska szörpöt is lehetett fogyasztani.

A Szegedi Tudományegyetem Magyarország egyik olyan intézménye, amelynek fűtését részben geotermikus energia biztosítja. A SZTE-n végzett szakemberek segítségével tudhatjuk meg, hogyan jut el a hőenergia a 2000 méteres mélységből a tantermekig és a lakásokig.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara idén is megrendezi a középiskolásoknak szóló rendezvénysorozatát 2025. május 5 – június 20. között. A SZTE TTIK szeretné közelebb hozni, még érdekesebbé tenni a természettudományokat a középiskolás diákok számára, ezért az írásbeli érettségi vizsgák kezdete és a tanév vége közötti időszakban meghirdeti az „Ugorj be hozzánk egy órára!” című rendezvényét, az SZTE Oktatási Igazgatóságának és az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóságának támogatásával.

Napjaink egyik legégetőbb globális kérdése, hogy hogyan változik éghajlatunk, azzal pedig egész életünk. Erre a kérdésre keresi a választ, minden akadémiai tudást összefogva a Szegedi Tudományegyetem, tavasztól központilag koordinált formában is. Az SZTE klímaváltozással kapcsolatos kutatásait és különböző területekről érkező szakértőit fogja össze a március elsejével létrejött Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. Az első évben kollaboráció részvevőinek összegyűjtése és a kapcsolható kutatások rendszerezése lesz a munka fókuszában.

A műanyag hulladék lebomlása során keletkező mikro- és nanorészecskék a szó szoros értelmében körülvesznek minket: jelen vannak a vizeinkben, a talajban, a levegőben, és – ma már tudjuk - az emberi szervezetben. Hogy milyen hatást gyakorolnak rá, károsítják vagy sem, s ha igen, milyen mértékben – ezt vizsgálja az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) kutatása két partnerintézménnyel: a Cambridge-i és az Ulm-i Egyetemmel. A projekt a HU-RIZONT pályázat támogatásával valósul meg.

Megkapták az engedélyt, legkorábban tavasszal indulhat a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az Axiom Space Ax-4-es missziója, amelynek parancsnoka Peggy Whitson, a NASA legendás asztronautája lesz. Vele tart az űrbe az indiai Shubhanshu Shukla pilóta, a lengyel Sławosz Uznański küldetésspecialista, és a HUNOR Magyar Űrhajós Program által tavaly májusban kiválasztott Kapu Tibor kutatóűrhajós is. Az Axiom-4 misszió legénységének első hivatalos, online sajtótájékoztatóját a közelmúltban tartották.

Húsz ezer forinttal több ösztöndíjat kap a következő félévtől a Szegedi Tudományegyetem minden doktorandusz hallgatója. Az intézmény a kiválósági alapon pályázható PhD-ösztöndíjak mértékét is növeli. Az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központban pedig kidolgozás alatt áll egy nemzetközi mobilitást segítő pályázati alap is.

Az ősi maják földhasználatát, a Kárpát-medence folyóinak korábbi fejlődését vagy éppen az ókori műalkotások eredetiségét is lehet vizsgálni a Szegedi Tudományegyetem geokronológiai laboratóriumának segítségével. Az országosan is egyedülálló infrastruktúrának köszönhetően komplex kormeghatározási feladatokat tudnak elvégezni a kutatók és a hallgatók, akár több százezer év távlatából is. Tudományos újdonságnak számít legújabb felfedezésük is, amely szerint az utóbbi háromszáz évben a Fekete-tenger nyugati partvidékére, visszatérő jelleggel több cunami is kifuthatott. Ebben az esetben is az üledékek laborvizsgálata, képződési koruk meghatározása szolgáltatott bizonyítékokat.

Újabb mérföldkőhöz érkezett az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar jelenleg is futó H2020 projektje, a PHOENIX, amelynek eredményeit hamarosan az Európai Parlamentben is bemutatják. A kutatás azt vizsgálja, hogy milyen az egyének hozzáállása a zöld átálláshoz és az új Európai Zöld Megállapodás által előirányzott NetZero koncepcióhoz, illetve az életmódváltáshoz. A kutatásról Dr. Nagy Gyula projektkoordinátorral, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalomföldrajz Tanszékének adjunktusával beszélgettünk.

Dr. Kis Luca, az SZTE Biológiai Intézet Embertani Tanszékének tudományos munkatársa az országban egyedülálló módon embertani leletek egykori arcának digitális rekonstrukciójával foglalkozik. Erről a különleges szakmáról kérdeztük őt interjúnkban.

Prof. Dr. Gácser Attila biológus vezetésével HU-rizont pályázatot nyert a Szegedi Tudományegyetem, az amerikai Pennsylvania Egyetem és a brit King's College közös konzorciuma. A kutatás célja, hogy mRNS-alapú kezeléssel ellenállóbbá tegyék a nyálkahártya szövetét a Candida gomba károsító hatásaival szemben.

Február 8-án, szombaton rendezte meg a Szegedi Tudományegyetem Nyílt Nap és Szülői Értekezlet című eseményét a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Ez az alkalom kulcsszerepet játszott mind az intézmény, mind a felvételizők életében, hiszen a február 15-ei felsőoktatási jelentkezési határidő előtt ez volt az utolsó lehetőség, hogy a diákok kérdéseiket feltehessék és tájékozódjanak, mielőtt meghozzák életük egyik legfontosabb döntését.

Folytatódik az arany nanorészecskék kutatója, Juhászné Csapó Edit akadémiai sikersorozata. Legújabb eredményes pályázatának részeként, az MTA támogatásával vendégprofesszort fogadhat a 2021-ben alakult MTA–SZTE „Lendület” Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoportjába. Az MTA doktori értekezését tavaly megvédő, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéken egyetemi docensként dolgozó oktató-kutatót a „Nők és a Lányok a Tudományban Világnap” programjára készülődés közben kértük mérlegkészítésre.

A Szegedi Tudományegyetemen működő Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium kutatócsoportja Dr. Osvay Károly fizikus vezetésével a világon elsőként igazolta, hogy kis energiájú, rövid impulzusú lézerrel lehetséges a folyamatos neutronkeltés. A projektben aprólékos tudományos és műszaki újításokkal elérték a másodpercenkénti 10⁸ neutronszámot, ami jelenleg világrekordnak számít. Neutronkeltési nyalábvonaluk mára már az ELI ERIC felhasználói programjának kínálatában is szerepel, amin belül további sugárbiológiai- és orvosi célú izotópkészítési kutatásokat kezdeményeztek. A transzmutációs projekt első periódusának lezárása alkalmával február 7-én nemzetközi konferenciát rendeznek az ELI ALPS lézeres kutatóközpontban. Előtte Dr. Osvay Károlyt kérdeztük a lézeres transzmutációs kutatás öt évéről.

A Egyészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatói elindították a Covid-19 járvány kezdetén megismert MASZK online járványkutatási kérdőív új változatát. Első változatához hasonlóan a MASZK 2.0 is a citizen science, vagyis az állampolgári tudománysegítés modelljén alapul. Dr. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa, a nemzeti laboratórium szakmai vezetője elmondta: a MASZK 2.0-n beküldött válaszok az aktuális felső-légúti járványok modellezését segítik.

A Journal of Cerebral Blood Flow & Metabolism című rangos szaklapban fél éven belül két tudományos cikket is publikált az SZTE Agyi Keringés és Metabolizmus Kutatócsoportja. Prof. Dr. Farkas Eszter, az SZTE SZAOK és az SZTE TTIK Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszéken működő kutatócsoport vezetője elmondta, hogy mindkét esetben az általuk vizsgált agykérgi terjedő depolarizáció és a stroke egyes kórélettani folyamatainak összefüggése volt a téma.

Nemzetközi jelentőségű alapművet adott ki a Kárpát-medence hidrogeológiájáról Dr. Szanyi János, az SZTE Geológia tanszék kutatója és Dr. Almási István, Kanadában dolgozó olaj-hidrogeológus. Az angol nyelven íródott kiadvány bemutatja többek között a kilenc országot érintő ivóvízellátás, öntözővízrendszer és geotermikus fűtés geológiai hátterét. A tanulmány kiindulási, hivatkozási alapként szolgálhat a közép- és felsőoktatásban, de hasznos olvasnivaló lehet az érdeklődő laikusoknak is.

Egy esetleges új világjárványra adott gyors és összehangolt válasz módszertanának kidolgozása a célja annak a kutatási programnak, amellyel a Szegedi Tudományegyetem a japán Kyotói Egyetemmel és az amerikai Yale Egyetemmel közös konzorciumban nyert HU-rizont pályázatot. A projektet vezető Röst Gergely matematikus kutatócsoportja járványügyi forgatókönyveket dolgoz majd ki az ázsiai egyetem járványinformációs adatai alapján, az amerikai egyetemen pedig ezekből a modellekből ajánlásokat, protokollokat fogalmaznak meg. A projekt súlyát mutatja, hogy torontói kutatók már azon dolgoznak, hogy a kanadai járványmodellezők is együttműködhessenek a Rapid-Grip projektben kialakult hálózattal. Az SZTE ezzel kiemelt szerepet vállal majd a nemzetközi járványügyi felkészülésben.

A szegedi egyetemen azonosították az első női fegyveres temetkezést a honfoglalás korabeli Kárpát-medencéből. Hogyan derítették ki, hogy a feltárt csontok nőhöz tartoztak? Vajon részt vett ő is a honfoglalás kori harcokban? A kutatás részleteiről Dr. Tihanyi Balázst, az SZTE Embertani Tanszék és Genetikai Tanszék tudományos munkatársát, a kutatási eredményeket közlő cikk első szerzőjét kérdeztük.

A Szegedi Tudományegyetemen 2023 őszétől a hagyományos képzéseken túl alapozó képzéseken is lehet tanulni. Az alapozó (más néven részismereti) képzések célja, hogy mindenkinek elérhetővé tegyék az érdeklődési köréhez vagy karriercéljaihoz illeszkedő tudást. >>>

(Jelentkezés 2025. január 28-ig a Modulo felületen.)

Az első magyar Nobel-díjas kutatónőt, a Szegedi Tudományegyetem professzorát ünnepli alma matere és Magyarország: Karikó Katalin 2025. január 17-én 70 éves. A jeles jubileum alkalmából olvasmányokat, interjúkat, kvízjátékot és programokat ajánlunk Karikó Katalin tisztelői figyelmébe, az ismeretterjesztés jegyében.

Az ország egyik legmodernebb földtudományi adatelemző bázisává alakult az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének téradattudományi informatikai rendszere, vagyis a GIS-labor (Geographic Information System). A több mint 13 millió forint saját erőből megvalósított fejlesztésnek köszönhetően a szegedi hallgatók korát megelőző infrastruktúra segítségével ismerkedhetnek meg az adatelemzéssel, és olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyek a legmodernebb globális kutatásokat támogatják.

Fontos részeit írták és szerkesztették szegedi kutatók Magyarország Nemzeti Atlaszának – bemutatták a sorozat „Állam és nemzet” című kötetét. Ünnepélyes keretek között mutatták be a négyrészes Magyarország Nemzeti Atlasza sorozat „Állam és nemzet” című kötetét Budapesten 2024. december 10-én. Az atlasz elkészítésében a Szegedi Tudományegyetem kutatói is komoly részt vállaltak, újszerű és hiánypótló fejezeteket írtak, szerkesztettek.

A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetében több területen is fontos kutatásokat végeznek a klímaváltozás hatásainak mérséklésével kapcsolatban. Az intézetben dolgozó kutatók szakterületei összekapcsolódnak, komplexen vizsgálják a problémát, éppen ezért összetett megoldási javaslatokat is meg tudnak fogalmazni. Az éghajlatváltozás és a városklíma együttesen nagy kihívások elé állítják a lakosságot, de a geotermikus energia segíthet az SZTE szakértői szerint.

„Fityegő fénypontokat keresnek az égen a szemfüles kisbolygóvadászok” – magyarázta Sárneczky Krisztián. A Szegedi Tudományegyetemhez is kötődő csillagász, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa a Magyar Tudomány Ünnepe hónapjában adott pillanatfelvételt arról, miként juttatják a csillagok közé az ismeretterjesztésben is „leg”-nek számító tudósokat. Mi szegedi egyetemhez kötődő nagyságokat kerestünk a csillagok között.

A rendezvény időpontja: 2025. február 1. szombat, egy turnusban, 11 órakor, a helyszíne: TIK Kongresszusi terem. (Szeged, Ady tér 10.)

A Szegedi Tudományegyetem a legnagyobb geotermikus energiára épülő távhőt felhasználó közfogyasztó a városban. Ez a fajta energia ebben a térségben viszonylag könnyen elérhető, felhasználása pedig a legjelentősebb környezetvédelmi projekt. Cikkünkben Dr. Bozsó Gábor, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének szakértője öntött tiszta (termál)vizet a pohárba a geotermikus energia felhasználásával kapcsolatban.

2024. november 14-én a Kari Tanácsteremben ünnepélyes keretek között került sor a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjban részesülő TTIK-s hallgatók oklevelének átadására, valamint a legmagasabb felvételi pontszámmal bekerült első évfolyamos hallgatók átvehették tárgyjutalmukat.

Az SZTE Bolyai Intézetének Tanácsa a Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet 2024-ben Javad Mashreghi professzornak (Laval Egyetem, Quebec, Kanada) ítélte oda. Az ünnepélyes éremátadásra 2024. december 13-án (pénteken) 10 órakor kerül sor a Bolyai Intézet Bolyai termében.

Azon gondolkozol, hogy az SZTE TTIK-n tanulj tovább? Gyere el kari nyílt napunkra, és tudj meg többet képzéseinkről!

Időpont: 2025. január 18. (szombat) 9:00 – 14:00 óra között

Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Biológia Intézet (6726 Szeged, Közép fasor 52.)

Központi előadás időpontja és helyszíne: 12:00 óra, 1. emelet, Szent-Györgyi Albert terem

Központi előadást tartja: Dr. Pfeiffer Ilona oktatási dékánhelyettes

Időpontja: 2025. január 17. (péntek)

Helye: SZTE TTIK Bolyai épület, II. emelet Bolyai tanterem (6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 1.)

Erdélyben született, Kolozsvárról indult és Szegeden teljesedett ki. Ez a mondat nemcsak a Szegedi Tudományegyetemre igaz, hanem Dr. Pál-Molnár Elemérre is, aki éppen annak a két egyetemnek a „születésnapján” vehette át a Pro Universitate-díját, amelyet személye is összeköt.

A gyémánt értékével vetekedő, babonák övezte opál lesz 2025-ben az Év Ásványa, amiből a Szegedi Tudományegyetem gyűjteményében is vannak különleges példányok.

Az önvezető autók mellett a biológiai kutatásoktól az orvosi képalkotásig sok területen hasznosíthatják majd Mohos Bálint és Halmosi Levente felfedezését. A Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ Mesterséges Intelligencia Kompetenciaközpont kutatói a rangos European Conference on Computer Vision (ECCV) konferencián ismertették a képszegmentálás témakörében született, hiánypótló tudományos cikküket.

Szányi Balázs, az SZTE Fizika Doktori Iskola hallgatója és témavezetője, Maria Lugaro is részt vett a Nap kialakulásának időskálájának kiderítésére irányuló kutatásban. A nukleáris asztrofizikai módszereken alapuló eredményeket a Nature folyóirat közölte le.