Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Prof. Dr. Gallé László, az SZTE TTIK Biológia Intézet Ökológiai Tanszék alapítója, egyetemi tanára és emeritus professzora 2026. március 17-én, hosszan tartó betegség után elhunyt. Tavaly vele készült interjúnkat itt olvashatják.

2025 globálisan a mérések kezdete óta a 3. legmelegebb évként vonul be a történelembe. A klímaváltozás már nem a távoli jövő, hanem a szegedi aszfaltba égett valóság. De vajon hogyan viseli a szervezetünk ezt a drasztikus változást? A Szegedi Tudományegyetem „Legyen Ön is klímakutató!” projektjének friss eredményei lerántják a leplet a városi hőstresszről.

Állami kitüntetéseket adtak át március 15. alkalmából a Pesti Vigadóban. Az ünnepségen több, a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő oktató és orvos munkáját is elismerték. A díjazottak magas színvonalú szakmai tevékenységükért és példamutató munkájukért részesültek állami elismerésben.

Prof. Dr. Papp Tamás mikrobiológus szakmai vezetésével HU-rizont pályázatot nyert a Szegedi Tudományegyetem, az amerikai Pennsylvania Egyetem és a jénai Hans-Knöll Institute közös konzorciuma. A kutatás célja, hogy az emberi légutakat és a tüdőt fertőző fonalas gombák kezelésére új megelőző és terápiás eljárások alapját fejlessze ki az mRNS-technológia felhasználásával.

A genetika és molekuláris biológia területén ma vannak jól finanszírozott, divatos kutatási irányok, ezek azonban nem feltétlenül esnek egybe azokkal az egyre nyilvánvalóbb új felismerésekkel, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg biológiai szemléletünket, és amelyek tisztázása talán a legsürgetőbb lenne. Jellemző módon a kiemelt irányok többsége potenciális egészségügyi alkalmazásokat ígér, miközben a valóban alapvető, megválaszolatlan kérdések döntően az alapkutatás körébe tartoznak.

Hogyan lehet megvédeni az emberi szervezetet a világűrben érő erős kozmikus sugárzástól? És hogyan lesz mindez hasznos tudás a gyógyászatban a Földön? Erre a kérdésre keresi a választ a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (SZTE IKIKK) egyik kutatócsoportja a HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében. A projekt célja annak feltárása, hogy fokozható-e a sejtek természetes DNS-javító képessége az űrutazás során fellépő, különösen nehezen javítható károsodások esetén. A kísérlet sikere olykor egészen apró részleteken múlik: egy mindössze egykilós csomagon, egy 14 perces szigorúan kimért időablakon, és azon, hogy a benne utazó, állatorvos által megvizsgált muslicákat a reptéri biztonsági ellenőrzésen a kísérlet sikere érdekében nem szabad átvilágítani.

Megduplázta az SZTE az intézményi alapítású hallgatói juttatások keretét, így az egyetem hallgatói számára elérhető új és korábbi ösztöndíjforrások együttes összege meghaladja a 2 milliárd forintot. A megemelt keretösszegnek köszönhetően újabb 900 fiatal részesülhet ösztöndíjban. A bővítés minden képzési szinten érezteti hatását: a felvételizőktől kezdve az alap-, mester- és osztatlan képzésben tanulókon át egészen a doktori (PhD) hallgatókig.

A diótermesztés hagyományai és a dió felhasználása Magyarországon és Törökországban egyaránt évszázadokra nyúlik vissza. A jelenkor egyik drámai fejleménye a diófák látványos pusztulása, melynek hátterében az inváziós dióburok-fúrólégy robbanásszerű elterjedése által megjelent, eddig be nem azonosított kórokozó mikroorganizmusok, illetve a fák ellenállásának gyengülése folytán közvetetten károsító különféle baktérium- és gombafajok térnyerése áll. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszéke, a Soproni Egyetem és a Pannon-Trade Kft. által létrehozott konzorcium és törökországi együttműködő partnerei által megvalósuló kutatási program olyan komplex, több mikroorganizmuson alapuló környezetkímélő eljárások kifejlesztésére irányul, melyek képesek a diótermesztésben a baktérium- és gombaeredetű kártételből eredő gazdasági károk ellensúlyozására.

A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriuma és az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztizsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.

Megtartotta székfoglaló előadását a 2025-ben akadémikusnak választott és a Szegedi Akadémiai Bizottság kötelékébe tartozó mind a kilenc tudós. Ezek a „beavatási szertartáshoz” hasonlatos elemekkel kísért ismeretterjesztő programok utólag is megtekinthetők az MTA YouTube csatornáján. Az SZTE és az SZBK, valamint az NJE legújabb akadémikusai prezentációinak címe csokorba kötve visszaadja, hogy melyek a tudományos élet MTA-tagsággal jutalmazott dél-alföldi témái.

A TTIK-n 2026. március 16-tól március 31-ig záróvizsga jelentkezési beadási időszak lesz a MODULO-ban.

Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara a Kari Tanács 2024. október 11-i ülésén hozott 6/2024/2025. KT.sz.hat. számú határozatára hivatkozással kari mobilitási ösztöndíj pályázatot hirdet a 2025-2026-os tanév tavaszi félévére vonatkozóan.

Dr. Bajmócy Péter, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi docense a Magyarországon található, 3155 közigazgatásilag önálló település - városok és falvak - mindegyikébe eljutott. A települések jelentős részét tömegközlekedéssel érte el. Olyan helyeken is járt, ahol már csak egyetlen ember él, sőt olyanokon is, amelyek kihaltak. Volt, hogy szökött állami gondozottnak nézték és majdnem ott ragadt egy településen. Inspiráló története nemcsak érdekes, de hasznos is. Személyes tapasztalatait kutatásai és oktatói munkája során is kamatoztatja.

Dr. Sápi András vegyész, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémia Tanszékének egyetemi docense 2025. november 17-én, az egyetem Innovációs Napján vehette át az SZTE Innovációs Díját kiemelt hasznosításért. Az elismerést a „katalitikus tégla” elnevezésű fejlesztéséért nyerte el, amely nemcsak tudományos sikert, hanem valódi ipari alkalmazást is hozott.

A Szegedi Tudományegyetem sikeresen lezárta a “Smart Rendszerek” című kutatás-fejlesztési projektjét (azonosító: TKP2021-NVA-09), amely a Tématerületi Kiválósági Program 2021 keretében, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával valósult meg. A projekt 2022. január 1. és 2025. december 31. között zajlott, és 1.199.519.969 Ft összegű, 100%-os vissza nem térítendő támogatásban részesült.

Sikeresen lezárult a Szegedi Tudományegyetemen a TKP2021-NVA-19 „Anyagtudomány és fotonika” című, a Tématerületi Kiválósági Program 2021 keretében megvalósult, négyéves kutatás-fejlesztési projekt. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával megvalósuló, csaknem 1,2 milliárd forint összköltségvetésű program eredményei nemcsak a hazai tudományos életet gazdagítják, hanem a nemzetvédelem, a környezetvédelem és a jövő technológiáinak fejlődéséhez is kézzelfoghatóan hozzájárulnak.

A tudomány számára eddig ismeretlen csigafajokat fedeztek fel többek között a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak közreműködésével. A 99 millió éves őscsigafajokat Dr. Kukovecz Ákos, az SZTE TTIK Kémiai Intézetének vezetője és Dr. Szenti Imre, az SZTE TTIK Kémiai Intézet Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék kutatója vizsgálta, nagyfelbontású mikroCT segítségével. Az egyedülálló berendezés lehetővé tette, hogy az elkészült 3D-s mikroCT modellel bizonyítsák, valóban egy új őscsigafajt sikerült azonosítaniuk. A felfedezésről a szegedi kutatókkal beszélgettünk.

Míg 15 évvel ezelőtt Dr. Röst Gergely, az SZTE matematikusa doktoranduszával együtt alkotta Magyarország teljes járványügyi modellező kapacitását, mára a magyar döntéshozókat nem érheti váratlanul egy új pandémia. Lezárult az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projektje, amely négy divíziójában élenjáró modellezési tudást, adatalapú komplex diagnosztikai eszközöket, kórokozó-monitorozási és pandémia-előrejelzési rendszert dolgozott ki, miközben különböző tudományterületek kutatócsoportjaiból integrált, folyamatos készültségben álló hálózatot hozott létre.

A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetében idén is megrendezték a Szegedi Fizika Napját, amely a pályaválasztás előtt álló középiskolások és a karrierlehetőségeket kereső hallgatók számára nyújt népszerű előadásokat és bemutatókat. Az eseményen Prof. Dr. Erdélyi Miklós nagyfelbontású képalkotásról szóló előadásán és Ignácz Ferenc mestertanár idei évadnyitó FizShow kísérletes bemutatóján jártunk. A fizikanapon január 24-én kihirdették a 2025. évi Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny eredményeit.

Megjelent a legújabb, mértékadó elemzés az elmúlt év időjárásáról. A legfrissebb Berkeley Earth 2025-re vonatkozó klímajelentést Prof. Dr. Gál Tamás, az SZTE TTIK FFI Légkör- és Téradattudomány Tanszék tanszékvezetője elemezte.

A Nobel-díjjal is elismert felfedezőt, a Szegedi Tudományegyetem professzorát, a JATE-díj alapítóját, a József Attila Tudományegyetem hallgatóját, Karikó Katalint január 17-i születésnapja alkalmából tisztelettel és szeretettel köszönti alma materének közössége. A jeles nap eseménysorát kvízjátékkal színesíti az SZTE, majd ünnepelni hívja a januári születésű Karikó Katalin és Krasznahorkai László, a JATE két hallgatója, a világ legismertebb kitüntetésével jutalmazott két kiválóság, a tudós és az író tisztelőit: „A Nobel-díj és ami mögötte van” című előadás 2026. január 20-án 17 órakor kezdődik a Somogyi-könyvtárban.

Egyre nehezebb megmondani, hogy egy beadandót, cikket, posztot vagy akár egy álláspályázatot ember írt-e vagy a mesterséges intelligencia alkotta. Miközben az angol nyelvű AI-detektorok gombamód szaporodnak, magyar nyelven eddig nem igazán volt megbízható megoldás. Ezen változtatna Kiss Mihály, SZTE-s hallgató fejlesztése.

Az SZTE TTIK Fizikai Intézete 14,7 millió forintos támogatással indítja el Fiziverzum című tehetséggondozó programját, amely 2026 januárjától kínál izgalmas szakmai lehetőségeket a fizikát kedvelő diákoknak.

Januárban ünnepeljük az SZTE, korábbi nevén JATE két volt hallgatójának, két magyar Nobel-díjasnak a születésnapját. Ebből az alkalomból az 1954. január 5-én született Krasznahorkai László és az 1955. január 17-én született Karikó Katalin tiszteletére Dr. Müller Adrien, Magyarország volt svédországi nagykövete – aki nem mellesleg szintén a JATE volt joghallgatója – tart előadást A Nobel-díj és ami mögötte van címmel 2026. január 20-án 17 órától, a Somogyi-könyvtárban.

A Nobel-, Kossuth- és József Attila-díjas Krasznahorkai László 72. születésnapján, 2026. január 5-én a Szegedi Tudományegyetem kérdés-felelet játékkal köszönti alumnusát, népszerűsíti az olvasást.

A szeptemberben induló osztatlan, alap- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre 2026. február 15-ig lehet jelentkezni az E-felvételi felületen. A szabályok és tudnivalók a Felvételi tájékoztatóban olvashatók.

A tudomány egyik hídja Magyarország és Amerika között a Rosztóczy-ösztöndíj. Az USA egyetemeire és kutatóhelyeire utazik tanulni a Szegedi Tudományegyetem négy hallgatója. Az SZTE doktori iskoláiban végzett munka elismerése is Kun Anasztázia Erzsébet, F. Várkonyi Egon, Stefanovics Regina, Tóth Gábor amerikai támogatása.

2025. november 20-án a Kari Tanácsteremben ünnepélyes keretek között került sor a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjban részesülő TTIK-s hallgatók oklevelének átadására, valamint a tanulmányi és érettségi pontszámítási módszer alapján megállapított legmagasabb felvételi pontszámmal bekerült első évfolyamos hallgatók átvehették tárgyjutalmukat.

A Szegedi Tudományegyetem frissen felújított és átadott Földrajz- és Földtudományi Intézete adott otthont a 12. Ásványtani, Kőzettani és Geokémiai Felsőoktatási Műhelyek Éves Találkozójának. Az eseményen a szakma legnevesebb hazai szakértői nemcsak az aktuális oktatási és kutatási kihívásokat vitatták meg, de első kézből ismerhették meg a házigazda Geológia Tanszék stratégiai megújulását is.

Továbbra is Magyarország legjobb egyeteme a Szegedi Tudományegyetem az oktatói kiválóság alapján a HVG közelmúltban megjelent felsőoktatási rangsora szerint. A Tisza-parti intézmény a többi rangsorban is előkelő helyen végzett: az összesített képzési rangsorban a harmadik helyen van, a hallgatók kiválósága alapján az ötödik helyet szerezte meg.

A világ minden részén ünnepelték a GIS (Geographic Information Science) –Day-t. Magyarországon az MTA fennállásának 200. évfordulója alkalmából Budapesten rendeztek nagyszabású szakmai fórumot a tudományterületre fókuszálva, amelynek főszervezője és több előadója is a Szegedi Tudományegyetem kutatója.

A Times Higher Education tavaly indította új rangsorát az egyetemek interdiszciplináris területeken elért tudományos eredményei és kiválósága mérésére. Az Interdisciplinary Science Rankings idei, friss kiadásában a Szegedi Tudományegyetem ismét kiemelkedő teljesítményt nyújt: a 301-350. helyezést érte el a nemzetközi mezőnyben, Magyarországon a legjobb egyetem.

A világon elsőként alkalmazta a humán szemsebészetben a femtoszekundumos lézert 30 évvel ezelőtt Dr. Ratkay Imola, a Szegedi Tudományegyetem alumnája, a Mediversal Vision refraktív sebészeti részlegének vezetője. Az évforduló kapcsán Koppenhágában egy szakmai kongresszuson külön köszöntötték. A szegedi lézeres szemsebészeti kutatások kezdeteiről, a fizikusokkal való együttműködésről, a technológiai fejlődésről, az utánpótlás képzéséről is beszámolt az elismert szakember.

A szervezeti átalakulás után infrastruktúrájában is megújult a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete. A több mint 100 millió forintos, saját erőből megvalósított beruházást 2025. november 19-én, ünnepélyes keretek között adta át az egyetem vezetése.

A Szegedi Tudományegyetemen az innováció teljes folyamata megismerhető és végigvihető a hallgatók számára – hangzott el az SZTE 13. Innovációs Napján. Az ünnepségen Karikó Katalin saját felfedezésének innovációs tapasztalatairól beszélt a közönségnek. A rektori hivatal dísztermében tartott ünnepségen átadták az SZTE Innovációs Díjait is.

Helyszín: SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ - 6722 Szeged, Ady tér 10.
Időpont: 2025. november 27-28.

A SzeReTeD Labor, partneriskoláival közösen Természettudományos családi napot szervez. A rendezvény a Szent-Györgyi Agorában kerül megrendezésre 2025. november 15-én. Számos interaktív természettudományos kísérlet végezhetnek el az ide látogatók.

Őszi konferenciáján új vezetőt választott az Európában is az egyik legpatinásabb szakmai testület, az 1872-ben alapított Magyar Földrajzi Társaság. Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatója, Prof. Dr. Kovács Zoltán elnöki megbízatása 2029-ig szól. Ő az első szegedi elnök a társaság történetében.

A Szegedi Tudományegyetem konzorciumi partnerként vesz részt a portugál CES (Centre for Social Studies) vezette Biodiversa+ projektben.

Hogyan válik az ötletből valódi hasznosítás? Milyen szerepet játszik az egyetem abban, hogy a kutatói eredményekből piacképes megoldások szülessenek? Ezekre a kérdésekre is választ ad a Szegedi Tudományegyetem Innovációs Napja, amely idén is a leginspirálóbb kutatói és innovációs történetek köré épül 2025. november 17-én.

A növények érzékelik a fényt, az illatokat, felismerik a levegőben egészen parányi mennyiségben sodródó vegyületeket, megkülönböztetik a különböző fajta érintéseket, kommunikálni tudnak gyökéren kibocsátott molekulákkal és „hallják” a poszméh dongását vagy a rovar rágcsálását. Az SZTE TTIK Biológia Intézet Növénybiológiai Tanszékének bemutatóján jártunk az idei Kutatók Éjszakáján.

A Szegedi Tudományegyetem Science Parkjában ünnepélyesen elhelyezték az újonnan alapított Fenntartható Mobilitás Ipari Kapcsolati Központ (FMIKK) leendő épületének időkapszuláját. A létesítmény az elektromobilitás korszakának összetett kihívásaira fókuszáló anyagtudományi, járműipari centrum lesz, amely kutatás-fejlesztési, méréstechnikai és oktatási központként működik majd.

Az SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszéke szervezésében rendezték meg a XVII. Magyar Növényanatómiai Szimpózium napját. A Biológiai Intézetben tartott rendezvény rangos hazai és nemzetközi tudományos eredményeket vonultatott fel a növényanatómia szakterületéről.

Az idei évben Benedict Mihály professzor emeritus kapta a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Osztályának Fődíját, amellyel több évtizedes, kiemelkedő kutatói és oktatói munkásságát ismerték el.

A Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének korábbi vezetője nemcsak kutatásaival, hanem inspiráló tanári egyéniségével is maradandó nyomot hagyott hallgatóiban – jómagamat (Hack Szabolcs) is beleértve, aki a tudományos „unokájának” mondhatom magam, és ma már azon a tanszéken oktatok, ahol ő hosszú éveken át tanított.

Mostani beszélgetésünk apropója a friss kitüntetés, de szó esik pályája fordulópontjairól, a tudomány iránti szenvedélyéről és az oktatás szerepéről is.

Egyedülálló élményben lehetett részük azoknak, akik október 13-án ellátogattak az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központba (TIK). Délután öt órától két igazi legenda, Kapu Tibor, a második magyar nemzeti űrhajós, az Ax-4 küldetés kutatóűrhajósa és tartalékosa, Cserényi Gyula, a HUNOR-program kiképzett kutatóűrhajósa mesélt az érdeklődőknek kiképzésükről és az űrutazás felejthetetlen élményéről. A lebilincselő beszélgetés visszatekinthető a Szegedi Tudományegyetem Youtube-csatornáján.

Történelmi pillanatoknak lehettünk szemtanúi 2025. október 13-án. Két igazi legenda látogatott ezen a napon Szegedre: Kapu Tibor gépészmérnök, a második magyar nemzeti űrhajós, az Ax-4 küldetés kutatóűrhajósa és tartalékosa, Cserényi Gyula villamosmérnök, a HUNOR-program kiképzett kutatóűrhajósa. Az űrmisszió során szerzett tapasztalataikról velük beszélgettünk az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

Az SZTE Nobel-díjas professzora, dr. Karikó Katalin jelentette be az általa alapított elismerés, a JATE-díj első kitüntetettjeit. A hallgatói kategóriában dr. Czikkely Márton Simon orvos, doktorandusz; az oktatók, kutatók közül Prof. Dr. Tóth Ágota vegyész; az alumnus kategóriában dr. Ilia Mihály irodalomtörténész veszi majd át a JATE-díjat mint műalkotást és a díszoklevelet, valamint a közel 1 millió 700 ezer forint pénzjutalmat a 2025. november 15-i JATE-díj átadóünnepségen. Erre hangolódva 2025. november 14. és 16. között az SZTE Egyetem napi programsorozatra várja az alma materbe a JATE és az SZTE polgárait.

Stratégiailag fontos előrelépés előtt áll az SZTE TTIK Informatikai Intézete. Két hiánypótló képzéssel gazdagodik az intézmény: várhatóan 2027 februárjától elindul a Villamosmérnök MSc és az angol nyelvű Mesterséges Intelligencia MSc szak. Az MI-képzés részleteiről Dr. Farkas Richárddal, a Mesterséges Intelligencia Tanszék egyetemi docensével beszélgettünk.

Izgalmas beszélgetést ígér az SZTE Virtus Klub második alkalma! 2025. október 15-én 17:00 órától a „zöld energia” kerül a középpontba a JATE Klubban.

A Formula-1 rajongói kivételes találkozón vehettek részt a Kutatók Éjszakáján az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban. A verseny korábbi magyar mérnökétől, az FIA magyar orvosától, szakújságíróktól hallhattak kulisszatitkokat a sportág kedvelői. Mi kell a két másodpercen belüli kerékcseréhez? Hogyan fejlődött olyan magas szintre a biztonságtechnika, hogy ma már a legdurvább baleseteket is simán túlélik a versenyzők? Barátkozik-e az autósport világsztárjaival a medical car orvosa? Ezekről és még számos érdekességről hallhatott a kongresszusi terem telt házas közönsége.