A Magyar Földrajzi Társaságot 1872-ben alapították és ezzel az egyik legrégebbi szakmai tudományos szervezet nemcsak hazánkban, de Európában is. A többszáz rendes tagot számláló társaság fő célja a földrajztudomány hazai eredményeinek népszerűsítése, a földrajz és szélesebb értelemben a földtudományok köz- és felsőoktatásban betöltött szerepének erősítése, a szakmai utánpótlásnevelés elősegítése, és közösségi programok révén aktív szerepvállalás a tudományos közéletben.

A testület tagjai mindig globális jelentőségű, aktuális témákban adtak tanácsot, például a Panama-csatorna tanulmányozásában, illetve nyomvonalának kitűzésében.

Az MFT négyévente esedékes tisztújítás során, idén szeptemberben az elnöki pozíciót 2025-től 2029-ig a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatója, Prof. Dr. Kovács Zoltán kapta. Az akadémikus professzor 2005-2009 között főtitkára, 2009-2017 között két cikluson át az egyik alelnöke volt a testületnek. Új pozíciójáról kérdeztük a kutatót.

– A szegedi földrajz- és földtudományi intézet hogyan kapcsolódik a Magyar Földrajzi Társaság célkitűzéseihez, munkájához?

– Nagyon szorosan, a földrajzos kollégák többsége - főleg az idősebbek - tagjai a társaságnak. Az SZTE FFI égisze alatt működik a Magyar Földrajzi Társaság Szegedi Osztálya is, amelynek elnöke Dr. Mucsi László, titkára Dr. Pál Viktor, az SZTE oktatói. Rendszeresen tartanak tudományos előadásokat, megemlékezéseket, sőt kiállításokat például legutóbb az SZTE JATIK-ben a Cholnoky Jenő hagyaték kiállítást láthatták az érdeklődők a Szegedi Osztály jóvoltából – mondta el Dr. Kovács Zoltán.

– Hogyan tudta meg, hogy ön az új elnök?

– A tisztújítás szeptember 20-án a társaság közgyűlése keretében a SZAB Székházban zajlott, ahol 68 regisztrált tagtárs szavazott titkosan (papír alapon), minden tisztségre az előírások szerint minimum két jelölt volt. Az eredményt ott a helyszínen a levezető elnök ki is hirdette.

Az SZTE FFI oktatói és kutatói a nemzeti atlaszok elkészítéséből is kiveszik a részüket. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Milyen nagy elődök „ültek” korábban az elnöki székben, volt köztük szegedi?

– A társaság első elnöke Hunfalvy János volt, majd őt követte Vámbéry Ármin. Utána Lóczy Lajos következett. Cholnoky Jenő 1914 és 1945 között volt a társaság elnöke. Nem volt szegedi elnök még.

– Milyen célkitűzéseid vannak az új poszton?

– Szeretnék új lendületet vinni a társaság működésébe, utat találni a fiatal generációhoz (hallgatók, pályakezdők), hogy lássák értelmét bekapcsolódni egy ilyen nagy múltú szakmai szervezet munkájába. Nem lesz könnyű a digitális világ kihívásaihoz illeszteni az igencsak tradicionális alapokon nyugvó céljainkat és működésünket.

–Az, hogy Ön lett az elnök, milyen hatással lehet az SZTE FFI-re, hallgatókra, kutatásokra?

– Remélem pozitív. A Szegedi Osztály már eddig is az egyik legaktívabb területi osztálya volt a társaságnak, de szerintem van további fejlődésre is lehetőség, és úgy látom, ha a Magyar Földrajzi Társaság hatékonyabban megjelenik a közoktatásban – például a tanulmányi versenyek támogatásával, a földrajztanárok mozgósításával, a földrajzot és általában véve a földtudományokat népszerűsítő programokkal - akkor a szakterület iránt érdeklődő hallgatók száma is növekedhet. A társaság számtalan formában megjelenhet a közoktatásban, s népszerűsítheti a földrajzot, a földrajzi tudást a merev tantervi kereteken túl is – összegezte Prof. Dr. Kovács Zoltán.

Prof. Dr. Kovács Zoltán, az SZTE FFI akadémikusa, a Magyarország Nemzeti Atlasza Állam és nemzet című térképgyűjtemény kötetszerkesztője. Prof. Dr. Kovács Zoltán dedikál a főszerkesztő és a szegedi szerzők gyűrűjében 2024 decemberében a könyvbemutatón, Budapesten Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Lévai Ferenc

Fotó: Kovács-Jerney Ádám