Az SZTE 2025-ben is meghirdeti az Innovációs Díjat – a legjobb ötletek 1 millió forintot érhetnek
2025-ben is folytatódik a modell, amely a kreatív ötleteket nemcsak elismeri, hanem anyagilag is ösztönzi, támogatva ezzel az egyetemi közösség tagjait – legyen szó hallgatókról, kutatókról vagy dolgozókról. Hét kategóriában lehet nevezni az SZTE Innovációs Díjra szeptember elsejétől október 8-ig.
Klímakutatás a Szegedi Tudományegyetemen: Egységes fellépés a jövőért
Klímaváltozás az angol irodalomban, a pszichológiában és a DNS-ben – megtartotta első konferenciáját az SZTE klímakutatócsoportja. A Szegedi Tudományegyetemen belüli, különböző tudományterületek közötti együttműködések elősegítése, közös pályázatok, publikációk és a társadalom számára hasznosítható, gyakorlati javaslatok a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. Ezek a fő céljai a 2025 februárjában létrejött SZTE IKIKK Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoportnak, amely konferenciát szervezett 2025. szeptember 2-án az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A tudományos tanácskozáson megismerték egymás munkáját a különböző kutatók és körvonalazódtak az együttműködés lehetőségei.
A szegedi csillagászképzés megalapítójára, Szatmáry Károlyra emlékeztek
Halálának első évfordulóján emlékkonferenciát szerveztek Prof. Dr. Szatmáry Károly (1956-2024) csillagász, a szegedi csillagászképzés és a Szegedi Csillagvizsgáló létrehozásának kezdeményezője tiszteletére az MTA SZAB-székházban 2025. augusztus 28-29-én. Prof. Dr. Kiss László és Dr. Barna Barnabás avatta fel az iskolateremtő professzor emléktábláját, amely a csillagvizsgáló falán emlékeztet Szatmáry Károly négy évtizedes, rendkívül gazdag munkásságára. Az emlékkonferenciára megtelt a SZAB-székház díszterme, a neves csillagász kollégái, tanítványai, tisztelői érdeklődve hallgatták a visszaemlékezéseket.
Sem a faültetés, sem pedig a természetes élőhelyek helyreállítása nem elég a klímaváltozás megfékezéséhez
Ha a Földön minden olyan helyszínen megtörténne a természetes élőhelyek helyreállítása – például erdők, szavannák, sztyeppék vagy lápok –, ahol erre lehetőség van, akkor is csak az emberiség által kibocsátott CO2 (a klímaváltozásért felelős legfontosabb üvegházhatású gáz) 17 százalékát lehetne kivonni a légkörből 2100-ig. Ha pedig a jövőbeli kibocsátást is beleszámítjuk, ez az arány jó eséllyel a négy százalékot sem érné el – állapítja meg egy hiánypótló kutatás. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak kezdeményezésére létrejött tanulmány készítői szerint a hangsúlyt elsősorban a kibocsátások gyors csökkentésére kell helyezni, és biztosítani kell, hogy az alkalmazott intézkedések méltányosak legyenek, segítve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.
Lepár Dávid OTDK-nyertes hallgató: Az ecetmuslica kutatása segít a hímivarsejtek fejlődésének és működésének megértésében
Lepár Dávid, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója első helyezést ért el a 37. OTDK Biológia Szekciójának molekuláris genetika tagozatában. OTDK-nyertes pályamunkájában a hímivarsejtek fejlődésében szerepet játszó fehérjelebontást vizsgálta ecetmuslica modellben. A kutatásnak, amelyet témavezetője, Dr. Sinka Rita tanszékvezető egyetemi docens irányításával az SZTE TTIK Genetikai Tanszékén végez, később jelentősége lehet az emberi infertilitás hátterében álló genetikai tényezők megismerésében. Cikkünkkel az újonnan megjelent SZTEminárium magazint is ajánljuk.
Projektek a zöldebb jövő jegyében – Fenntarthatósági kurzusok az SZTE-n
Mit tehetek én a környezetért? Hogyan alakíthatom fenntarthatóbbá a mindennapjaimat? Milyen megoldásokat találhatok a helyi közösségem számára? A Szegedi Tudományegyetem a zöld kezdeményezések elkötelezett támogatójaként 2021 óta indít a Miskolci és Soproni Egyetemmel együttműködésben a fenntarthatóság témakörében innovatív módszertannal dolgozó kurzusokat, ahol a feltett kérdésekre valós projekteken keresztül találhatnak a hallgatók választ. Az SZTE fejlesztéseinek köszönhetően a 2025/2026-os tanév őszi szemeszterében új témákkal gazdagodott a kínálat.
Műanyagok? Nehézfémek? Gyógyszermaradványok? Mi lesz a növényekkel, ha mind együtt vannak a talajban?
A növényi stresszt okozó antropogén (emberi eredetű) szennyezések együttes hatásának vizsgálatára nyerte el az MTA Lendület programjának támogatását Dr. Feigl Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékének habilitált egyetemi adjunktusa. Mivel ezek a stresszorok egyre gyakrabban fordulnak elő a mezőgazdasági környezetben, jobb megértésükön a növénytermesztés jövője múlhat.
A Dékáni Hivatal és a Tanulmányi Osztály Nyári Nyitvatartása
2025. augusztus 11 - 2025. augusztus 24. között a Dékáni Hivatal és a Tanulmányi Osztály zárva tart.
>>> Tanulmányi Osztály Nyári Ügyfélszolgálati rendje <<<
2025. augusztus 25. hétfőtől a hivatalok a megszokott ügyfélfogadási rend szerint működnek tovább.
Megértésüket köszönjük!
