Az SZTE egyetlen nyertese: a Lendület pályázatos Juhászné Csapó Edit lengyel vendégprofesszorral dolgozik együtt
Folytatódik az arany nanorészecskék kutatója, Juhászné Csapó Edit akadémiai sikersorozata. Legújabb eredményes pályázatának részeként, az MTA támogatásával vendégprofesszort fogadhat a 2021-ben alakult MTA–SZTE „Lendület” Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoportjába. Az MTA doktori értekezését tavaly megvédő, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéken egyetemi docensként dolgozó oktató-kutatót a „Nők és a Lányok a Tudományban Világnap” programjára készülődés közben kértük mérlegkészítésre.
Orvosbiológiai kutatások hasznosítják a transzmutációs projekt eredményeit – Dr. Osvay Károly a lézeres neutronkeltés első 5 évéről
A Szegedi Tudományegyetemen működő Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium kutatócsoportja Dr. Osvay Károly fizikus vezetésével a világon elsőként igazolta, hogy kis energiájú, rövid impulzusú lézerrel lehetséges a folyamatos neutronkeltés. A projektben aprólékos tudományos és műszaki újításokkal elérték a másodpercenkénti 108 neutronszámot, ami jelenleg világrekordnak számít. Neutronkeltési nyalábvonaluk mára már az ELI ERIC felhasználói programjának kínálatában is szerepel, amin belül további sugárbiológiai- és orvosi célú izotópkészítési kutatásokat kezdeményeztek. A transzmutációs projekt első periódusának lezárása alkalmával február 7-én nemzetközi konferenciát rendeznek az ELI ALPS lézeres kutatóközpontban. Előtte Dr. Osvay Károlyt kérdeztük a lézeres transzmutációs kutatás öt évéről.
Elindult a MASZK 2.0 – Kutatás a járványmentes Magyarországért
A Egyészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatói elindították a Covid-19 járvány kezdetén megismert MASZK online járványkutatási kérdőív új változatát. Első változatához hasonlóan a MASZK 2.0 is a citizen science, vagyis az állampolgári tudománysegítés modelljén alapul. Dr. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa, a nemzeti laboratórium szakmai vezetője elmondta: a MASZK 2.0-n beküldött válaszok az aktuális felső-légúti járványok modellezését segítik.
Kétszer is címlaposak lettek a D1-es szaklapban az SZTE Agyi Keringés és Metabolizmus Kutatócsoport cikkei
A Journal of Cerebral Blood Flow & Metabolism című rangos szaklapban fél éven belül két tudományos cikket is publikált az SZTE Agyi Keringés és Metabolizmus Kutatócsoportja. Prof. Dr. Farkas Eszter, az SZTE SZAOK és az SZTE TTIK Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszéken működő kutatócsoport vezetője elmondta, hogy mindkét esetben az általuk vizsgált agykérgi terjedő depolarizáció és a stroke egyes kórélettani folyamatainak összefüggése volt a téma.
A Kárpát-medence gazdaságának alapja a felszín alatti víz – hidrogeológiai alapművet írt az SZTE kutatója és Kanadában élő társszerzője
Nemzetközi jelentőségű alapművet adott ki a Kárpát-medence hidrogeológiájáról Dr. Szanyi János, az SZTE Geológia tanszék kutatója és Dr. Almási István, Kanadában dolgozó olaj-hidrogeológus. Az angol nyelven íródott kiadvány bemutatja többek között a kilenc országot érintő ivóvízellátás, öntözővízrendszer és geotermikus fűtés geológiai hátterét. A tanulmány kiindulási, hivatkozási alapként szolgálhat a közép- és felsőoktatásban, de hasznos olvasnivaló lehet az érdeklődő laikusoknak is.
Az SZTE lehet a jövőbeli világjárványok egyik jelentős nemzetközi modellezési központja – Röst Gergely a Rapid-Grip HU-rizont pályázatról
Egy esetleges új világjárványra adott gyors és összehangolt válasz módszertanának kidolgozása a célja annak a kutatási programnak, amellyel a Szegedi Tudományegyetem a japán Kyotói Egyetemmel és az amerikai Yale Egyetemmel közös konzorciumban nyert HU-rizont pályázatot. A projektet vezető Röst Gergely matematikus kutatócsoportja járványügyi forgatókönyveket dolgoz majd ki az ázsiai egyetem járványinformációs adatai alapján, az amerikai egyetemen pedig ezekből a modellekből ajánlásokat, protokollokat fogalmaznak meg. A projekt súlyát mutatja, hogy torontói kutatók már azon dolgoznak, hogy a kanadai járványmodellezők is együttműködhessenek a Rapid-Grip projektben kialakult hálózattal. Az SZTE ezzel kiemelt szerepet vállal majd a nemzetközi járványügyi felkészülésben.
A feltáráskor férfinak hitték, kiderült, hogy nő volt a fegyverekkel eltemetve - Dr. Tihanyi Balázs, az SZTE régész-genetikusa beszél a leletről
A szegedi egyetemen azonosították az első női fegyveres temetkezést a honfoglalás korabeli Kárpát-medencéből. Hogyan derítették ki, hogy a feltárt csontok nőhöz tartoztak? Vajon részt vett ő is a honfoglalás kori harcokban? A kutatás részleteiről Dr. Tihanyi Balázst, az SZTE Embertani Tanszék és Genetikai Tanszék tudományos munkatársát, a kutatási eredményeket közlő cikk első szerzőjét kérdeztük.
Alapozó képzések a Szegedi Tudományegyetemen
A Szegedi Tudományegyetemen 2023 őszétől a hagyományos képzéseken túl alapozó képzéseken is lehet tanulni. Az alapozó (más néven részismereti) képzések célja, hogy mindenkinek elérhetővé tegyék az érdeklődési köréhez vagy karriercéljaihoz illeszkedő tudást. >>>
(Jelentkezés 2025. január 28-ig a Modulo felületen.)
Karikó Katalin 70 éves – Születésnapi rendezvények és köszöntők Szegeden és országszerte
Az első magyar Nobel-díjas kutatónőt, a Szegedi Tudományegyetem professzorát ünnepli alma matere és Magyarország: Karikó Katalin 2025. január 17-én 70 éves. A jeles jubileum alkalmából olvasmányokat, interjúkat, kvízjátékot és programokat ajánlunk Karikó Katalin tisztelői figyelmébe, az ismeretterjesztés jegyében.
Műholdas adatok mesterséges intelligenciával támogatott kiértékelésére is alkalmassá vált az SZTE GIS-laborja
Az ország egyik legmodernebb földtudományi adatelemző bázisává alakult az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének téradattudományi informatikai rendszere, vagyis a GIS-labor (Geographic Information System). A több mint 13 millió forint saját erőből megvalósított fejlesztésnek köszönhetően a szegedi hallgatók korát megelőző infrastruktúra segítségével ismerkedhetnek meg az adatelemzéssel, és olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyek a legmodernebb globális kutatásokat támogatják.
