Több mint kétszáz, a világ különböző pontjairól származó SZTE hallgató számára marad emlékezetes 2026. november 9. A Szegedi Tudományegyetem Rektori Épületének dísztermében olyasmit élhettek át, amire valószínűleg még évek, sőt évtizedek múltán is emlékezni fognak. Sokan közülük most kezdik tudományos pályájukat, mások már kutatási terveken dolgoznak, de valamiben mindannyian osztoztak: személyesen találkozhattak és kérdezhettek a Nobel-díjas Karikó Katalintól, az SZTE alumnájától és professzorától.

Az SZTE Science Podcast legújabb adásában két neves kutató mutatja be, hogyan kapcsolódik össze a földtudomány, a geopolitika és a magyar autósok pénztárcája.

Négy év szünetelés után újra megnyílnak az Erasmus+ mobilitási lehetőségek a Szegedi Tudományegyetem polgárai előtt. A 2026. évi intézményi támogatási szerződést a Tempus Közalapítvány is aláírta, így minden akadály elhárult a program újraindítása elől. Az SZTE a korlátozások időszakában is megőrizte nemzetközi partnerhálózatának döntő többségét: jelenleg mintegy 575 európai partnerintézménnyel és csaknem 1200 érvényes kétoldalú Erasmus-szerződéssel rendelkezik. A mobilitási lehetőségek fokozatosan, már a 2026-os őszi félévben elindulhatnak, a szélesebb körű részvétel pedig a 2027/2028-as tanévtől várható.

A 2026-os év első kilenc hónapjának mérései azt mutatják, hogy tovább csökkent a talajokban tárolt víz mennyisége, miközben a magyarországi folyók számos szelvényében új kisvízi rekordok születtek. A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének kutatói országos talajnedvességi adatsorokat és vízállás adatokat elemeztek, térképekkel, modellekkel és korszerű terepi eszközökkel követve a vízhiány alakulását. Emellett a vízmegtartást szolgáló beavatkozások előkészítésén dolgoznak. A 2026-os aszály egyik legfontosabb tanulsága, hogy a korábban kevésbé veszélyeztetett térségekben is rendkívüli ütemben esik vissza a talajnedvesség formájában tárolt vízkészlet, és a kisvízi rekordok megdőlése immár nem csupán egy-egy vízgyűjtőre korlátozódik, hanem országos léptékű vízgazdálkodási problémává vált.

A Szegedi Tudományegyetem fotoakusztikai kutatócsoportja által kifejlesztett gázdetektálási mérőműszer iskolapéldája az egyetemi kutatásból kiinduló sikeres innovációs projektnek. A találmány licencét 25 éve megvásároló holland cég a fotoakusztikus műszerre szegedi gyártóüzemet alapított, és azóta is sikeresen értékesíti mérőműszereit a kőolaj- és földgázipar nemzetközi szereplőinek. Milyen egy sikeres innováció anatómiája? Kell-e hozzá szerencse vagy elég a tankönyvet követni? Van-e szakadék a tudományos eredmény és a gazdasági siker között? Prof. Dr. Bozóki Zoltánt, az SZTE TTIK Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék egyetemi tanárát, az SZTE-MTA Fotoakusztikai Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük.

Eltűnő gleccserek, visszahúzódó jégsapkák, átalakuló folyóvölgyek és csökkenő vízszintű tavak rajzolódtak ki azokból az összehasonlító vizsgálatokból, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói végeztek a Tien-san hegységben. A több mint száz évvel ezelőtt az Almásy György (1900, 1906) és Dr. Prinz Gyula (1906, 1909) expedícióinak helyszíneire visszatérő kutatócsoport eredményeit a Magyar Földrajzi Társaság Szegedi Osztályának előadóülésén mutatták be népes, mintegy 150 fős közönség előtt 2026. október 20-án. Az SZTE nemzetközi hírű professzorának, díszdoktorának családját vele azonos nevű unokája – Dr. Prinz Gyula főorvos – képviselte. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Erlan Abdildajev, Kirgizisztán magyarországi nagykövete, Dorogi Sándor korábbi kirgizisztáni magyar nagykövet, és Dr. Erdős Endre Kirgizisztán tiszteletbeli konzulja is.

Négy ország, tizenhat csapat, több tucat hallgató és két napnyi intenzív gyakorlás után a Szegedi Tudományegyetem csapata állhatott a dobogó legfelső fokára a lengyelországi V4UAV Challenge nemzetközi drónversenyen. A győzelem azonban csak az egyik sikertörténet: az SZTE hallgatói olyan gyakorlati tudást és nemzetközi tapasztalatot szereztek, amely a jövő földrajzi, geoinformatikai és környezetkutatási munkáiban is fontos előnyt jelenthet.

Jelentkezz az SZTE TTIK 2027 feburárjában induló keresztféléves mesterképzéseire!

Négy ország, tizenhat csapat, több tucat hallgató és két napnyi intenzív gyakorlás után a Szegedi Tudományegyetem csapata állhatott a dobogó legfelső fokára a lengyelországi V4UAV Challenge nemzetközi drónversenyen. A győzelem azonban csak az egyik sikertörténet: az SZTE hallgatói olyan gyakorlati tudást és nemzetközi tapasztalatot szereztek, amely a jövő földrajzi, geoinformatikai és környezetkutatási munkáiban is fontos előnyt jelenthet.