Különleges tudományos eredményekkel és életre szóló tapasztalatokkal tért haza Közép-Ázsiából a Szegedi Tudományegyetem kutatóexpedíciója. Az SZTE oktatóiból és hallgatóiból álló csapat azért járta be a 20. század utolsó földrajzi felfedezőinek egyike, Prinz Gyula nyomában ezt a térséget, hogy feltárja a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatására bekövetkezett környezeti változásokat. Az expedíció eredményeit 2026. október 20-án, 16.00 órakor Szegeden, az Egyetem utca 2. szám alatti épületben (BTK) fogják ismertetni, a Magyar Földrajzi Társaság előadóülésén. A rendezvény nyilvános, a belépés ingyenes.
A Szegedi Tudományegyetem az idei Times Higher Education World University Rankings rangsorban is megőrizte helyét a világ legjobb egyetemei között. Az SZTE a tavalyi eredményéhez hasonlóan az 1001-1200. helyen szerepel, miközben a nemzetközi mezőny és a magyar intézmények száma egyaránt tovább bővült.
A földrajzi és más természettudományos ismeretek gyakorlatban való megtapasztalását segíti az az együttműködés, amely évek óta egyre erősödik az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, valamint a Szegedi Távfűtő Kft. között. A két fél hivatalos együttműködési megállapodás aláírásával fejezte ki szándékát a partnerség folytatására. Ennek köszönhetően mind az általános iskolás, mind a gimnáziumi korosztály megismerkedhet a geotermikus energiával és a párját ritkító szegedi geotermikus fűtési hálózattal.
Hogyan lehet élhetőbbé tenni a városokat? Miként vonhatók be hatékonyabban a polgárok a helyi döntésekbe? Hogyan alakítja át életünket a digitalizáció, és milyen új társadalmi jelenségeket hoz magával? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a Szegedi Tudományegyetem hallgatói az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) támogatásával. A kutatási projektek, amellett, hogy aktuális társadalmi kérdésekre keresnek válaszokat, jól példázzák azt az utat is, amelyen az SZTE hallgatói a tudományos pálya felé orientálódhatnak.
Amikor a magyar autós a benzinkúton látja emelkedni az üzemanyag árát, ritkán gondol arra, hogy ennek oka akár egy távoli tengeri átjáróban keresendő. Pedig a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán között húzódó, mindössze 33-34 kilométer széles Hormuzi-szoros a globális gazdaság egyik legfontosabb ütőere. De vajon hogyan függ össze a kőzetlemezek évmilliókkal ezelőtti vándorlása a globális energiapánikkal és a mi pénztárcánkkal? A választ a földtan és a társadalomföldrajz ritka, egymásba fonódó találkozása adja meg.
Két napon át, 2026. szeptember 25-én és 26-án nyitja meg kapuit a tudomány iránt érdeklődők előtt a Szegedi Tudományegyetem: az idei Kutatók Éjszakáján már több mint 500 program közül válogathatnak a látogatók. A rekordszámú esemény között látványos kísérletek, érdekes előadások, szabadulószobák, kiállítások, filmvetítések, társasjátékok, egészségügyi szűrések, kvízek és interaktív bemutatók is helyet kaptak.
Prof. Dr. Janáky Csaba vezetésével szén-dioxid alapú e-üzemanyagok energiahatékony gyártására nyert kétmilliárd forint támogatást a Szegedi Tudományegyetem IKIKK Greennovation Center kutatócsoportjainak közössége. Az SZTE tudásbázisára és infrastruktúrájára épülő projekt az új Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumok pályázatán egyike volt a 14 támogatott nemzeti labor programnak.
Az SZTE kutatóinak teljes genomelemzésen alapuló modellezése szerint az első generációs honfoglalók genetikai állományának legalább fele a finnugor manysikkal közös ősöktől származik, másik fele pedig sztyeppei népek, korai szarmaták és európai hunok hatását őrzi. Az SZTE Science Podcast új adásának vendégei a Biológia Intézet Genetikai Tanszékén működő Archeogenetikai Kutatócsoport munkatársai, Dr. Török Tibor egyetemi docens, a csoport vezetője és Dr. Varga Gergely tudományos munkatárs, aki vezető szerzője annak a cikknek, amely 2026 nyarán II. Béla és más Árpád-házi személyek maradványait azonosította be archeogenetikai módszerekkel.
A mikrométernél kisebb méretű műanyagszennyeződések napjaink egyik legsúlyosabb, ugyanakkor szabad szemmel nem érzékelhető környezeti kihívását jelentik. E globális probléma kutatásának legfrissebb eredményeit és a lehetséges megoldásokat mutatta be a NanoPlastHub2026 – International Forum on Submicron Plastic Contaminants című nemzetközi konferencia, amelynek 2026. szeptember 17–19. között a Szegedi Tudományegyetem adott otthont.