A Formula-1-ben mindennek percre pontos procedúrája van a kávéfőzéstől a kerékcseréig – hallottuk a Kutatók Éjszakáján az F1 – Betekintés a kulisszák mögé című előadáson. Az SZTE TTIK Fizikai Intézet eseményére hamar megtelt a József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi terme, aki nem regisztrált időben, be sem juthatott erre az alkalomra. Olyan előadókat hívtak meg, akik egészen közelről ismerik a Forma 1 világát: itt volt Jánvári Zsolt mérnök, aki korábban a Williams és a Haas csapat kötelékében is dolgozott, illetve elfogadta a meghívást az FIA (Nemzetközi Automobil Szövetség) orvosi delegáltja, Dr. Hetzman László. Rajtuk kívül Dr. Gellérfi Gergő, az SZTE BTK Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszék egyetemi adjunktusa, F1-es újságíró, Mészáros Sándor, a Formula.hu helyszíni tudósítója és Villy Lajos fizikus osztott meg érdekességeket a közönséggel.

Jánvári Zsolt az eddigi egyetlen magyar, aki tagja volt kerékcsere csapatnak az F1-ben. Mint mondta, nagyon összeszokott szerelők dolgoznak a csapatoknál, és amikor bekerül egy új ember, eleinte szúrós szemmel nézhetnek rá, míg nem veszi fel azt a fordulatot, ami ott elvárt. Amikor már nagyon belejött, a leggyorsabb kerékcseréjét 1.83 másodperc alatt teljesítette. Ehhez persze kell a jó fizikai erőnlét is, hetente négyszer edzettek, hogy elérjék a megfelelő fittségi szintet – ami egyébként a stressztűrő képességhez is hozzájárult. Zsolt elárulta, egy-egy versenyhétvége előtt a nulláról építik fel a mérnökök a versenyautókat, és ellátják mindazokkal a szenzorokkal, amelyek szükségesek a legkülönfélébb mérésekhez.

F1-kulisszatitkok a Kutatók Éjszakáján - képgaléria. Fotók: Sahin-Tóth István

Szalmabáláktól a glóriáig – az F1 biztonságtechnikai mérföldkövei címmel tartott előadást Dr. Gellérfi Gergő. A szegedi bölcsészkar adjunktusáról hamar kiderült, hogy igen jártas az autósport világában, és ez nem véletlen, mert a Formula.hu magazin szerkesztőjeként is dolgozik. Ma már a halálos balesetek szerencsére roppant ritkák az F1-ben, 1982 óta összesen három versenyző és két sportbíró vesztette életét. 1994 fekete év volt a sportág történetében, akkor történt Ayrton Senna és Roland Ratzenberger tragédiája. Dr. Gellérfi Gergő szerint az 1960/70-es évek voltak az F1 legveszélyesebb évtizedei, amikor a technikai előrelépéseket nem tudta követni a biztonságtechnika fejlődése. A halál a sport elfogadott része volt, és a jelentősebb változásokat gyakran tragédiák hozták el.

Az elmúlt évtizedekben mind a versenyzők felszerelése, mind az autók és a pályák kialakítása rengeteget változott, és egyre nagyobb prioritássá vált a biztonság. Elég csak belegondolni abba, hogy kezdetben még szalmabálákkal vették körül a versenypályát gumifal helyett, a pilótáknak csak 1952-től vált kötelezővé a bukósisak viselése, és az 1960-as évek vége felé tettek ajánlásokat a biztonsági öv használatára. Ehhez képest már ott tartunk, hogy több mint húsz éve vezették be a fej hátracsapódását megakadályozó HANS-rendszert, illetve 2018-ban jött az autókra az úgynevezett glória, amely körbeveszi és védelmezi a versenyző fejét, s egy nagyobb bukáskor életet is menthet. A szabályok és a procedúrák tekintetében szintén számos olyan mérföldkövet említett az előadó, amelyek a pilóták biztonságát szolgálják: 1973 óta van safety car, 1980 óta kötelező a pályakórház kialakítása, 1994-től vezették be a sebességkorlátozást a bokszutcában.

Villy Lajos az F1 2026-os autóját mutatta be a fizikus szemével, és olyan alapfogalmakat tisztázott, mint például a teljesítmény, a légellenállás és a leszorítóerő. A jövő évben a versenyautók szélességét 10 centivel csökkentik, ezzel reményeik szerint nagyobb lesz az előzhetőség. Kisebbre veszik az első és a hátsó szárnyakat, vékonyabb felnikkel és gumiabroncsokkal szerelik fel az autókat. Aerodinamikai változtatásokra is készülnek a mérnökök a 2026-os autókon.

Az egész estés előadássorozat egyik legizgalmasabb része volt, amikor a „medical car-ban”, vagyis a Forma 1-es orvosi autóban ülő magyar főorvos, Dr. Hetzman László beszélt a munkájáról. Az FIA orvosi delegáltja megjárta a ranglétrát, már az egyetemi tanulmányai idején kijutott a versenyre, ahol mentőtisztként vigyázott a szurkolókra. Hetzman doktor baleseti sebészként végzett, dolgozott mentőhelikopteren is, jelenleg ő a magyar légimentők tudományos főtanácsadója. Ez a fajta tapasztalat pedig éppen jól jött ahhoz, hogy felvegyék a Forma 1 egyik orvosának. 2013-ban lett az F1 nemzeti delegált orvosa. Ki tud alakulni személyes kapcsolat a versenyzőkkel? – kérdezték Dr. Hetzman Lászlótól. „Mi nem rajongani vagyunk ott” – felelte, majd hozzáfűzte, hogy minden versenyző nagyon kedves és szoktak beszélgetni, amikor valakit felvesznek az orvosi autóval. Bár nagyon nagy csattanásoknak lehetünk szemtanúi a tévéképernyőn keresztül is, szerencsére tízből kilenc balesetnél a versenyzők maguktól szállnak ki az autóból.

– Szuperkiváltság ebben a közegben dolgozni – fogalmazott Dr. Hetzman László. – Az én munkámban az a nagy kihívás, hogy mindig teljesen más kultúrközegben, más attitűdű emberekkel kell együtt dolgozni. Minden hétvégén 80-100 fős egészségügyi személyzetet koordinálunk. Addig nem indulhat a verseny, amíg nem tudja mindenki pontosan, hogy mi a feladata.
Az egyik legszebb élménye a Forma 1-ben, hogy amikor árverésre bocsátotta az orvosi egyenruháját (amelyből minden szezonban újat kapnak), Max Verstappen az első szóra aláírta azt, így megdobva a relikvia értékét. Kétmillió forintért kelt el a ruha, a pénzt az SOS Gyermekfalvaknak ajánlotta fel Hetzman doktor.

A maratoni est zárásaként a Formula.hu főszerkesztője, Gobodics Tamás, valamint a több mint 160 nagydíjat a helyszínről tudósító Mészáros Sándor beszélt az újságíróként átélt élményekről. Az SZTE Fizika Intézet nyereményjátékkal is készült a Kutatók Éjszakájára, a Facebook-oldalukon feltett kérdésekre helyes választ adók F1-es LEGO autót nyerhettek.

Vida-Szűcs Imre
Fotó: Sahin-Tóth István
Borítóképen: Villy Lajos, Jánvári Zsolt, Dr. Gellérfi Gergő, Gobodics Tamás, Mészáros Sándor és Dr. Hetzman László 2025 szeptember 26-án az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében a Kutatók Éjszakája alkalmából megrendezett F1 - Betekintés a kulisszák mögé című előadáson.