Lenyűgöző és egyben félelmetes látvány az elénk táruló végtelen feketeség. A világűr sötét mindensége, amelyben a Nemzetközi Űrállomás lebeg. Ez a mélység egyszerre hipnotikus és dermesztő. Majd feltűnik a Föld, a lenyűgözően szép, kék-fehér bolygónk, amelyet megvilágít a Nap. Fenséges látvány és annyira élethű, hogy akinek tériszonya van, annak bizony érdemes megkapaszkodnia! „Űrsétán” vettünk részt a HUNIVERZUM – Magyarok a világűrben elnevezésű interaktív élményközpontban, Budapesten, a Millenáris G épületében. Az űrsétát persze csak VR szemüveggel tettük, a látvány azonban lélegzetelállító volt!

Kattintson a képgalériáért! Fotók: Bobkó Anna

Az 1100 négyzetméteres területen Jászfalvi Orsolya, a HUNOR küldetés koordinátora kalauzolt végig bennünket és sorolt el számtalan érdekes adatot. Milyen eszközök fejlesztésével járultak hozzá a magyarok az űrkutatáshoz? Kiből lehet űrhajós és milyen folyamaton kell végig mennie a kiképzés időszakában? Hogyan élnek az asztronauták a Nemzetközi Űrállomáson? Mit esznek, isznak? Hogyan alszanak? Mivel töltik a napjaikat? És hogyan térnek vissza a Földre? Ezekre és még sok más kérdésünkre is választ kaptunk a rendkívül informatív, interaktív kiállításon.

Kapu Tibor és Cserényi Gyula fotója a kiállításon

Barokamrától az izolációs szimulációkig

Kapu Tibor és Cserényi Gyula életnagyságú fotója és hangüzenete várt bennünket az emeleten. Fényképezkedtünk is velük, pontosabban életnagyságú másukkal! Majd betekintést kaptunk az űrhajóssá válás hosszú folyamatába. Megtudtuk: a HUNOR Magyar Űrhajós Program felhívására 247 érvényes pályázat érkezett, a 6 lépcsős kiválasztási folyamatot követően 4 űrhajós jelölt maradt, akik 1632 órát töltöttek alapkiképzéssel, háromszor annyit, mint amit az Európai Űrügynökség (ESA) hajt végre. Gyakorlati és elméleti tréningeken vettek részt, hogy testileg és szellemileg is felkészüljenek. Teljesítették a pilótaképzést, izolációs szimuláción vettek részt, miközben komoly pszichés terhelésnek voltak kitéve.

Interaktív tájékoztató felületeken a sok-sok érdekes információ

A kiállítás képein is látható, hogy a Szegedi Tudományegyetem Repülő-és Űrorvosi Tanszékének barokamrájában is megfordultak, mely szintén része volt az űrorvosi alkalmassági vizsgálatsorozatnak. Ennek célja az volt, hogy kiderüljön, hogy tudják kezelni a nyomáshiány okozta szélsőséges körülményeket, illetve milyen az egészségügyi állapotuk és fizikai teljesítőképességük. Hiszen a világűr veszélyes hely: a kozmikus sugárzás hatással van az emberi szervezetre, a súlytalanság - vagy másnéven mikrogravitáció - miatt pedig az izmok nem dolgoznak annyit, így gyorsan gyengülnek, megváltozik a keringés, a vér és más testnedvek átrendeződnek, ezért is láthatjuk szokatlanul duzzadtnak az űrhajósok arcát.

Irány az űr!

Farkas Bertalan volt az első magyar, aki az űrben járt, 1980. május 26-án a Szojuz-36 fedélzetén utazott. A Szaljut-6 űrállomáson végzett kutatásokat. Charles Simonyi magyar származású amerikai szoftverfejlesztő volt az ötödik és hetedik űrturista, aki a Nemzetközi Űrállomásra látogatott. A HUNIVERZUM-ban összehasonlíthatjuk az ő űrruhájukat Kapu Tiboréval. A második magyar nemzeti űrhajós SpaceX űrruhájáról egy 3D-s felvételt láthatunk, az űrhajós ilyet viselt a Crew Dragon űrhajóban a Nemzetközi Űrállomásra utazáskor és az onnan való visszatérésekor. Ez az űrruha viszont nem azonos a szkafanderrel, amelyet az űrséták időszakában használnak az asztronauták.

Kipróbáltuk a felbocsátást is

Három…kettő…egy…

Az egyik folyosó végén hatalmas makett szemlélteti a SpaceX Falcon-9 rakéta hajtóművét, amely Föld körüli pályára állította a Crew Dragon űrhajót. Itt azt is kipróbálhattuk a megdöntött ülésekbe ülve, hogy milyen lehetett az űrhajóban átélni a felbocsátást.

Hogyan néz ki a Nemzetközi Űrállomás? Ezt is megfigyelhetjük az élethű maketten, majd beléphetünk a fedélzetre. Itt betekintést nyerhetünk az asztronauták hétköznapjaiba. Hogyan és mit étkeznek az űrhajósok? Erről is érdekes filmeket láthatunk. Kiderült, hogy a tortilla nagyon közkedvelt az űrhajósok között, hiszen nem morzsálódik. Kapu Tibor egyébként ételízesítőket és a Stühmer cég új fejlesztésű űrcsokoládéját vitte magával és megkínálta belőle a legénység tagjait is.

Belépés a Nemzetközi Űrállomásra

Muslicák, mikrobiom és tanulási képesség - Kutatások a Szegedi Tudományegyetemről

Itt nézhetjük meg azokat a kisvideókat is, amelyek a Szegedi Tudományegyetem kutatóival készültek. A küldetés során ugyanis három olyan kísérletet is elvégeztek, amely az SZTE Interdiszciplináris Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ programjába illeszkedik.

Videón az IKIKK-es kutatások

Az űrbe vitt muslicákat már sokszor említette bejelentkezéseikor a második magyar nemzeti űrhajós. Az SZTE TTIK Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék kutatói Gácser Attila vezetésével azt vizsgálják majd az űrbe küldött, és onnan visszatérő muslicákon, hogy a kozmikus sugárzás DNS károsító hatását lehet-e mérsékelni vagy kivédeni. Ez a probléma egy jövőbeli marsi utazás egyik fontos kérdése.

Az SZTE Orvosi Biológiai Intézet kutatócsoportja Tombácz Dóra vezetésével a mikrobiomot vizsgálja – vagyis azokat a baktériumokat, vírusokat és gombákat, amelyek a testünkben élnek. A szegedi kutatók arra kíváncsiak, hogy az űrutazás milyen változásokat idéz elő a szervezetben élő mikroorganizmusokban.

Az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar (SZAOK) Élettani Intézetben Nagy Attila és kollégái számára egy tanulásvizsgálathoz szolgáltatott adatokat az űrhajós.
Kapu Tiborral a HUNOR-program HUNIVERZUM-ban található Payload Support Centeréből napi kapcsolatban álltak a küldetésmenedzserek, akik az űrben végzett kísérleteket figyelemmel követték. A NASA irányítóközponthoz hasonló terembe bárki betekintést nyerhet az üvegfalon keresztül – de a szakemberek egy gombnyomással bekapcsolják a tejüveg funkciót, ha a látogatók elől elzártan kell dolgozniuk.

Bekukucskáltunk a Payload Support Centerbe

A kiállításon kipróbáltunk egy részleges gravitációt szimuláló futópad segítségével, hogy milyen érzés a súlytalanság! Láttuk a holdjáró autó makettjét, amelyet a magyar származású Pavlics Ferenc fejlesztett ki, a szintén magyar fejlesztésű Pille dózismérő másolatát, és azt a visszatérő kapszulát is, amelyben Farkas Bertalan visszaérkezett a Földre 1980. június 3-án. Hazatérését itthon hatalmas ünneplés övezte – utazása a nemzeti büszkeség jelképe lett. Most, hogy ismét magyar űrhajós tartózkodott a világűrben, izgatottan és büszkén vártuk hazatérését, hiszen történelmi pillanatok tanúi lehettünk újra.

A HUNIVERZUM-ból HUNOR logós pólóval és életre szóló élménnyel gazdagodva köszöntünk el.
További információ a kiállításról: https://magyarokavilagurben.hu/

Fotó és szöveg: Bobkó Anna