Dr. Gingl Zoltán, a villamosmérnök MSc szakfelelőse elmondta, a Bologna-rendszerben a korábbi ötéves mérnöki szakok helyett ma már hétféléves alap- és kétéves mesterképzést végezhetnek el a hallgatók. A teljes egyetemi diploma megszerzéséhez az alapképzés (BSc) és a mesterképzés (MSc) feltételeit is teljesíteniük kell. A mesterszak nem csupán egy magasabb szintű tudást jelent, hanem a doktori képzés előfeltétele is, ami elengedhetetlen a tudományos munkavégzéshez, nem utolsó sorban pedig az egyetemi oktatók utánpótlásának biztosításához is nélkülözhetetlen.

Szoftverorientált villamosmérnök képzés

Kiemelte, a villamosmérnöki mesterszak különösen fontos az SZTE életében, hiszen bevezetése nem csupán az egyetemen, de az egész dél-alföldi régióban egyedülállónak számít. „A Szegedi Tudományegyetem kiemelt figyelmet fordít a mérnökképzés fejlesztésére, melynek egyik nagyon fontos része a villamosmérnök szak. Nem véletlenül, hiszen ők azok a szakemberek, akiknek hardveres tudása ott van szinte minden elektronikus eszköz mögött, az okoskarórától kezdve az önvezető autókig. Ugyanakkor modern világunkban alig akad olyan eszköz, amit nem szoftverek működtetnek, az egyszerű alkalmazásoktól egészen a komplex mesterséges intelligenciát használókig. Ez a két terület együtt alkotja a villamosmérnöki képzés gerincét. Az SZTE egyik legnagyobb erőssége az informatika, ezen belül a szoftverfejlesztés, erre erősen épít az alapképzés, és ezt folytatjuk a mesterszakon is. Ezért hívjuk képzésünket szoftverorientált villamosmérnök képzésnek” - részletezte Dr. Gingl Zoltán.

A hallgatók három specializáció közül választhatnak

Mint megtudtuk, az új mesterszakon a tantárgyak alapját a már meglévő mérnökinformatikus mesterszak adta, ami régóta magas minőséggel működik az intézményben. Ez egészül ki a Fizikai Intézet fotonikai mérnök és fizikus mesterszakának kurzusaival, példaként említhető az elektrodinamika és az optoelektronika. Így a hallgatók rendkívül erős alapot kaphatnak fizikából és informatikából is. A kötelező tantárgyakon felül a képzés három specializációt kínál majd:

• Az egyik a beágyazott rendszerek: itt a hallgatók olyan céleszközök működtetésével foglalkoznak, mint az autókban, telefonokban vagy háztartási gépekben lévő hardverek építése, valamint a hozzájuk tartozó szoftverek futtatása.
• A második specializáció a mesterséges intelligencia köré épül. Az SZTE nemzetközileg is elismert, kiváló szakembergárdával rendelkezik ezen a területen, akik magas minőségű tárgyakat oktatnak, így egyértelmű volt, hogy ezt az irányt is beépítik az új mesterszak tantervébe.
• Harmadik specializációként pedig bejön a mai világunk egyik rohamosan fejlődő ágazatához kötődő terület, az űrtechnológia. Itt a képzés a fizikusokkal, különösen a csillagászokkal szoros együttműködésben valósul meg.

„A mesterséges intelligencia, az űrtechnológia, de maga a villamosmérnöki szakma és az informatika is napjaink legmodernebb és legdinamikusabban fejlődő irányai. Elég csak arra gondolni, hogy ismét magyar űrhajós járt az űrben. Emellett kollégáink aktív kapcsolatban állnak több középiskolával is, például a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziummal, ahol a tehetséges diákokkal többek között űrtechnológiával kapcsolatos szakmai versenyeken is megmérettetik magukat. Ilyen például a CanSat műholdépítő verseny, melynek fődíját idén az SZTE oktatói által mentorált csapat érdemelte ki” – részletezte Dr. Gingl Zoltán.

Dr. Gingl Zoltán, a villamosmérnök MSc szakfelelőse. Fotó: Fülöp Tímea

A mélyreható tudás a jövőben még inkább fel fog értékelődni

Elmondta, ha az SZTE bármelyik informatikai irányú diplomáját nézzük, mind magas szintű, nemzetközileg is versenyképes tudást ad. A műszaki területeknek pedig nagy előnye, hogy itt a hallgatók a szoftverismeret mellett hardveres alapokat is elsajátíthatnak. Nem véletlen, hogy a villamosmérnöki és a mérnökinformatikus végzettségek a legkeresettebb diplomák közé tartoznak. A műszaki területeknél ugyanakkor felmerül az aggodalom, hogy bizonyos feladatokat a mesterséges intelligencia kiválthat, hiszen egyre több probléma oldható meg a segítségével. Dr. Gingl Zoltán szerint, miközben kihasználjuk az MI lehetőségeit, látnunk kell a korlátait is. Előfordul például, hogy a mesterséges intelligencia rendkívül alapos és logikus megoldást ad egy műszaki problémára, ám a végeredmény hibás lesz, mert valahol félrecsúszott a számítás. Ehhez kellenek a jól képzett szakemberek, akik képesek az ilyen eltéréseket felismerni. „Ha valakinek az elméleti tudása nem elég alapos, könnyebben elhiszi, hogy a kapott megoldás helyes, kevésbé képes kritikusan szemlélni azt, így nagyobb a tévedés lehetősége. Éppen ezért hisszük, hogy a műszaki területeken még sokáig nélkülözhetetlen lesz az itt megszerzett tudás, sőt a jövőben még inkább fel fog értékelődni. S ezek azok az ismeretek, amit a hallgatóinknak igyekszünk maximálisan átadni - mondta el a szakfelelős. Hozzátette, ehhez pedig az erős elméleti oktatás mellett elengedhetetlen a biztos gyakorlati tudás, ezért a képzés tematikájában az eddiginél is hangsúlyosabb szerepet kapnak a gyakorlati órák és a laborgyakorlatok.

Piacképes diploma itthon és külföldön

Hangsúlyozta, a szakon végzetteknek nem csupán a nemzetközi porondon nyílnak meg a lehetőségek, hiszen Szegeden is folyamatosan fejlődik az autóipar, elég, ha csak a BYD megjelenésére gondolunk. De új szintre emeli az SZTE-n zajló műszaki oktatást a Szegedi Tudományegyetem és a Shaanxi Normal University (SNNU) együttműködése, melynek keretében szeptembertől elindult az angol nevén Computer Science Engineering BSc szak, amely részben villamosmérnöki, mérnökinformatikai, illetve informatikai képzést kínál. Ezek mind szorosan kapcsolódnak a helyi ipari igényekhez. „Úgy gondolom, ez a diploma itthon biztos álláslehetőséget jelent, ugyanakkor nemzetközi szinten is nagy értékkel bír. Az SZTE és az intézetünk erős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, ami tovább növeli az új képzés jelentőségét” – zárta gondolatait Dr. Gingl Zoltán.

Fülöp Tímea
Borítóképen: Dr. Gingl Zoltán, a villamosmérnök MSc szakfelelőse. Fotó: Fülöp Tímea