Két telt házas előadás és látogatás az SZTE Biológia Doktori Iskolában

Egy gombostűt sem lehetett leejteni október 13-án az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban, annyi érdeklődő jött el, hogy találkozzon a magyar űrkutatás történelmének két ikonjával. Kapu Tibor és Cserényi Gyula egy nap alatt kétszer is megtöltötte a TIK átriumát: délelőtt a szegedi általános és középiskolák diákjainak meséltek élményeikről, délután pedig egy autogramosztással és fotózkodással egybekötött közönségtalálkozó keretében osztották meg tapasztalataikat az űrmisszió izgalmas pillanatairól.

Kapu Tibor és Cserényi Gyula találkozása a szegedi diákokkal

Az előadások során nem csupán érdekes és inspiráló történeteket hallhattak az érdeklődők, hanem betekintést nyerhettek a HUNOR-program tudományos munkájába is. A küldetés keretében az asztronauták ugyanis 31 ország 60 tudományos projektjét vitték magukkal a Nemzetközi Űrállomásra. Ebből Kapu Tibor 25 tudományos kísérletet végzett el, három közülük a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központjához köthető kutatás volt.

Ezek egyike az SZTE TTIK Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék kutatási projektje volt, melynek szakmai vezetője Prof. Dr. Gácser Attila. A kutatás célja élő rendszerekben fokozni a DNS-károsodások helyreállítását és felgyorsítani a javító mechanizmusokat. A kísérlet megvalósításához Kapu Tibor három különböző törzsbe tartozó muslicákat vitt magával a Nemzetközi Űrállomásra, ahol vizsgálatokat végzett rajtuk. Mint a közönségtalálkozón elárulta, ez a projekt lett az egyik nagy kedvence a növénytermesztési kísérlet mellett. Így szegedi látogatásuk során a két telt házas előadás között a kutatóűrhajósok arra is időt szakítottak, hogy ellátogassanak az SZTE TTIK Biológia Doktori Iskolába, ahol megtekintették, hol tart a kutatás.

Látogatás az SZTE TTIK Biológia Doktori Iskolában

Gyermekkori álmoktól az űrutazásig

Ezt követte a délutáni közönségtalálkozó az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Az izgalmas beszélgetés során az érdeklődők bepillantást nyerhettek a két kutatóűrhajós életébe, gyerekkori álmaiktól kezdve egészen addig a pillanatig, amikor Kapu Tibor küldetésének befejezésével visszatért a Nemzetközi Űrállomásról a Földre. Megtudhattuk, hogy Kapu Tibor kicsiként arról álmodozott, hogy egyszer vadászpilóta lesz. Végül édesapja nyomdokaiba lépve gépészmérnöknek tanult, ahová – hasonlóan, mint a HUNOR-programba a jelentkezését –, az utolsó pillanatban adta be a szükséges papírokat. Cserényi Gyula elárulta, amikor kicsi volt, ő több hivatást is el tudott volna képzelni magának: autóversenyző, sebész, mérnök, és még az űrhajós is szerepelt a tervei között.

A beszélgetés során a két kutatóűrhajós azt is felidézte, milyen volt a HUNOR-program 14 hónapos kiválasztási folyamata, majd az alapkiképzésben eltöltött szintén 14 hónap. Mint mesélték, 2023 márciusában kezdték meg a magyarországi alapkiképzést. Ekkor már négy főre szűkült a kiválasztás elején 247 jelentkezőből álló keret. Végül 2024. május 26-án jött a bejelentés, hogy Kapu Tibort és Cserényi Gyulát választották ki a küldetésre. A dátum szimbolikus, ugyanis ezen a napon, pontosan 44 évvel ezelőtt, 1980. május 26-án bocsátották fel Farkas Bertalant, az első magyar űrhajóst a világűrbe. A bejelentést követően 2024. augusztusában vette kezdetét a kiképzés amerikai szakasza, ekkor költözött ki Kapu Tibor és Cserényi Gyula a következő közel egy évre Houston-ba. A kemény kiképzést követően a felbocsátásra többszöri halasztás után 2025. június 25-én kerülhetett sor, majd az Ax-4 küldetés legénysége július 15-én hajnalban érkezett vissza a Földre. Ez idő alatt, miközben Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson teljesített szolgálatot, Cserényi Gyula a földi irányítóközpontból támogatta munkáját.

Közönségtalálkozó Kapu Tiborral és Cserényi Gyulával

Ez egy hatalmas közös siker

A közönségtalálkozón a két kutatóűrhajós őszintén mesélt arról, milyen érzés volt a kiválasztás folyamatának részese lenni, hogyan élték meg a nagy bejelentést, miszerint ki lesz az a szerencsés kiválasztott, aki felmehet az űrbe. Hogyan vették az akadályokat a kemény fizikai és pszichikai kiképzés során, milyen volt a felbocsátás, a világűrben töltött idő, s milyen volt az egész küldetést a földi irányítóközpontból segíteni és támogatni.

„Az egyik legszebb üzenet, amit a HUNOR-program és az elmúlt három év adott nekem, az az, hogy időközben magyar kutatók százait sikerült meggyőznünk: ha van ötletük arra, mit lehetne az űrben megvalósítani, akkor fogjunk össze, dolgozzuk ki, készítsük fel a kísérletet, és juttassuk el a világűrbe. Több százan dolgoztak ezen a programon Magyarországról, és több tízezren Amerikából, Münchenből, Japánból, Lengyelországból és főként Indiából. Nagyon könnyű elfelejteni, hogy egy ilyen siker, mindig közös siker. Nemzetközi szinten is, de nekünk, magyaroknak talán még fontosabb, hogy ez egy valódi nemzeti eredmény. Rengetegen fektettek ebbe a programba időt, energiát, és kitartást, hogy ilyen eredményeket érhessünk el. Tudni kell, hogy amikor egy-két arc látható a küldetés élén, akiket hatalmas ovációval fogadnak az emberek, úgy, mint bennünket, mi ezért hihetetlenül hálásak vagyunk, de ez mindössze a jéghegy csúcsa. Az igazi érdem azoké, akik az elmúlt években minden erejükkel támogattak minket. Amikor elindultunk, úgy éreztem, egy egész ország áll mögöttünk. Öt évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy emberek ISS-követő applikációkat (amely valós időben mutatja a Nemzetközi Űrállomás (ISS) aktuális helyzetét a Föld felett) töltenek le a telefonjukra, és hajnali kettőkor kiállnak a kertbe csak azért, hogy integethessenek Kapu Tibinek, aki épp felettük repül el az égen. Az a hatás, amit ez a program elért, egészen elképesztő. A szeretet, amivel itt Szegeden körbevesznek bennünket, leírhatatlan. Amikor a landolás utáni képeken a mosolygó arcainkat látom, számomra az jelképezi, hogy ez valóban egy hatalmas, közös siker ” – zárta gondolatait Kapu Tibor.

A közönségtalálkozó az alábbi videón tekinthető vissza, melyben sok érdekesség elhangzik a HUNOR-programról, valamint Kapu Tibor és Cserényi Gyula személyes élményeiről:

Interjúnk Kapu Tiborral és Cserényi Gyulával ITT olvasható.

Fülöp Tímea
Borítóképen: Cserényi Gyula és Kapu Tibor a szegedi diákokkal. Fotók: Kovács Anita, Sahin-Tóth István és Kovács-Jerney Ádám