Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

A szegedi egyetemen 44 éves hagyományra visszatekintő nemzetközi konferenciát rendeztek az SZTE Bolyai Intézetében a differenciálegyenletek kvalitatív elméletéről. Az időben változó folyamatokat leíró egyenletek természetének kutatási témáiban az absztrakt matematikai szépség és a valós modellekben jelentkező hasznosság találkozik. E találkozás leírására teszünk kísérletet Dr. Krisztin Tibor matematikus, az SZTE Bolyai Intézet egyetemi tanára és Dr. Röst Gergely matematikus, az Egészségbiztonsági Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője segítségével.

Földünk, és „rajzának” színeváltozása - földrajztankönyvek egykor és most - akár ez is lehetne az alcíme az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtár legújabb digitális kincsének. Dr. Szilassi Péter földrajztankönyv-gyűjteményében 1842-ből származik a legrégebbi tankönyv, amit Arany János tanárkollégája, Kiss Lajos írt. A Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésével digitalizálták ezt a páratlan tudásanyagot, amelynek célja az értékmegőrzés mellett egy új kutatási horizont megnyitása, akár a mesterséges intelligencia bevonásával. Az adatbázis heteken belül online is elérhető lesz.

A legjobb magyar egyetemként végzett a Szegedi Tudományegyetem a Quacquarelli Symonds (QS) frissen megjelent világranglistáján. Az idei értékeléshez a brit cég több változtatást is eszközölt rangsorolási gyakorlatán: új szempontokat vezetett be és módosította egyes indikátorai súlyozását. Az SZTE idén 601-610. helyen végzett a ranglistán, amelyre a Tisza-parti universitas mellett tíz magyar intézmény került fel.

A Szegedi Tudományegyetem elkötelezett, hogy olyan szervezetben működjön, mely elősegíti a munka, magánélet egyensúlyának megvalósítását, támogassa az egyetemi polgárok családi szerepeinek betöltését, vagyis, Családbarát Egyetem legyen. Ehhez családbarát program kialakítását kezdte meg, mely egységes koncepció alapján építi fel azokat a programelemeket, amelyek a Családbarát Egyetem működéséhez hozzájárul.

Még meg sem jelent az SZTE-n működő Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium tavalyi eredménye arról, hogy kis energiájú lézerrel is létrehozható folytonos neutronforrás, amikor Dr. Osvay Károly kutatócsoportja idei kísérletében százszorosára növelte a másodpercenként keltett neutronok számát. Az ELI ALPS kutatóközpont történetében először végeztek több órán át tartó, kontrollszobából irányított „zárt” kísérletet.

Összesen 155 fiatal kutató, köztük 14, szegedi kutatóhelyen dolgozó ifjú tudós nyerte el idén a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. A Szegedi Tudományegyetem 11 új „bolyaisa” 8 tudományterületet képvisel.

Idén Magyarország rendezi meg – a Szegedi Tudományegyetem közreműködésével – a 35. Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát (International Olympiad in Informatics, IOI 2023). A világ egyik legrangosabb informatikai versenyére mintegy 1000 vendég érkezik, köztük 400 versenyző. A nemzetközi diákolimpiára, amelyet 2023. augusztus 28. és szeptember 4. között rendeznek meg, csapatkísérők jelentkezését várják. A kísérők szállást, étkezést és a nyolc napra bruttó 80 ezer forint díjazást kapnak.

A Szegedi Tudományegyetem újabb területen kapcsolódott be az űrkutatásba azzal, hogy egy műholdon az űrbe juttatott informatikai eszköz fejlesztésében vettek részt az SZTE kutatói. Az Elon Musk rakétájával fellőtt műszer június 22-én elkezdte küldeni a jeleket, amelyeknek a földi vételére és feldolgozására alkalmas antennát épített Kiss Ádám, az SZTE PhD hallgatója, az SZTE diákmodul projektvezetője. A jeleket - Magyarországon az elsők között -sikerült is befogni a különleges antennával.

Ami az elménkben történik, modellezhető-e a mesterséges intelligenciával? Nem csak az ember sajátossága a jelentéstulajdonító értelem? Félhet-e az algoritmus, lehet-e nagylelkű egy szoftverágens, és kialakulhat-e az embernélküli nyelv? Dr. Jelasity Márk egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője válaszol.

A hallgatóink mindennapjait bemutató kisfilm Intézetünk youtube-csatornáján elérhető.

A Szegedi Tudományegyetem MASOST kutatócsoportja, élén Dr. Sipos Pál professzorral, ipari kutatásai közül jelenleg a legnagyobb erőbedobással egy vörösiszappal kapcsolatos projekten dolgozik. Az Emirates Global Aluminium dubai céggel közös ipari együttműködésük célja, hogy ezt a nehezen kezelhető mellékterméket kémiai átalakításokkal hasznossá tegyék. Kutatásaik eredményeinek köszönhetően a sok kellemetlenséget okozó vörösiszap akár talajjavító anyagként is beforgathatóvá válhat. A szegedi kutatócsoport az egyetlen magyarországi partner az együttműködésben.

Két szegedi egyetemi oktató is tagja volt annak az öttagú zsűrinek, amely döntött idén a Településfejlesztési Díjakról. Dr. Boros Lajos egyetemi docensnek és Dr. Nagy Gyula egyetemi adjunktusnak, a Földrajzi és Földtudományi Intézet Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszéke munkatársainak több mint 150 önkormányzati szakember, közel 20 médium és 23 inspiráló, példamutató projekt közül kellett választania.

Vig Zsófia, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola végzős tanulója első helyezést ért el az intézetünkben megrendezett helyi TDK-n a középiskolások között, az OTDK-n pedig bronz minősítést szerzett a "Gammakitörések" című munkájával. Zsófiával - aki tanulmányait ősztől az SZTE TTIK Fizika alapszakán tervezi folytatni - a kutatási témájáról, a kutatás és a verseny során szerzett tapasztalatairól és jövőbeli terveiről beszélgettünk.

Dr. Földi Péter fizikus, az SZTE TTIK Fizika Intézet Elméleti Fizikai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, az ELI ALPS kutatója akadémiai doktori címet szerzett a kvantumrendszerek dinamikájának modellezése témájában. Doktori értekezésében kvantumos modelleket ír le, alkalmazásokat keresve a fény-anyag kölcsönhatás, a kvantuminformatika vagy a szilárdtestfizika területén.