A több mint 10 000 oldalnyi adatbázis tudományos célú elemzésének ideális eszköze a mesterséges intelligencia. A hétköznapi életben szövegek írására használt mélytanuló algoritmusok a már elkészült szövegek (pl. tankönyvek) tartalmi elemzésére is alkalmasak. A szavak közti összefüggések elemzése révén megtudhatjuk, hogy miképp változtak bolygónk földrajzi viszonyai az elmúlt majdnem két évszázadban, hogyan látták az adott kor tankönyvírói Földünket.

A szkennelést az SZTE Klebelsberg Könyvtár csúcsminőségű szkennerével, a könyvtár munkatársainak segítségével Tóth Ádám, az SZTE biológia-földrajz szakos osztatlan tanárszakos hallgatója végezte. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

 – A 20. század történelmét ismerve már-már látnoki képességekkel bírtak azok a tankönyvszerzők, akik több mint száz évvel ezelőtt megjövendölték Földünk mai gazdasági és politika folyamatait. A most digitalizált földrajzkönyvek megsárgult oldalait lapozgatva olvashatjuk, hogy az ukránok, akkori nevükön kisoroszok, és az oroszok közti etnikai konfliktus már nem új keletű. „A kisoroszok az ország déli részén laknak, s még most is védekeznek a nagyoroszokkal való egybeolvadás ellen, noha nem nagy sikerrel” – írták 1891-ben. A korabeli földrajz tankönyvek szerint Afganisztán már több mint száz éve is puskaporos hordónak számított: „Az oroszok előnyomulása Turkesztán déli határán Afganisztánt és Indiát fenyegeti” (1905). Japán gazdasági nagyhatalommá válását pedig így jövendölte meg egy tankönyvszerző 1900-ban: „A japáni okos, ügyes, szorgalmas és takarékos. Az európaiaktól tanul, s aztán túltesz rajtuk. Ázsiában övék a jövő” – ismertette Dr. Szilassi Péter, egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem, Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék oktatója.

Dr. Szilassi Péter évtizedek alatt gyűjtötte össze a digitalizált könyveket, fotó: Kovács-Jerney Ádám

A földrajz tantárgy minden történelmi korszakban fontos szerepet kapott a hazaszeretetre nevelésben. Ez megmutatkozott például a Monarchia korabeli tankönyvekben használt földrajzi nevekben is. Akkoriban a Kárpát-medencét például Magyar–medencének, az Alpokalját Magyar-Alpoknak, a Dunántúli-középhegységet pedig Magyar–középhegységnek nevezték. A digitális állományban tematikus keresés révén sok nevezetes történelmi esemény helyszínéhez kapcsolódó földrajzi leírásra is rákereshetünk. E leírásokban jól nyomon követhető az 1848-as szabadságharc leverését követő időszak politikai enyhülése. Egy 1850-ben írt tankönyv Aradról szóló bekezdésében még arról írnak, hogy a város lakossága az erődöt ostromló magyar „felkelők” miatt milyen sokat szenvedett. 1882-ben már kétértelműen fogalmaznak: „Aradi vár, mely az 1848-49-i időszakból szomorú emlékű lőn” (1882) Egy évtizeddel később pedig már a felkelők helyett szabadságharcosokról és vértanúkról írnak egy földrajzkönyvben: „Főterét a 13 aradi vértanú emlékszobra díszíti” (1896).

Illusztráció egy 1901-ben készült földrajztankönyből.

– Napjainkban az internet, száz-százötven éve még a könyvek, a napilapok és a tankönyvek voltak a legfontosabb információforrások. Globalizált világunkban lerövidültek a távolságok, hisz néhány óra alatt eljuthatunk Földünk bármely pontjára. Ezzel szemben az elmúlt két évszázadban generációk nőttek fel úgy, hogy a szomszéd faluig sem jutottak el egész életükben. Épp ezért a távoli tájakról csak a földrajzkönyvek leírásaiból és ábráiból, képeiből szerezhettek tudomást. A Magyarországon ritkaságszámba menő tankönyvgyűjtemény közzétételének apropója, hogy idén ünnepeljük a Szegedi Tudományegyetem földrajzi tanszékeinek és földrajztanár képzésének százéves évfordulóját. Furcsa belegondolni, hogy hány generáció olvasta és használta a katedrán vagy az iskolapadban ülve ezeket a könyveket – mondta el a digitalizált könyvek tulajdonosa, az SZTE FFI oktatója.

„Térkép nélkül egy lépést se tegyünk a földrajzban!” – Szól egy több mint százéves földrajzkönyv szerzőjének a mai napig aktuális intelme. A 19. századi földrajzkönyvekben még alig találunk ábrákat, ám a 20. század első évtizedétől egyre igényesebb kivitelű térképekkel és képekkel illusztrálták a földrajztankönyveket. Ezek amellett, hogy esztétikai élményt is nyújtanak sokat elárulnak arról is, hogy milyen városokat, tájakat, esetleg életképeket tartottak fontosnak kiemelni a szerzők.

A Magas-Tátra főgerince egy 1877-es tankönyv ábráján és a Google Earth 3D-ben

Az érdeklődők és a kutatók ide kattintva tudnak virtuálisan is belelapozni ebbe a különleges gyűjteménybe, feltárva e földrajzi időkapszula rejtőző értékeit.

Lévai Ferenc

Fotó, képek: Dr. Szilassi Péter, Kovács-Jerney Ádám