2024. október 4., péntek
 
Facebook Instagram YouTube TikTok
 
 
 
 
honlap-fejlec-_6

Valóra vált jövendölések: 180 év földrajzkönyveinek digitalizált változata vált elérhetővé az SZTE honlapján

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár digitális gyűjteményében immár online is elérhető Dr. Szilassi Péter egyetemi docens földrajztankönyveket tartalmazó magángyűjteménye, mely az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézete, az MTA és a Berlini Humboldt Egyetem együttműködése révén került az online térbe. A közel száz tankönyv és tanári segédlet kiváló korrajz, egyben keresztmetszet a bolygónkon utóbbi 180 évben végbement társadalmi, gazdasági és környezeti változásokról.

A több mint 10 000 oldalnyi adatbázis tudományos célú elemzésének ideális eszköze a mesterséges intelligencia. A hétköznapi életben szövegek írására használt mélytanuló algoritmusok a már elkészült szövegek (pl. tankönyvek) tartalmi elemzésére is alkalmasak. A szavak közti összefüggések elemzése révén megtudhatjuk, hogy miképp változtak bolygónk földrajzi viszonyai az elmúlt majdnem két évszázadban, hogyan látták az adott kor tankönyvírói Földünket.

digitaliz_lt_f_ldrajz_k_nyvek_gal_ria_kj__8

A szkennelést az SZTE Klebelsberg Könyvtár csúcsminőségű szkennerével, a könyvtár munkatársainak segítségével Tóth Ádám, az SZTE biológia-földrajz szakos osztatlan tanárszakos hallgatója végezte. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

  A 20. század történelmét ismerve már-már látnoki képességekkel bírtak azok a tankönyvszerzők, akik több mint száz évvel ezelőtt megjövendölték Földünk mai gazdasági és politika folyamatait. A most digitalizált földrajzkönyvek megsárgult oldalait lapozgatva olvashatjuk, hogy az ukránok, akkori nevükön kisoroszok, és az oroszok közti etnikai konfliktus már nem új keletű. „A kisoroszok az ország déli részén laknak, s még most is védekeznek a nagyoroszokkal való egybeolvadás ellen, noha nem nagy sikerrel” – írták 1891-ben. A korabeli földrajz tankönyvek szerint Afganisztán már több mint száz éve is puskaporos hordónak számított: „Az oroszok előnyomulása Turkesztán déli határán Afganisztánt és Indiát fenyegeti” (1905). Japán gazdasági nagyhatalommá válását pedig így jövendölte meg egy tankönyvszerző 1900-ban: „A japáni okos, ügyes, szorgalmas és takarékos. Az európaiaktól tanul, s aztán túltesz rajtuk. Ázsiában övék a jövő” – ismertette Dr. Szilassi Péter, egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem, Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék oktatója.

digitaliz_lt_f_ldrajz_k_nyvek_gal_ria_kj__1

Dr. Szilassi Péter évtizedek alatt gyűjtötte össze a digitalizált könyveket, fotó: Kovács-Jerney Ádám

A földrajz tantárgy minden történelmi korszakban fontos szerepet kapott a hazaszeretetre nevelésben. Ez megmutatkozott például a Monarchia korabeli tankönyvekben használt földrajzi nevekben is. Akkoriban a Kárpát-medencét például Magyar–medencének, az Alpokalját Magyar-Alpoknak, a Dunántúli-középhegységet pedig Magyar–középhegységnek nevezték. A digitális állományban tematikus keresés révén sok nevezetes történelmi esemény helyszínéhez kapcsolódó földrajzi leírásra is rákereshetünk. E leírásokban jól nyomon követhető az 1848-as szabadságharc leverését követő időszak politikai enyhülése. Egy 1850-ben írt tankönyv Aradról szóló bekezdésében még arról írnak, hogy a város lakossága az erődöt ostromló magyar „felkelők” miatt milyen sokat szenvedett. 1882-ben már kétértelműen fogalmaznak: „Aradi vár, mely az 1848-49-i időszakból szomorú emlékű lőn” (1882) Egy évtizeddel később pedig már a felkelők helyett szabadságharcosokról és vértanúkról írnak egy földrajzkönyvben: „Főterét a 13 aradi vértanú emlékszobra díszíti” (1896).

Rajz_a_japanokrol_egy_1901-es_tankonyvben

Illusztráció egy 1901-ben készült földrajztankönyből.

Napjainkban az internet, száz-százötven éve még a könyvek, a napilapok és a tankönyvek voltak a legfontosabb információforrások. Globalizált világunkban lerövidültek a távolságok, hisz néhány óra alatt eljuthatunk Földünk bármely pontjára. Ezzel szemben az elmúlt két évszázadban generációk nőttek fel úgy, hogy a szomszéd faluig sem jutottak el egész életükben. Épp ezért a távoli tájakról csak a földrajzkönyvek leírásaiból és ábráiból, képeiből szerezhettek tudomást. A Magyarországon ritkaságszámba menő tankönyvgyűjtemény közzétételének apropója, hogy idén ünnepeljük a Szegedi Tudományegyetem földrajzi tanszékeinek és földrajztanár képzésének százéves évfordulóját. Furcsa belegondolni, hogy hány generáció olvasta és használta a katedrán vagy az iskolapadban ülve ezeket a könyveket – mondta el a digitalizált könyvek tulajdonosa, az SZTE FFI oktatója.

„Térkép nélkül egy lépést se tegyünk a földrajzban!” – Szól egy több mint százéves földrajzkönyv szerzőjének a mai napig aktuális intelme. A 19. századi földrajzkönyvekben még alig találunk ábrákat, ám a 20. század első évtizedétől egyre igényesebb kivitelű térképekkel és képekkel illusztrálták a földrajztankönyveket. Ezek amellett, hogy esztétikai élményt is nyújtanak sokat elárulnak arról is, hogy milyen városokat, tájakat, esetleg életképeket tartottak fontosnak kiemelni a szerzők.

A_Maggas-Tatra_fogerince_egy_1877-es_tankonyv_abrajan_es_a_Google_Fold_3D-ben

A Magas-Tátra főgerince egy 1877-es tankönyv ábráján és a Google Earth 3D-ben

Az érdeklődők és a kutatók ide kattintva tudnak virtuálisan is belelapozni ebbe a különleges gyűjteménybe, feltárva e földrajzi időkapszula rejtőző értékeit.

Lévai Ferenc

Fotó, képek: Dr. Szilassi Péter, Kovács-Jerney Ádám

Friss hírek RSS

Friss hírek

Rendezvénynaptár

Rendezvénynaptár *

Kövess minket