Dr. habil. Gál Tamás DSc, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense ismertette a Magyarországról is látható, különleges jelenség magyarázatát.

A földtudományok szemszögéből különösen izgalmas jelenségnek lehettünk tanúi a napokban, amikor is a Nap aktivitásának egyik lenyűgöző megnyilvánulása, egy koronakidobódás közvetlenül érintette bolygónkat. Az ilyen napköri események nemcsak a csillagászok figyelmét kötik le, hanem a geofizikai jelenségek tanulmányozása során is fontos adatokkal szolgálnak, hiszen a Föld mágneses terére gyakorolt hatásuk révén észlelhetővé válhat a varázslatos sarki fény még hazánkban is.

November 3-án a Nap felszínén koronakidobódás történt, ami a csillag természetes működésének része. Ekkor nagy mennyiségű, töltött részecskékből álló plazmafelhő távozik a felszínről, majd napokkal később éri el a Földet mint egy geomágneses vihar. A Föld mágneses mezőjének hatására a töltött részecskék csak az északi és déli mágneses pólusok mentén közelíthetik meg a felszínt, ahol az alacsonyabb magasságokban lévő sűrűbb légkörben lévő részecskékkel ütközve fényjelenségeket váltanak ki. A leggyakoribb szín a zöld, amely az oxigénmolekulákkal történő reakció következménye, de a jelen esetben a domináns szín a piros volt, amely alacsony magasságban (100 km) a nitrogénmolekulákkal, nagy magasságban (300-400 km) pedig az oxigénatomokkal történő reakcióra utal. A látványosságon túl a geomágneses vihar károsíthatja az elektromos hálózatokat, azonban ezúttal az amerikai NOAA értékelése szerint a vihar G2-es osztályú volt, ami egy 1-től 4-ig terjedő skálán a második leggyengébb.

Magyarországon is gyakran észlelhető a sarki fény, amennyiben erős koronakidobódás és kedvező látási viszonyok együttesen adottak. A vasárnapi nap különösen szerencsés volt, mert a sarki fény jelensége a pólus Magyarország felé eső részén volt erős, és a vasárnap átvonuló hidegfront után egy rendkívül tiszta és hideg légtömeg uralkodott el Közép-Európában, ami kiváló látástávolságot biztosított.

A Dél-Alföldön is több helyről jelentették a jelenség észlelését, sajnálatos módon azonban a közvilágítás és egyéb fényszennyezések miatt a nagyobb városok központjában, így Szeged belterületén sem volt látható. Megjegyzendő, hogy ennek az alapvetően veszélytelen, ugyanakkor rendkívül impozáns jelenségnek a megértése komplex földtudományi (geofizikai, meteorológiai) ismereteket igényel, amely területeken az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet a hazai kutatások és oktatás élvonalába tartozik.

További fotók:

https://www.idokep.hu/hirek/oruletes-sarki-feny-parade---szabad-szemmel-is-latszott

Szöveg: Dr. habil. Gál Tamás DSc

Fotó: időkép