Meséljetek a C-PASS konferenciáról! Milyen rendezvény volt ez pontosan?

János: Ez a konferencia először került megrendezésre az olaszországi Castellaneta Mariana-ban. Ez egy nagyon pici település a tengerparton, egy hetet töltöttünk ott szeptemberben. A nemzetközi konferencia neve C-PASS, a „Photonics for Advanced Spectroscopy and Sensing” rövidítése. A célja az volt, hogy összehozza az ipar és a tudomány szereplőit, akik a fotonika, a lézerek és az optikai spektroszkópia területén tevékenykednek. Mondhatni, mi mindkét terület képviselői vagyunk, hiszen a tudományt felhasználva fejlesztünk mérőműszert az ipar számára. Tavaly részt vettem a legnagyobb, fotoakusztikus és fototermális jelenségekkel foglalkozó konferencián, és annak a levelezőlistáján küldte szét a szervező a C-PASS felhívását, így értesültem a lehetőségről.

Panna: Én pedig Janin keresztül értesültem a C-PASS konferenciáról. A szervezők azon túl, hogy nagy figyelmet fordítottak a tudományos színvonalra, igyekeztek olyan helyszínt választani, ahol az előadások után a résztvevők kellemesen tölthetik el az idejüket és akár a tengerparton pihenhetik ki a konferencia fáradalmait. Szeptember 3-án vasárnap érkeztünk a konferenciahotelbe, aznap este egy Welcome Party keretein belül már lehetőségünk volt találkozni a többi résztvevővel. Az előadások a megnyitó után hétfő reggel kezdődtek és péntekig tartottak, minden nap 2-3 szekció került megrendezésre. Így az egy hét alatt rengeteg érdekes előadást hallhattunk.

Milyen motivációból vettetek részt a konferencián?

János: Azért gondoltam, hogy érdemes lenne elmenni, mert a konferencia témája az optikai mérési módszerek bemutatása volt, azon belül is különös szerepet kapott a gázkoncentráció-mérés és annak alkalmazási lehetőségei. Ez teljesen egybevág a Fotoakusztikus Kutatócsoportban végzett tevékenységünkkel, így különösen hasznosnak ígérkezett. Mivel a vezetőnk, Bozóki Zoltán professzor úr is érdekesnek találta a konferenciát, így támogatta a részvételünket. Mindemellett találtam korábban egy számomra nagyon érdekes cikket egy korrekciós eljárásról, aminek a szerzői is ott voltak. Azért is szerettem volna menni, hogy velük is találkozhassak.

Panna: Bár vannak más, a fotoakusztikus spektroszkópiát is érintő tematikájú konferenciák, általában ezeken csak 1-2 szekció az, ami szorosan kapcsolódik a kutatási területünkhöz. Itt már a konferencia meghirdetésénél látszódott, hogy sok olyan előadás várható, ami a mi kutatási témánkba vág. Ráadásul láttuk, hogy olyan kutatók is részt fognak venni, akikről azt gondoltuk, hogy a hasonló irányban végzett sok éves munka alapján érdekes és számunkra is hasznos tapasztalatokról fognak beszámolni.

Milyen kutatási eredményeket mutattatok be a résztvevőknek?

Panna: Kutatási témámmal, a fotoakusztikus jelkeltési mechanizmusok elméleti és kísérleti vizsgálatával még a mesterképzés során kezdtem foglalkozni, ez adta a jelenlegi kutatásom alapjait. A konferencián azzal kapcsolatos eredményeimet mutattam be poszter formájában, hogy miként befolyásolják a mért gázminta termikus és akusztikus tulajdonságai a fotoakusztikus rendszer érzékenységét. A poszterszekció során számos tapasztaltabb kutatóval is volt lehetőségem beszélni az eredményeimről, akiktől pozitív visszajelzéseket kaptam, mások szerint is érdekes a kutatási irányom, ami még további lehetőségeket is rejt magában.

János: Én előadást tartottam egy olyan mérésből, amely során a földfelszín és a levegő közötti vízcserét mértük.

Milyen tapasztalatokkal gazdagodtatok a rendezvénynek köszönhetően?

János: Szerintem egy elég jó konferencia volt, a szervezés is nagyon jó volt, a helyszín ahol voltunk nagyon tetszett, a program pedig nem volt feszített. Viszonylag sok emberrel tudtunk beszélni, azokkal a regensburgi kollégákkal is elég jó kapcsolatba kerültünk, akik az említett cikket írták, ráadásul az együttműködésre is nyitottak. Megismerkedtünk több olasz kutatóval is, akiknek rövidesen megjelenik egy cikke a mi témánkban, ez rendkívül érdekes lehet a számunkra. Rengeteg olyan előadás volt, ami a mérések kivitelezése szempontjából fontos eszközöket mutatott be, az itt szerzett tapasztalatokat a saját kutatásunkban is fel tudjuk majd használni. A mi eredményeink iránt is érdeklődtek, főleg a regensburgi kollégák kérdeztek Panna poszteréről, mert őket is hasonló problémák foglalkoztatják.

Panna: Igen, nagy motivációt adott a további kutatásaimhoz, hogy a külföldi kutatók is hasznosnak és érdekesnek találták a témám. Így a konferencia során sok értékes tapasztalatot szereztünk, lehetőségünk volt megismerni a terület legújabb tudományos eredményeit és kutatási irányait. A résztvevők barátságosak voltak, nagyon sok fiatal kutató jelent meg a konferencián, akikkel sikerült jó kapcsolatot kialakítani. Összességében úgy gondolom, hogy egy nagyon pozitív élmény volt ez a hét.