honlap-fejlec-12

Apáthy István emléke előtt tisztelegtek az SZTE-n

Apáthy István halálának 100. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezést 2022. október 13-án a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, a Természettudományi és Informatikai Kar és az MTA SZAB Neurobiológiai Munkabizottsága. A tudós Dóm téren elhelyezett szobrát Prof. Dr. Lázár György, Prof. Dr. Horváth Dezső, Prof. Dr. Nógrádi Antal és Prof. Dr. Tamás Gábor koszorúzták meg.

Apáthy István (Pest, 1863. január 4. – Szeged, 1922. szeptember 27. ) magyar természettudós, zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Ő fedezte fel az idegáram vezetésének elemeit, a neurofibrillumokat. Nagy eredményeket ért el a mikrotechnika fejlesztésében. Tudományos közleményeit német nyelven adta közre, többnyire külföldi szakfolyóiratokban.

- Apáthy István mindent megtett azért, hogy a magyar tudományt, kultúrát, politikát és közéletet népszerűsítse és támogassa. Sajnos az utókor azonban nem igazán ismeri el a munkásságát. Ezt bizonyítja az is, hogy a temetésére az MTA vezetői közül senki nem ment el. Halálának 50. évfordulójakor pedig senki sem emlékezett meg róla. Legfőbb erényei közé a tudományos területeken végzett tevékenységei: kutatásai, felfedezései és a kolozsvári egyetem, tudománnyal foglalkozó egységeinek fejlődése sorolható. Írt az egyetemek bajainak orvoslásáról és a nők felsőoktatási intézményekben betöltött szerepéről. Óriási szerepet játszott abban is, hogy a Szegedi Tudományegyetem, azon belül pedig az orvostudományi kar létrejöhetett a Tisza-parti városban. Nem véletlen tehát, hogy a Karnak van egy Apáthy nevet viselő kollégiuma és egy Apáthy díja és emlékérme, amelyet rendszeresen odaítélnek a tudományterületeken kiemelkedő legjobb kutatónak - összegezte Prof. Dr. Nógrádi Antal, az SZTE SZAOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet vezetője.

Prof. Dr. Nógrádi Antal egy idézettel zárta gondolatait: „Ne mondogassák nekünk honfitársaink, hogy azért mert kis nemzet vagyunk, mert sok nehézséggel küszködünk, tudományos kérdések megoldásában sem mérkőzhetünk a nyugat nagy nemzeteivel. A tudomány terén sikereinknek semmi sem állhat útjába. Egy nemzet naggyá, különböző utakon lehet. Mi azon az úton haladjunk, amely utakkal a természet adta erőink megbírnak. A tudomány útja ilyen. Bennem él az a lelkesítő hit, hogy a magyar nemzet valaha tudományban és művészetben a művelt népek élén fog haladni.” A professzor kiemelte: ha mindezt mi is betartjuk Apáthy Istvánnak igaza lehet.


Kepgaleria_Apathy_szobor_koszoruzas_20221012_BA
Az eseményen készült fotók a galériára kattintva tekinthetők meg.

- Apáthy István 1909-re felépítette az akkori világ legmodernebb tartott zoológiai intézetét, amelynek eszközeit 1986-ban prezentálta a Millenniumi kiállításon: ezer metszet, egy mikrotóm, és egy mikroszkóp prototípussal. Majd ugyanezt elvitte négy évvel később a párizsi kiállításra, ahol ezüstérmet akartak neki adni mindezért, de nem fogadta el. Úgy gondolta, hogy az aranyérmet elnyert franciáknál az ő metszetei sokkal jobbak. Nemcsak egy hazafi volt tehát, hanem egy tudományos kalandor is, aki bátorságáról, kitartásáról és szabadszájúságáról is elég híres volt. Kiállásai és felfedezései kapcsán, 100 év távlatából is méltón lehetünk rá büszkék - mondta el Prof. Dr. Tamás Gábor, az SZTE TTIK Biológia Intézet Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi tanára.

SZTEinfo - Pósa Tamara

Fotó: Bobkó Anna

Friss hírek RSS

Rendezvénynaptár

Rendezvénynaptár *

Kövess minket