Az emberi agykérget sújtó pszichiátriai és neurológiai betegségek megértését és potenciális terápiáját csak korlátozottan lehet más fajokon végzett vizsgálatokra alapozni, amit az erre a területre bevezetett új hatásmechanizmusú gyógyszerek hiánya is alátámaszt. Az SZTE projektje jórészt olyan példa nélkül álló módszereken alapult, amelyek emberi agykérgi mintákon módszertani és elméleti szempontból egyedi lehetőséget nyújt a human agykéreg funkcionális és molekuláris jellemzésére.

-Terveinket meghaladó minőségben sikerült saját fejlesztésű műszereink prototípusait elkészíteni és azokat kísérletes körülmények között emberi mintákon is tesztelni. Új tudományos eredményeink több, emberben és más fajokban ezidáig ismeretlen idegsejt típust tártak fel, amelyek közül egyet, a csipkebogyó sejteket részletesen is jellemeztük. Új, mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftveres mikroszkópiát és digitális PCR-re alkalmas mintagyűjtést kombináló módszert, illetve automatizált mikroszkópián és elektrofiziológiai méréseken alapuló rendszert fejlesztettünk, amely alkalmas számos sejttípusból álló szövetminták automatizált analízisére emberi mintákon is. Egy agykérgi gátló idegsejt típust, az úgynevezett neurogliaform sejteket a cukorbetegség kezelésében alkalmazott GLP-1 terápia célpontjaként azonosítottunk – monda el a projektzáró rendezvényen a kutatás egyik vezetője, Prof. Dr. Tamás Gábor, az SZTE biológus professzora.

Elon Muskot is foglalkoztatja az emberi agy összetett működésének megértése. Cége 2023-ra tervezi az élő emberek agykérgébe ültethető elektródák kifejlesztését, amelyet az SZTE kutatói már megvalósítottak és alkalmazzák is a saját fejlesztésű eszközt, amely világviszonylatban is egyedülálló teljesítményre képes.

Az űrutazások során is felmerült már olyan probléma (az asztronauták agyi működését érintő változás), aminek megoldásában szintén hasznosak lehetnek a projekt eredményei, amelyet a NASA érdeklődése is megerősít. A projekt során a tudományterület legmagasabb színvonalú lapjaiban (Science, Nature) jelentek meg publikációk, amelyek világszerte széleskörű médiavisszhangot váltottak ki.

A projektről bővebb információt a https://u-szeged.hu/pmi/fejlesztesiprojektek/ginop-2-3-2-15-2016-170718/ginop-2-3-2-15-2016 oldalon olvashatnak.

A kutatásról korábban írt cikkünket itt olvashatják.

SZTEinfo/Lévai Ferenc

Fotó: Sahin-Tóth István