A program jelentőségét adta az a tény is, hogy korábban alapvetően csak Budapesten volt szokás ilyen jellegű, MTA-szervezésű rendezvényt tartani. A program egyik alapvető célja volt, hogy közelebb hozza a csillagászatot a tudományt művelő és a tudományt még nem művelő generációkhoz. A csillagok kutatása mindig is jó eszköz volt erre, hiszen ezek a témák sok szempontból izgalmasok.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizika Intézete – elsősorban Dr. Szatmáry Károly professzor úrnak köszönhetően – a hazai csillagászképzés és kutatás hagyományainak egyik fontos bázisa. Az SZTE neves kutató-oktatója ebben az évben megy nyugdíjba, ezért a tudományos ülés egyfajta tisztelgés is volt előtte, hiszen nélküle és korábbi munkatársai nélkül nem jöhetett volna létre a szegedi csillagászképzés.

A programon köszöntőt mondott Dr. Hopp Béla, az MTA doktora, az SZTE TTIK Fizikai Intézet vezetője, aki elmondta, hogy büszke arra, hogy a legtöbb előadó szegedi kötődésű. A mai magyar csillagászati életerős SZTE-s kötődését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ELTE Csillagászati Tanszékét leszámítva az ország összes többi csillagászati intézményét volt vagy jelenlegi szegedi csillagász vezeti.

- Azt gondolom, hogy érdemes megmutatni a nagyközönségnek, hogy a szegedi csillagászati és asztrofizikai kutatások nagyon mélyen gyökereznek és nagyon szerteágazóak, és joggal mondhatjuk, hogy a külföldi együttműködésekben is kiváló ajánlólevélként mutatkozik meg az SZTE-s diploma és munkahely – mondta Dr. Szalai Tamás egyetemi adjunktus, a program egyik fő szervezője.

Az elmúlt években ezen a területen dolgozó hazai kutatók több, nemzetközi szinten is jelentős, tudományos programot indítottak útjára, illetve, ígéretes perspektívákat teremtettek a fiatal kutatók és a természettudományok iránt érdeklődést mutató középiskolások számára. A konferencia arra is rávilágított, hogy milyen kutatókat adott a Szegedi Tudományegyetem a csillagásztársadalomnak. Hogy csak néhányukat említsük: Dr. Fűrész Gábor, aki a Harvard asztrofizikai intézetében dolgozott, most pedig az MIT munkatársa és a NASA TESS űrtávcsövének egyik fejlesztője, vagy Dr. Simon Attila, aki Bernben dolgozik és a CHEOPS exobolygó-kutató űrtávcső tudományos fejlesztőcsapatának is tagja.

A konferencia Dr. Kiss L. László akadémikus , a CSFK főigazgatója (a szegedi egyetem korábbi hallgatója és munkatársa) előadásával kezdődött, akitől megtudtuk, hogy a 25 évvel ezelőtt Szegeden indult kisbolygó-felfedező program kiteljesedéseként nemrég a programot vezető magyar csillagásznak, Sárneczky Krisztiánnak mindössze két órával a becsapódás előtt sikerült felfedeznie egy néhány méter átmérőjű űrsziklát.. Korábban közvetlenül becsapódás előtti kisbolygót csak amerikai kutatóknak sikerült felfedezniük (nekik is összesen csak négyet), míg az ötödik tehát egy magyar kutató nevéhez köthető.

Szintén volt szegedi kutatóként tartott előadást Dr. Szabó M. Gyula és Dr. Mészáros Szabolcs az ELTE szombathelyi Gothard Obszervatóriumából, akik egy-egy MTA-kutatócsoportot vezetnek az exobolygók keresése, illetve a Tejútrendszer kémia feltérképezése területén. Az érdeklődők az SZTE Fizika Doktori Iskolában témavezetőként működő ERC-kutatócsoportvezető előadását is hallhatták (Maria Lugaro, CSFK Csillagászati Intézet) a kozmikus radioaktív körforgásról, míg Dr. Borkovits Tamás (SZTE Bajai Obszervatórium) a többes csillagrendszerek, Dr. Gergely Á. László (SZTE TTIK Fizikai Intézet) pedig az Univerzum egzotikus objektumainak vizsgálatának fontosságáról beszélt.

A nemzetközi légkör akkor is érezhető volt, amikor Dr. Vinkó József, az MTA doktora a CSFK Csillagászati Intézet és SZTE TTIK Fizikai Intézetének munkatársa Texasból jelentkezett be, Amerika egyik legnagyobb egyeteméről, a University of Texas Austin-i központjából tartva meg előadását. A programban szó esett még a James Webb-űrtávcsővel hamarosan megvalóításra kerülő kutatásokról is, amelyekben a Szegedi Tudományegyetem kutatói - Dr. Szalai Tamás vezetésével - többek között a kaliforniai Caltech és Berkeley egyetemek, a Louisiana Egyetem és a Genti Egyetem kutatóival együttműködve vesznek részt.

Dr. Szalai Tamás úgy véli, hogy a világ legjobb egyetemeivel való egyenrangú együttműködés értelemszerűen dicsőségaz SZTE számára. Abban bízik, hogy ezt a lángot tovább tudják vinni azok az érdeklődő középiskolások, akik a programon is részt vettek, és a mai, a magyarok által is művelt csillagászat aranykorát jelentheti, ha ez megvalósul.

A program szervezőinek nem titkolt szándéka volt, hogy a csillagász szakmát és egyben hivatást népszerűsítsék. Fontos volt, hogy bemutassák azt, hogy a csillagászok által képviselt holisztikus gondolkodásmód hogyan tudja segíteni a különböző tudományterületeket, és a látásmódjuk milyen sok helyen alkalmazható.

- Ha igazán extrém példát szeretnénk mondani: például a Liverpool labdarúgócsapatának is van saját asztrofizikusa, mert a mérkőzések számítógépes felvételeit a csillagászok tudják a leghatékonyabban analizálni. Minden bizonnyal a futballcsapat sikereihez ez is nagyban hozzájárult. Kutatóként úgy vélem, hogy hihetetlen, mennyire nemzetközi térben dolgozunk, ezért is bátorítunk mindenkit erre a pályára. Amíg a más területeken dolgozó kutatók nagy része a saját "univerzumában" vizsgálódik egy laboratóriumban, addig mi, csillagászok, manapság már nagyrészt nemzetközi team-eket alkotva kutatjuk közös égboltunk titkait – mondta Dr. Szalai Tamás.

Hogy miért is érdemes csillagász képzésre jelentkezni az SZTE-re? – Mert ha világszinten nézzük a legkeresettebb szakmákat, akkor a lista első 10 helye között rendszeresen szerepel a csillagászoké is. A szakemberek által képviselt analitikus szemlélet és látásmód a mai világban számtalan helyen szükséges. A ma csillagászai nemcsak kutatók lehetnek, hanem képzettségük és kvalitásaik olyan perspektívák felé terelhetik őket, mint az informatikai ipar, a digitális, az orvosi képfeldolgozás, vagy különböző optikai cégek által kínált munkakörök

SZTEinfo – Kovács-Jerney Ádám

Fotó: Bobkó Anna