„A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédő kutatók” nyerhetik el a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. Az MTA budapesti székházában 2022. június 28-án tartott ünnepségen adták át a rangos cím megszerzését igazoló oklevelet.

100 SZAKÉRTŐ MINŐSÍT 1-1 DOLGOZATOT

„Aki ma átveszi az MTA doktora cím megszerzését tanúsító oklevelét, szakterülete tudományos közössége előtt bizonyította, hogy az általa művelt tudományág kiválósága. Olyan szakember, akinek teljesítményét a tudomány belső, rendkívül szigorú szabályai alapján bírálták el” – mondta köszöntőjében Freund Tamás, az MTA elnöke. Az mta.hu tudósítása is kiemelte, hogy egy-egy pályázó beadott disszertációját rendkívül alaposan, másfél-két év alatt körülbelül 100 szakértő minősítette.

Az MTA Doktori Tanácsának elnöke, Benkő Elek akadémikus elmondta: a 2021. évben 79-en vehették át doktori oklevelüket.

A legtöbben – 61-en – hazai felsőoktatási intézményben dolgoznak. Kutatóintézetből 16-an, külföldi egyetemről 2-en, más intézményekből pedig 4-en lettek idén az MTA doktorai.

MINDEN HARMADIK NŐ

Az MTA új doktorai között 26 nő található, arányuk 33 százalék. E körbe tartozik a Szegedi Tudományegyetem e címet frissen elnyert kutatói közül például az SZTE Bölcsészet és Társadalomtudományi Karról Hansági Ágnes, aki akadémiai doktori értekezésében „a Jókai Mór-életmű középső korszakának kevésbé ismert, korábban alig elemzett írásait tárgyalja: felfedező-feltáró szerepe ezért különösen jelentős. A disszertáció számos új eredményt hozó, alapvető tézise szerint a Jókai-művek legalább annyira értelmezhetők a korai modernség összefüggésrendszerében, mint a romantika kontextusában. (…)”.

Az SZTE kötelékébe tartozó kutatók közül e csoportot erősíti például Farkas Eszter, aki „akadémiai doktori értekezésében közel két évtizede humán megfigyeléseken alapuló állatkísérletes modelleken vizsgálja az agyi vérkeringés romlását követően kialakuló agyi vérkeringési és anyagcserezavarok mechanizmusait. (…)”

Enyedy Éva Anna „akadémiai doktori értekezésében az utóbbi évtized alatt bioszervetlen kémiai területen végzett kutatómunkájáról számol be. E munka kiemelkedő eredményeket hozott a különböző átmenetifémek és biológiai fontosságú ligandumok kölcsönhatásának vizsgálatában. (…)”

ÉLET- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNY

A statisztika szerint 36 új MTA-doktor az élettudományok művelői közül került ki. Így például az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karról Kovács László, aki „akadémiai doktori értekezésében az immunológiai eredetű betegségek mai napig is csak részlegesen ismert molekuláris patomechanizmusával és klinikai összefüggéseivel foglalkozott. Ehhez széles körű laboratóriumi együttműködéseket szervezett, valamint korszerű klinikai kutatásokat végzett. (…)”.

A 2021. évi döntés értelében új MTA-doktorrá lett kutatók közül 25 a matematikai és élettelen természettudományokat képviseli. Így például az SZTE kötelékéből Fodor Ferenc, aki „akadémiai doktori értekezésében a konvex és a diszkrét geometriában ért el jelentős eredményeket. Minkowski azon klasszikus tételének messzemenő kiterjesztését adta, amely azt írja le, hogyan lehet egy a gömbön megadott mérték segítségével meghatározni egy konvex poliédert. (…)”

Szatmári István akadémiai doktori értekezésében kétféle szén-szén kötés kialakítására alkalmas reakciókkal nagyszámú policiklusos aromás és nitrogén-heteroatomot tartalmazó heteroaromás vegyületek előállítását írta le. A többkomponensű reakciókban felhasználható kiindulási anyagok sokféleségének köszönhetően nagy szerkezeti változatosságot mutató vegyülettárakat hozott létre, melyek egyes képviselői hatástani szempontból is értékesek.

Palágyi Kálmán informatikus akadémiai doktori értekezésében a digitális képfeldolgozás és a számítógépes látás számára kiemelten fontos digitális topológiamegőrzés területén, valamint a vázkijelölés részét képező vékonyítás terén ért el új tudományos eredményeket. Módszert dolgozott ki tetszőleges szekvenciális és párhuzamos vékonyító algoritmus szekvenciális számítógépen is gyors végrehajtást eredményező, memóriatakarékos implementációjára.

ALUMNUS A BÖLCSÉSZEK KÖZÖTT

A 19 bölcsészet- és társadalomtudományok területéről érkezett új MTA-doktor közé tartizik a Szegedi Tudományegyetemről például Bibok Károly akadémiai doktori értekezésében megalapozott elméleti rendszert épített ki a vonzatrendszer kettős, lexikális-konstrukciós, illetőleg szemantikai alapú tárgyalásához, és ezzel a vonzatok természetét érintő szakmai vitában újító értékű elméletet alkotott.

Hárs Endre akadémiai doktori értekezése Hevesi Lajos (1843–1910) tárcaírói életművének feldolgozására vállalkozik a szerző portréjának megrajzolása, az úti tárcák, a színházkritikák, novellák, humoreszkek, valamint a fantasztikus írások bemutatásával. Vizsgálódásai a bécsi Fremden-Blattban és a budapesti Pester Lloydban közölt írásokra fókuszálnak.

Az SZTE jogelődjének számító József Attila Tudományegyetem biológia szakján végzett Géczi János. A költőként és íróként is jól ismert alkotó akadémiai doktori értekezése „több évtizedes, számos tudományterületet és több történeti-művészettörténeti korszakot átölelő kutatói és publikációs munkásságának eredményeit foglalja össze alapos filológiai módszerrel és apparátussal. (…) A rózsatéma tudomány-, művelődés-, irodalom- és művészettörténeti megközelítése mellett a teológia, a vallás- és a teológiatörténet, a filozófia szemléleti aspektusait is bevonja vizsgálataiba, sőt az orvos- és az etnobotanika metodikáját is alkalmazza. (…)”

Az MTA új doktorainak teljes névsora és rövid bemutatkozása itt elérhető.

SZTEinfo

Forrás, Fotó: mta.hu