Rendezvénynaptár
-
december 11.10:00 - 12:00Zárt védés!
-
december 12.14:00 - 16:00
-
december 13.14:00 - 16:00
2017. augusztus 14-én újabb, ezúttal a negyedik közvetlen gravitációs hullámot észlelte a LIGO Tudományos Kollaboráció, melynek a Szegedi Tudományegyetem kutatói is tagjai.
Ezúttal a két amerikai LIGO berendezés mellett a nemrégen működésbe lépett olaszországi Virgo detektor is, gyengébben ugyan, de észlelte a gravitációs hullámot. A Virgo észlelésének köszönhetően az összeolvadó fekete lyukak égi helyzetét mintegy húszszorosan sikerült pontosítani. A fekete lyukak 25 illetve 31 naptömegűek voltak és mintegy 3 naptömegnyi energiát sugároztak szét gravitációs hullámok formájában. A kozmikus esemény mintegy 1,8 milliárd fényévre történt a Földtől. A felfedezést bejelentő cikket a Physical Review Letters folyóirat közölte. A nagy horderejű felfedezés a források lokalizációjának drámai javítása által megnyitotta az utat a gravitációs hullámok és elektromágneses észlelések kombinációján alapuló asztrofizika előtt, illetve minden eddiginél pontosabban igazolta, hogy a gravitációs hullámok fénysebességgel terjednek.
Az eddigi LIGO/Virgo fekete lyuk kettős detektálások hullámformáinak összehasonlítása.
[Forrás: LIGO/Virgo/B. Farr (University of Oregon)]
A Szegedi Tudományegyetemen a gravitációs hullámok kutatását Gergely Árpád László egyetemi tanár honosította meg 2000-ben, a feketelyuk-kettősök dinamikájának és gravitációs sugárzásának elméleti vizsgálatával. A LIGO Tudományos Kollaborációnak 2009 óta tagja, először az ELTE csoport külső tagjaként, majd 2014-től önálló SZTE-csoport vezetőjeként. Elsődleges kutatási érdeklődésük a nem összehangolt, precesszáló forgást mutató feketelyuk-kettősök vizsgálata. Tanítványaival a nem egyenlő tömegű fekete lyukak összeolvadásakor keletkező gravitációs hullámokat tanulmányozzák, valamint a gravitációshullám-kereséshez használt nemzetközi szoftverbe implementált hullámformák összehasonlítását végzik. A szegedi LIGO-csoport adatelemző munkáit Tápai Márton, az SZTE tudományos segédmunkatársa vezeti, aki a LIGO második megfigyelési időszaka alatt többször is koordináló szerepet kapott a LIGO Tudományos Kollaboráció adatelemző munkájában.
A LIGO-t az NSF támogatja, a Caltech és az MIT működteti, akik egyben a projekt ötletgazdái és megépítői. Az Advanced LIGO projekt vezető pénzügyi támogatója az NSF volt, Németország (Max Planck Társaság), az Egyesült Királyság (Tudomány és Technológiai Testület), és Ausztrália (Ausztrál Kutatási Tanács) szintén jelentős kötelezettségvállalást és hozzájárulást adott a projekthez. A programban több mint 1200 tudós, több mint 100 intézményből vesz részt a világ minden tájáról a LIGO Scientific Collaboration együttműködésen keresztül, amely a GEO Kollaborációt is magába foglalja. A további partnerek listája itt található: ligo.org/partners.php
A Virgo kollaboráció több, mint 280 fizikusból és mérnökből áll, akik 20 különböző európai kutatócsoporthoz tartoznak: hat csoport a franciaországi Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS), nyolc az olaszországi Istituto Nazionale di Fisica Nucleare (INFN), kettő a hollandiai Nikhef tagja; további tagok az MTA Wigner KKP Magyarországon, a POLGRAW csoport Lengyelországban, a Valenciai Egyetem Spanyolországban, és az EGO, ami az olaszországi Pisa mellett működő Virgo detektor anyaintézete.