Forradalmasíthatja az energiatárolást az SZTE új kutatási projektje

Az uniós projektben a nanoanyagokkal foglalkozó különböző SZTE-s kutatócsoportok közös célt tűztek ki: szabályozott összetételű és nanoszerkezetű rendszerek előállításával új tudományos eredményeket elérni a funkcionális anyagok kutatása és fejlesztése területén. A vizsgált nanoszerkezetekből olyan speciális összetételt alkotnak meg, amelyek újfajta energiatárolási módszerek és speciális energiaforrások kidolgozására lehetnek alkalmasak – magyarázta Dr. Kónya Zoltán, az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője.

A 2016. október 1. - 2020. szeptember 30. között megvalósuló projekt nyitórendezvényén Janáky Csaba, az MTA – SZTE Lendület Fotoelektrokémiai Kutatócsoport vezetője hangsúlyozta: a napenergia kémiai kötések formájában történő tárolásával több éve foglalkoznak, de a projektben egy olyan összetett anyag előállításán dolgoznak, amelyben minden komponensnek jól meghatározott funkciója van. - Az a tapasztalat, hogy egy-egy anyag nem képes kellően nagy hatásfokkal, kellő stabilitással és kellő szelektivitással dolgozni. Ezért a kutatócsoportok közösen olyan összetett anyagot állítanak elő, amely képes ezt a komplex feladatot ellátni, azáltal hogy egyes komponensei egy-egy meghatározott funkcióért felelősek. Ezek az új, intelligens anyagok például a napenergia-tárolási folyamatokban lehetnek az eddigieknél hatékonyabban alkalmazhatók – mondta.

A kutatásokban összesen 7, az anyagtudományi és felületi jelenségek vizsgálatában már komoly nemzetközi elismertséggel rendelkező kutatócsoport vesz részt – többek között 2 MTA-SZTE és 2 MTA-SZTE „Lendület” Kutatócsoport is. Az európai uniós támogatásnak köszönhetően 15 fő új kutató bevonása válik lehetővé, és várhatóan 25 fiatal kutató kap lehetőséget, hogy a projekt témájához köthető értekezéssel tudományos fokozatot szerezzen. A kutatás eredményeinek bemutatásaként közel 100 kiemelkedő minőségű publikációt terveznek megjelentetni. A projektnek köszönhetően egy nemzetközi szinten is egyedülálló beruházás is megvalósul egy felületi fotofeszültség- spektroszkópiás berendezés beszerzésével.

A rendezvényen készült képek itt megtekinthetők.

A tudományos munka a Széchenyi 2020 program keretében a GINOP-2.3.2-15-2016-00013 számú „Funkcionális felületeken alapuló intelligens anyagok – az előállítástól az alkalmazásig” című projektnek köszönhetően valósul meg.

SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna