A klasszikus értelemben vett csillagászat alapvetően megfigyelő tudomány, amelynek célja a Földön kívüli kozmikus térben az égitestek kialakulását és fejlődését befolyásoló folyamatok felderítése és megértése. Ehhez erősen támaszkodik az elméleti asztrofizika eredményeire, miközben a kísérleti jellegű kutatási módszerekkel visszahat az elméleti háttér fejlődésére. Az empirikus vizsgálatokat mindmáig dominálják az elektromágneses színkép különböző tartományaiban elvégzett mérések, amelyek kombinálásával és gondos elemzésével következtetni lehet a fényévek ezreire, millióira, akár milliárdjaira található objektumok fizikai paramétereire, az azokat módosító folyamatok tulajdonságaira. A folyamat közben szoros megkötéseket is adunk az anyag extrém állapotokban, illetve komplex rendszerekben mutatott viselkedésére.

A csillagászati méréstechnika fejlődésének mindenkori fő hajtóereje az új típusú megfigyelések lehetővé tétele mellett a hagyományos obszervációs technikák tökéletesítése, az elérhető pontosság nagyságrendi ugrásainak megvalósítása. Az elektromágneses színkép korábban elérhetetlen tartományaiban az Univerzum teljesen ismeretlen arcai tárulnak fel, miközben az egyre kisebb mérhető hatást okozó fizikai jelenségek detektálásával korábban elérhetetlennek tekintett területek nyíltak meg. A térbeli, idobeli és spektrális felbontás növekedésével az elmúlt években - sok egyéb terület mellett - robbanásszerű fejlődésen ment keresztül a csillagok és exobolygók asztrofizikája, miközben a meglepő új felfedezések sok fejtörést okoznak az elméleti szakembereknek. A következő évtizedben a fejlődés töretlennek ígérkezik, így jelen eloadás a válogatott friss eredmények mellett bemutatja azokat az izgalmas lehetőségeket is, melyeket a 2020-as évek extrém nagy földi teleszkópjaitól, űrtávcsöveitől és az új generációs égboltfelmérésektől várunk. A válogatás fókuszában olyan nagy nemzetközi csillagászati projektek állnak, amelyek aktualitásuk mellett kiemelt fontosságúak a teljes magyar csillagászat számára a releváns hozzájárulás és az abszolút élvonalbeli kutatások lehetővé tételén keresztül.

Előadó: Dr. Kiss L. László
Időpont: 2014. május 29. (csütörtök), 13 óra
Helyszín: SZTE TTIK, Budó Ágoston tanterem, Szeged, Dóm tér 9.