Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

A kiegészítésből tájékozódhatnak a jelentkezők, hogy milyen képzésekkel bővült a 2024 szeptemberében induló szakok listája az SZTE-n. Olyan szakokra is lehet jelentkezni, amelyeket decemberben még nem hirdetett meg intézményünk. A kiegészítésben megjelent új szakok a következők:

„A jó továbbtanulási döntés alapja a stratégia, vagyis a célok és az azok eléréséhez szükséges lépések meghatározása” – hangsúlyozta a Szegedi Tudományegyetem 2024. január 27-i nyílt napján az oktatási rektorhelyettes. Prof. Dr. Gellén Klára mellett az Oktatási Hivatal szakemberei adtak friss információkat a 2024-től érvényes felvételi rendszerről. Az SZTE karai és képzései, az ösztöndíjak és a kollégiumok, a hallgatói élet nyújtotta lehetőségek iránt ezernyi fiatal érdeklődött. A szülők és a pedagógusok is iránytűt kaptak ahhoz, hogy miként segíthetik a diákokat a felvételi stratégia kialakításában.

A Szegedi Tudományegyetem gyűjteményében is megtalálható a korund (alumínium-oxid), amely a gyémánt után a legnagyobb keménységű ásvány. Az „Év fajai” programsorozathoz csatlakozva, a Magyarhoni Földtani Társulat, 2016-tól évente kihirdeti az „Év ásványa” cím nyertesét, ami a három jelöltből álló szavazás eredményeként 2024-ben a korund lett.

A Szegedi Tudományegyetem Science Parkjában fejlesztett energetikai innovációs tesztállomásra megérkeztek azok az első energiaátalakító berendezések, amelyekkel megújuló energiával hidrogént, majd szintetikus üzemanyagokat fognak előállítani. A konténerek elhelyezését Dr. Janáky Csaba, a projekt vezetője munkacsoportjával a helyszínen követte végig. A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék docense, az SZTE IKIKK Anyag,- Környezet,- és Energiatudományi Kompetenciaközpont vezetője, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium társ-szakmai vezetője elmondta, mitől előremutató a projekt.

Frakkban bulizott, tapsolt a Nobel-díj átadó ceremónián, a kémia magával ragadó világáról tartott prezentációt a „Stockholm International Youth Science Seminar” előadójaként Viczián Dániel. A Szegedi Tudományegyetem elsőéves vegyészhallgatója versenyen nyerte el a jogot arra, hogy Magyarország képviseletében egyetlen fiatalként részt vehetett a svédországi Nobel-hét legjelesebb programjain. Viczián Dánielt a nanokompozitok mellett Nobel-díjas élményeiről is kérdeztük.

Január 22 és 26 között az SZTE Bolyai Intézetben rendezik az EU Marie Curie-programja által támogatott projekt, az EVOGAMESPLUS európai innovatív képzési hálózat téli iskoláját.

Éppen száz éve, 1924-ben alapították a Földrajzi Intézetet, a mai Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék és Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék elődjét a Szegedi Tudományegyetemen. Hetven éve folyamatosan, ugyanabban az épületben működik az Éghajlattani Tanszék is. Dr. Pál Molnár Elemérrel, az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet vezetőjével az intézet múltjáról, az oktatás és a tudományág fejlődéséről beszélgettünk.

Az attoszekundumos fizika alapítói, köztük Krausz Ferenc kapta meg a 2023. évi fizikai Nobel-díjat. E szenzációs, 2023. október 3-i hír kapcsán tudta meg a magyar közvélemény, hogy a magyar és osztrák állampolgárságú kutató napjainkban Németországban él és dolgozik, de a Szegedi Tudományegyetemhez és a szegedi ELI-ALPS Lézerkutató Intézethez is ezernyi szállal kötődik. E kapcsolathálóról, a futásról és arról is kérdeztük Krausz Ferencet a stockholmi Nobel-héten, hogy mi a köze a szegedi lézerközpont születéséhez.

A járványok reprodukciós számának napi becslésére készült innovatív eljárásról publikáltak cikket a Scientific Reports folyóiratban az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatói, Dr. Bokányi Eszter, Dr. Vizi Zsolt, Dr. Koltai Júlia, Dr. Röst Gergely és Dr. Karsai Márton. A módszer innovációját a Covid 19 pandémia alatt fejlesztette ki a Röst Gergely által vezetett járványmatematikai csoport: kérdőíves válaszok alapján napi szintű kontaktmátrixok készültek, amelyek egy járványdinamikai modellel összekapcsolva alkalmasak voltak a reprodukciós szám napi becslésére.

Azon gondolkozol, hogy az SZTE TTIK-n tanulj tovább? Gyere el kari nyílt napunkra, és tudj meg többet képzéseinkről!

Időpont: 2024. január 20. (szombat) 9:00 – 14:00 óra között

Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Biológia Intézet (6726 Szeged, Közép fasor 52.)

Központi előadás időpontja és helyszíne: 12:00 óra, 1. emelet, Szent-Györgyi Albert terem

Központi előadást tartja: Dr. Pfeiffer Ilona oktatási dékánhelyettes

Előzetes regisztráció nem lesz, a helyszínen fogunk feltenni a résztvevőknek néhány kérdést a továbbtanulási terveikkel, az érdeklődésükkel kapcsolatban. A válaszadás nem kötelező, de szívesen vesszük, ha ezzel segítik a szervezők munkáját a jövőt illetően.

A rendezvény teljes ideje alatt a Tanulmányi Osztály és a Hallgatói Önkormányzat, valamint több kollégium képviselői is jelen lesznek, akik általános tájékoztatást adnak, de konkrét kérdésekre is válaszolnak.

Az SZTE Móra Ferenc Szakkollégiuma ezen a napon két alkalommal is épületbejárásra hívja az érdeklődőket a közeli kollégiumba.

A részvételi szándékukat aznap, a helyszínen jelezhetik a látogatók.

A távérzékelés, műholdas képek elemzésének területén világszínvonalat képvisel az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetnek Alkalmazott Geoinformatikai és Távérzékelési Laboratóriuma. A kutatócsoport vizsgálatai lehetővé teszik a haszonnövények hatékonyabb elemzését, tágabb időszakban is. A projekt együttműködő szakmai partnere a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

Az emberi agy 86 milliárd idegsejtből és még ugyanennyi nem neuronális sejtből áll. E biológiai rendszer idegsejtjeinek feltérképezését, a főemlősök agyával összehasonlítását, az agyfejlődés sejtszintű dinamikájának vizsgálatát, valamint az emberi sejttípusok funkcionális elemzését tűzte ki a 2017-ben indult Brain Initiative Cell Census Network (BICCN) elnevezésű kutatói konzorcium. Az agykutatás Manhattan terveként emlegetett óriásprojekt 2023 őszén a Science, a Science Advances és a Science Translational Medicine folyóiratokban válogatott publikációkban adta közre az agy jövőbeli sejtszintű kutatását meghatározó eredményeket.
A Science-összeállítás 24 cikke közül 3 publikáció vezető szerzői között szerepel Dr. Tamás Gábor, az MTA-Szegedi Tudományegyetem Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoport vezetője, az SZTE idegtudomány professzora, több szegedi kutatótársával együtt. Beszélgetésünkből kiderül, hol van az emberi agy evolúciós forró területe, mitől emberi az agyunk, milyen gyógyítási célok ösztönzik az agykutatást, milyen előnnyel jár az emberi agy kapcsolódási sokfélesége és miért érdemes délután aludni vizsgaidőszakban.

2023. november 16-án a Kari Tanácsteremben ünnepélyes keretek között került sor a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjban részesülők oklevelének átadására, valamint a legmagasabb felvételi pontszámmal bekerült első évfolyamos hallgatók jutalmazására.

Időpontja: 2023. december 8. (péntek)

Helye: SZTE TTIK Bolyai épület, II. emelet Bolyai tanterem (6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 1.)

November 26-án, szombaton került megrendezésre a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által az ECN programozó verseny, amelyen középiskolás és egyetemi csapatok vettek részt.

Az elmúlt időszakban számtalan cikk és előadás témája volt az attoszekundumos fizika, hiszen ez a tudományterület adta az alapját az idei fizikai Nobel-díjnak. De hogyan is kapcsolódik az attoszekundumos fizika Szegedhez? Dr. Varjú Katalin fizikus, az SZTE Fizikai Intézet docense évekkel ezelőtt a Nobel-díjas Anne L’Huillier munkatársaként ismerkedett meg az attofizikával, mára pedig a szegedi ELI ALPS, az attoszekundumos tudomány nemzetközi fellegvárának a tudományos igazgatója. Az attofizikáról, Anne L’Huillier-vel való kapcsolatáról és az ELI-ben zajló kutatásokról kérdeztük.

Nagy Péter 2023 nyarán szerezte meg alapképzésen fizikus diplomáját. Ezután Péter felvételt nyert a LASCALA (Specialized in Large Scale Facilities in Accelerators and Lasers) nemzetközi mesterképzés programra, amely lényege, hogy a hallgatók minden félévben más egyetemen tanulnak, a franciaországi Paris-Saclay Egyetemen, a svédországi Lundi Egyetemen, az olaszországi La Sapienza Egyetemen vagy a Szegedi Tudományegyetemen. Volt hallgatónk lassan túl van a mesterképzés első félévén Franciaországban, interjúnkban az eddig szerzett tapasztalatairól kérdeztük.

A Nobel-díjat érő attoszekundumos fizika elméleti hátterével foglalkozik kutatásában Sallai Krisztina, az SZTE Fizikai Intézet PhD-hallgatója. Krisztina minden lehetőséget megragad a szakmai fejlődésre, például az ELI-ben is dolgozik részmunkaidőben, és nemrég egy Szicíliai iskolán is részt vett. Ezekről a tapasztalatairól kérdeztük.

Karikó Katalin az élő bizonyítéka annak, hogy a Szegedi Tudományegyetemen megvan az az erő, tudás, struktúra és hálózat, ami lehetővé teszi azt, hogy aki idejön, az kis szerencsével bármit el tud érni, mert itt megadjuk hozzá az alapot - mondta prof. dr. Rovó László rektor az SZTE Egyetem Napja alkalmából rendezett ünnepi szenátusülésén november 11-én, szombaton. A jeles alkalmon díszdoktorrá avattak négy, az SZTE-vel együttműködő, kiemelkedő tudományos munkát végző professzort.

Október 14-én sikeresen lezajlott az ACM programozó verseny helyi fordulója. A versenyben 6 csapat vett részt. A következő megmérettetésre, a közép-európai fordulóra 2023. december 8-10. között kerül sor, ahol egyetemünket az 1. helyezett és egy kiemelt csapat fogja képviselni. Eredményes felkészülést és sok sikert kívánunk nekik!

A 13. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlésről készített riportot az M5 televíziós csatorna Novum című műsora. A cikkben a link, amelyre kattintva megtekinthető az összefoglaló.

A Biológiai Intézet mély fájdalommal tudatja, hogy szeretett kollegánk, barátunk, Dr. Rákhely Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Biotechnológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, 2023. november 4-én, életének 64. évében elhunyt.

Innovációs díjakat érő, környezetvédelmi szempontból is fontos újdonság az úgynevezett zöld tégla, amely szinte minden típusú tüzelőberendezésnél egyszerűen használható. A katalitikus tégla a gépjárművek katalizátoraihoz hasonlóan működik. Az égésből keletkező füstgáz összetevőket megköti és ott tovább alakítja azokat kevésbé ártalmas vagy ártalmatlan termékekké. Ez javítja az égéshőfokot és csökkenti a károsanyagok, például a szén-monoxid kibocsátását.

Hazánk területén is érzékelhető volt a különleges égi jelenség. Az SZTE kutatója magyarázza meg a látvány tudományos hátterét.

Végh Panna és Fekete János PhD hallgatók képviselték az SZTE Fizikai Intézet Fotoakusztikus Kutatócsoportját a C-PASS, azaz a Photonics for Advanced Spectroscopy and Sensing elnevezésű konferencián. Az egyhetes, Olaszországban megrendezett konferencián szerzett tapasztalataikról kérdeztük őket.

A Szegedi Tudományegyetem dísztermében tartotta a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat nyitóünnepségét a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége. Az eseményen Dr. Pálfy Péter Pál akadémikus előadást tartott abból az alkalomból, hogy Bolyai János 200 évvel ezelőtt, 1823. november 3-án jelentette be nem-euklidészi geometriai elméletének megalkotását. Az ünnepségen átadták az MTA idei díjait, köztük az Eötvös József-koszorú elismerést, amelyben idén a Szegedi Tudományegyetem oktatói közül Dr. Szajbély Mihály irodalomtörténész, az SZTE BTK professor emeritusa és Dr. Máthé Imre, az SZTE Farmakognóziai Intézet professor emeritusa, valamint Iglói Ferenc, az SZTE TTIK Fizika Intézet professor emeritusa részesült.

Dr. Schuszter Gábor az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék adjunktusa. Tanulmányait 2010-ben végezte a Szegedi Tudományegyetemen, mint okleveles környezetkutató. Az érdeklődése ezt követően témavezetőjének, Prof. Dr. Tóth Ágotának köszönhetően a kémia irányába terelte, amiből 2014-ben PhD fokozatot szerzett. Posztdoktorként Brüsszelben két évet töltött az Université Libre de Bruxelles egyetemen, ahol a csapadékképző kémiai reakciók során lejátszódó mintázatképződést tanulmányozta. Ebben a témában 2023-ban elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíját.

A Szegedi Tudományegyetem és Műegyetem kooperációját erősítette a szegedi delegáció látogatása az MRC-100 műhold vezérlésére szolgáló földi állomáson.

Az SZTE asztrofizikusainak közreműködésével derít fényt a csillagrobbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepére a James Webb-űrtávcső.

Dr. Kutus Bence, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Molekuláris és Analitikai Kémiai Tanszék tudományos munkatársa 2023-ban elnyerte el a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. Kutatási témája a timföldgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszap lúgos kémhatásáért részben felelős, úgynevezett szodalitfázisok semlegesítésének vizsgálata. A fiatal kutató az SZTE Anyag- és Oldatszerkezeti Kutatócsoportban (MASOST) a vörösiszapok semlegesítésének kémiai folyamatait kutatja; társaival olyan modellen dolgozik, amellyel a szodalitok és egyéb, lúgosságot okozó összetevők ismeretében hatékonyabbá tehető a vörösiszap semlegesítésének technológiája.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Prof. Dr. Kiss László csillagász „Hol van mindenki? A Fermi-paradoxon és a földönkívüli élet lehetőségei” címmel adott elő a XXXII. SZTE Szabadegyetemen. A József Attila Tanulmányi és Információs Központban mutatta be a közönségnek a Fermi-paradoxont és annak megoldási lehetőségeit, ezen keresztül boncolgatva napjaink igen népszerű kérdését, vajon lehet-e élet a Földön kívül.

Október 20-ig várják cégek jelentkezését a Szegedi Tudományegyetem VI. Informatikai Szakmai Napjára. A rendezvény jó lehetőség arra, hogy a cégek képviselői találkozhassanak a fiatal informatikus generációval.

Egyes tanulmányok szerint a Földön minden ember élettartama átlagosan három évvel hosszabbodna, ha minden légszennyezés megszűnne. Különösen komoly probléma ez a városokban, ahol a lakosság „láthatatlan gyilkosa” a magas portartalmú, szennyezett levegő.. A belélegzett por ugyanis légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket és ebből eredő halálozást is eredményezhet. Emellett emlékezetes, hogy az M1-es autópályán idén márciusban kialakult tömegbalesetet is a levegő magas portartalma (porvihar) miatt hirtelen lecsökkenő látótávolság okozta. A Szegedi Tudományegyetem geográfusai évek óta kutatják a porszennyezés okait, csökkentésének lehetőségeit.

Kollégája az Egyesült Államokban ünnepelte a Nobel-díjat, Karikó Katalin viszont fontosnak tartotta, hogy Szegeden, az egyetem és a város közösségével örüljön együtt az elismerésnek. Október 12-i látogatása zárásaként a JATE Klubtól kabrióval vitték a Dóm térre, ahol az SZTE Kémiai Intézetben elfoglalta dolgozószobáját és az erkélyről beszélt az őt ünneplő tömeghez.

Szimbolikus jelentőséggel bíró dolgozószobát, Szent-Györgyi Albert korábbi irodáját kapta meg Dr. Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora és második Nobel-díjasa, akit tömeg és ünnepi ülés fogadott korábbi tanulmányai helyszínén.

Alma materébe látogato október 12-én Dr. Karikó Katalin kutatóprofesszor, aki a Covid19 modern vakcinákban használt módosított hírvivő RNS feltalálójaként kapta meg a 2023-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.

2023. október 10-én ismét az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ adott otthont az őszi SZTE Állásbörzének, ahol rengetegen megfordultak. Az eseményt Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja nyitotta meg. 51 cég mutatkozott be a hallgatóknak.

Farkas Bertalan, a Szegedi Tudományegyetem 2023/24-es őszi félévében, a XXXII. alkalommal megrendezett Szabadegyetem előadójaként osztotta meg élményeit, tapasztalatait, gondolatait és véleményét „A magyar űrtevékenység múltja, jelene, jövője” című előadásában. Az eseménynek a közelmúltban az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ adott otthont.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) idén már 8. alkalommal rendezi meg a "Mi a pálya? műszaki pályaválasztó fesztivált" Magyarország hat nagyvárosában, köztük Szegeden is. Az esemény célja a műszaki szakember utánpótlás támogatása és a fiatalok érdeklődésének felkeltése a műszaki pályák iránt.

A szegedi egyetem képviseletében Prof. Dr. Csóka Ildikó stratégiai főigazgató és Dr. Gácser Attila, az SZTE TTIK Biológiai Intézet igazgatója látogatást tett a Francia-Guyanai Űrközpontban.

Louis E. Brus, Alekszej Jekimov és Moungi G. Bawendi megosztva kapta az idei kémiai Nobel-díjat. Az elismerést a nanotechnológiában fontos tudományos eredményekért, az úgynevezett kvantumpöttyök felfedezéséért, illetve ezek szintetizálásáért ítélték oda. A kvantumpöttyök technológiáját a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán az új tulajdonságú anyagok keresésében és a napelemekkel kapcsolatos ultragyors felülettudományi kutatásokban is használják.

A Covid19 modern vakcinákban használt módosított hírvivő RNS feltalálójaként, az orvostudományban új utat nyitó mRNS-terápia kidolgozójaként kapta meg Karikó Katalin – amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal együtt – az élettani-orvosi Nobel-díjat. Karikó Katalin, jelenünk egyik legbefolyásosabb természettudósa Nobel-díjának 2023. október 2-i bejelentése büszkeséggel tölti el alma matere, a Szegedi Tudományegyetem közösségét.

Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.

Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.

A Kutatók Éjszakáján számos érdekes előadással várta azokat, akik a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karára látogattak. Az egyik ilyen, a Mesterséges intelligencia a nappalinkban című program volt, amelyen robotok és a Minecraft is szerepet kapott.

2023. szeptember 23-án a Rektori Hivatal Dísztermében került sor a TTIK ezévi Díszoklevél átadó ünnepségére.

Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék szervezésében, Szekszárdon rendezték meg idén a legfontosabb hazai geokémiai és kőzettani szakmai fórumot, amelyen a legújabb kutatási irányokat és eredményeket bemutató előadások mellett, terepi aktivitásokkal gazdagodhattak a résztvevők. A 2023. szeptember 21. és 23. közötti rendezvény lehetőséget biztosított a hazai intézmények képviselőinek, hogy produktív formában tárgyaljanak a jelenleg legfontosabb, tudományos és nemzetgazdaságot is érintő szakmai kérdésekről.

Személyes tanácsadással, workshopokkal, előadásokkal is várják az érdeklődőket az Őszi Karriernapokon a szegedi egyetemen. Aki részt vesz a rendezvényeken, megtanulhat például jó önéletrajzot írni, felkészülhet az állásinterjúkra és hasznos tanácsokat kaphat, hogy mit tegyen annak érdekében, hogy könnyen beilleszkedhessen egy új munkahelyen.