Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Két Nobel-díjas tudós, Anne L’Huillier és Krausz Ferenc avatta fel az újabb mérföldkövet az attoszekundumos kutatások legnagyobb központjában, az európai lezerkutató konzorcium (ELI ERIC) és a Szegedi Tudományegyetem által fenntartott ELI ALPS területén.

Czakó Gábor elnyerte a Lendület Program pályázatát a haladó kategóriában, így a Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoportja tovább folytathatja „lendületes” kutatásait.

Magyarországon egyre több matematikailag képzett szakembert igényelnek az innovációorientált szektorok, de hiába van pénz az innovációra, ha nem fejlődik a szakember-utánpótlás. Ezért ideje új imázst adni a matematikának, amihez jó alap, hogy a fejlett országokban ma már egyáltalán nem divat „hülyének lenni matekból”, hiszen a matematikusok 90 százaléka jól fizető állásokban helyezkedik el. Hogyan tesz versenyképessé a matematika? Milyen innovációs jelentősége van a tudományterületnek? Erre keresték a választ az Alkalmazott Matematikai Konferencia innovációról szóló beszélgetésének résztvevői, Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, Szabó Gábor, az SZTE Széchenyi-díjas fizikaprofesszora, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, Simon L. Péter egyetemi tanár, az ELTE Matematikai Intézet vezetője, a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára és Röst Gergely, az SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének vezetője, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője.

Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora egyetemi tanári kinevezésben részesült. A döntést a Magyar Közlöny legfrissebb száma tette közzé.

Kari Tanácsi választott képviselők a 2024. 07. 01. és 2029. 06. 30. közötti időszakban

Szent-Györgyi Albert nyomdokain jártak a róla elnevezett verseny iránt érdeklődő diákok, akiknek az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatósága különleges programokat szervezett. A programban 2024. május 23-án két határon túli, vajdasági középiskola diákjai tapasztalhatták meg, milyen a kutatók élete. A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és a Zentai Gimnázium tanulói számára életre szóló élményt adott a szegedi látogatás.

A 2024-es év első felében Belgium az Európai Unió soros elnöke, akitől Magyarország fogja átvenni a stafétabotot a második félévre. A belga EU-elnökség egyik fontos rendezvénye volt a május 14-15-én Antwerp városban rendezett „Európa egyesül a régi és új járványok ellen” című konferencia, amelynek célja az EU pandémiás felkészültségének értékelése, és a jövőbeli teendők meghatározása volt.

Május 24-én és 25-én tartja a tanév utolsó, összefoglaló KísérletEST bemutatóját Ignácz Ferenc mesteroktató az SZTE Fizikai Intézet Budó Ágoston előadótermében, szeptembertől pedig érkezik majd a folytatás. A népszerű fizikus évek óta celebrálja kísérleti „showműsorait” a Szegedi Tudományegyetem vonzáskörzetében. Mostanra már felismerik az utcán a diákok.

Május 17-én a Növények Napja alkalmából izgalmas programokkal készül a Biológia Intézet, melyre minden érdeklődőt várnak szeretettel!

Hetvenhét kutató nyerte el 2023-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet, mely díjátadó ünnepségét az MTA-székház felújítása miatt az Országos Széchényi Könyvtárban tartották 2024. április 23-án. A Magyar Tudományos Akadémia a 197. közgyűlése előtti rendezvényen a szegedi tudományos műhelyek 11 kutatója vált az MTA doktorává.

Verebekkel, galambokkal a városi betondzsungelben is találkozhatunk, egy kis odafigyeléssel azonban még több és változatosabb madárfajt szoktathatunk a környezetünkbe. A kis tollas élőlények nemcsak szép hangjukkal bűvölnek el minket, de hasznosak is – például elfogyasztják a legyeket és szúnyogokat. Szegeden és környékén tengelicek, széncinegék, meggyvágók és csízek is élnek. Hogyan tehetjük barátságossá számukra a környezetünket? – erről kérdeztük Dr. Tölgyesi Csabát, az SZTE ökológusát a Madarak és fák napja alkalmából.

Középiskolásoknak szóló számítógépes modellezési videósorozatot készít Dr. Földi Péter egyetemi docens az SZTE Fizikai Intézet Elméleti Fizikai Tanszékének vezetője. A 6. részénél tartó sorozat Fizika és Python - játék és modellezés címmel érhető el, és célja, hogy szórakoztató metodikával vezesse el a fiatalokat a numerikus számítások heuréka élményéhez.

Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas kutatóprofesszora szegedi látogatását színesítette az a rendhagyó növényismereti óra, amit a Füvészkertben tartottak a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak. Az egyetem legújabb díját alapító kutatónő a tanóra után megismerkedett azokkal a botanikai ihletésű kerámiaszobor-tervekkel is, amelyek a Tudós nők ösvényét díszítik majd. Karikó Katalin a kukorica szimbólumot választotta magának.

Mostantól állandó kiállításon tekinthető meg a Karikó Katalin Nobel-díját jelképező Nobel-arcképes plakett az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ erre alapított kiállítási terében. A Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora az őt köszöntő 2024. április 16-i díszünnepségen jelentette be, hogy Nobel-érmének 24 karátos arannyal bevont hiteles másolatát az egyetemnek ajándékozza.

Programok középiskolásoknak 2024. május 3-27. között az SZTE TTIK szervezésében

A Nature lapcsalád Nature Catalysis című rangos tudományos folyóiratában jelent meg publikációja az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék docense, Dr. Janáky Csaba által vezetett SZTE IKIKK Fotoelektrokémiai Csoportnak. A cikk témája, a szén-dioxid és a glicerin együttes, több Napnak megfelelő fényerősséggel történő fotoelektrokémiai átalakítása, arra mutat példát, hogy egy közönséges vegyipari melléktermék hogyan alakítható át energiahatékonyan új nyersanyagokká. Az eljárásról a publikáció vezető szerzői, Dr. Janáky Csaba és Dr. Balog Ádám beszélnek.

Atipikus. Tömören így jellemezhető a Nobel-díjas Karikó Katalin 2024. április 9-i akadémiai székfoglaló előadásának ünnepe. Az mRNS terápiás alkalmazása című prezentáció és az azt felvezető laudáció érzelemdús és közvetlen hangulatú programja a tudományos ismeretterjesztés iskolapéldája. A Szegedi Tudományegyetem élőben közvetítette, utólag is megtekinthetővé teszi Nobel-díjas professzora akadémiai programját. Karikó Katalin 2024. április közepén alma materét is meglátogatja, folytatja a kutatómunkát.

Az SZTE transzmutációs projektjében Dr. Osvay Károly és kutatócsoportja igazolta, hogy lehetséges a lézeres neutronelőállítás. Az a kérdés azonban még nyitott, hogy kísérletileg elérhető-e az a neutronhozam, ami egy szubkritikus reaktor működtetéséhez, és benne a transzmutációhoz elegendő. Csütörtökön a Szegedi Tudományegyetemre és az ELI ALPS-ba érkezik a téma támogatója, a Nobel-díjas Gérard Mourou fizikus, akit elkísérnek a Transmutex genfi nukleáris mérnöki cég szakemberei is.

Nagyot fordult a világ az első, 2020. április 9-én megjelent Karikó-interjúnk óta. A változás egyik kifejezője, hogy Karikó Katalin megkapta – Drew Weissmannal megosztva – a 2023. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Karikó Katalint, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzorát a vakcináról és terápiáról, a jó és az álhírekről, a kedvenc ételéről és virágairól is kérdeztük 2024 tavaszán.

Kíváncsi vagy, milyen lehet a Szegedi Tudományegyetemen tanulni? Milyen ösztöndíjakkal, tehetséggondozó programokkal segítjük a szakmai előmeneteled? Milyen kulturális és szabadidős tevékenységek várnak Szegeden?

A mém kifejezés megalkotója és két Nobel-díjas kutató is megkapta már a San Diego-i Egyetem Scripps Oceanográfiai Intézete kitüntetését. A 2023-as Nierenberg-díjat Karikó Katalinnak adományozzák a Covid-19 oltásokat megalapozó úttörő kutatásaiért. A közérdekű tudományos eredményeket elismerő díjjal jutalmazott kutató 2024. március 25-én előadást tart.

Kecskeméten tartották az Archenerg Klaszter 2024-es tisztújító ülését, ahol Prof. Dr. Bíró István, az SZTE Mérnöki Karának dékánja vette át a klaszter elnöki tisztségét. Az alelnöki pozíciók közül pedig egyet Dr. Nagy Gyula, az IKIKK Oktatás Modernizációs és Innovációs Klaszter Élethosszig Tartó Tanulás Fejlesztési Program vezetője és a Földrajzi és Földtudományi Intézet adjunktusa látja el.

Állami elismeréseket adtak át március 15., nemzeti ünnepünk alkalmából az Országházban március 14-én. A Szegedi Tudományegyetemről is többen vehettek át rangos kitüntetéseket. Széchenyi-díjat kapott Prof. Dr. Szabó Gábor fizikus, az ELI ALPS ügyvezető igazgatója, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Magyar Érdemrend Lovagkereszt Polgári Tagozat kitüntetésben részesült Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta, az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Szintén Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerte el az államfő Dr. Földesi Irén belgyógyász, klinikai farmakológus, a Szentesi Multidiszciplináris Centrum diabetológus főorvosa több évtizedes munkáját.

Szintetikus üzemanyagok előállítására szolgáló technológiákkal érkezett újabb konténer az SZTE Science Parkjában épülő energetikai innovációs tesztállomásra. A korábban már telepített konténerekben megújuló energiával készítik majd az e-üzemanyag alapjául szolgáló e-hidrogént és e-szén-monoxidot. Az új berendezésekről Dr. Sápi András, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék docense, az SZTE IKIKK, AKEK, Környezeti Katalízis Kutatócsoport vezetője beszélt a helyszínen.

151 ember vesztette életét és az akkori 75 ezer szegedi lakosból 60 ezer vált hajléktalanná, amikor 1879. március 12-én a Tisza elöntötte Szegedet. Európa minden részére eljutott a természeti katasztrófa híre, amely alapvetően megváltoztatta a térség lakóinak életét és az árvízvédelemmel kapcsolatos koncepciókat is. A szegedi nagyárvíz 145. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián, 2024. március 11-én a Szent-Györgyi Albert Agóra Dísztermében Szeged történetének legnagyobb természeti katasztrófájára emlékeztek a tudományos élet képviselői és az árvízvédelemben érintett szervezetek, intézmények, hatóságok, köztük az SZTE tudósai.

A világon mindössze három olyan készülék működik, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja a közelmúltban beszerzett. A spektrál CT új távlatokat nyit a kompozit anyagok, implantátumok, akkumulátorok, katalizátorok vizsgálatában, így képes lesz kiszolgálni az SZTE széles kutatói körét és ipari partnereit. A berendezést Dr. Fendler Judit kancellár és Prof. Dr. Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes adta át.

Az első, online forduló után, - amelyben csaknem 1000 diák mérettette meg magát - kialakult a döntő 108 főből álló mezőnye a 13. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyen. A tanulmányi verseny páratlan népszerűségnek örvend a tanulók és felkészítő tanáraik körében. Mi a titka annak, hogy rekord számú, közel ezer tanuló jelentkezett a versenyre? Hogyan készülnek a szervezők a szegedi döntőre? Erről kérdeztük a kárpát-medencei megmérettetés szakmai vezetőjét, Dr. Szilassi Pétert, aki révén betekinthettünk a verseny kulisszatitkaiba is.

Az utóbbi években az óceáni tengeráramlatok szerepét kiemelten kezdték el vizsgálni a tudósok és maguk is meglepődtek az eredményen. Az elmúlt bő egy év kutatásaira alapuló modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy leállása 2025-2095 között várható. Dr. Gál Tamás, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezető docense magyarázta el, mi és miért várható a leállással kapcsolatban globálisan, illetve Európában.

Az SZTE TTIK Biológia Intézet, a Magyar Biotechnológus-hallgatók Egyesülete és a Doktoranduszok Országos Szövetsége Biológiai és Kémiai Tudományok Osztály közös szervezésében Biotechnológiai Szakmai Napot rendeznek március 1-én 10 órától az SZTE TTIK Biológia Intézetében.

Új megoldásokat keres a járomspórás gombák által kiváltott betegség gyógyításában, miközben a tehetséges hallgatókat támogatja és jelenleg a HUN-REN-SZTE Gombafertőzések Patomechanizmusai Kutatócsoport tagja Dr. Nagy Gábor, aki egyike a Szegedi Tudományegyetem Bolyai János Kutatási Ösztöndíjas fiatal kutatóinak.

Az első magyar Nobel-díjas nő, Karikó Katalin néhány korábbi kitüntetését is megtekinthetik az egyetemi Füvészkert látogatói. A Szegeden most először megcsodálható díjakból rendezett kamarakiállítással köszönti az SZTE a „Nők és lányok a tudományban nemzetközi napot”. Február 11. az ENSZ kezdeményezésére vált a tudós nők világnapjává. Alább felvillantjuk, hogy a szegedi kutatónők közül napjaink három felfedezője miként járult hozzá ahhoz, hogy fenntartható legyen a világunk.

Idén már jelentkezni lehet a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetének újonnan induló fizikus-mérnöki alapszakjára. Az új alapszak a magyar felsőoktatási palettán úttörő módon mérnöki szemléletű fizikusokat képez majd, folytatásaként pedig már engedélyezés előtt áll a fotonikai mérnöki mesterszak terve is. A fizikus-mérnöki alapszak céljairól, felépítéséről az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén beszélgettünk Dr. Bozóki Zoltán tanszékvezető egyetemi tanárral, Dr. Kovács Attila adjunktussal, a Fizikai Intézet oktatásért felelős intézetvezető-helyettesével és a képzés mérnöki tartalmának tervezésében részt vevő Podolcsákné Dr. Ailer Piroska tudományos főmunkatárssal, gépészmérnökkel, repülőmérnökkel, az SZTE IKIKK Fotonika, Lézerfizika és Feltörekvő Technológiák Kompetenciaközpont szakmai vezetőjével.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár digitális gyűjteményében immár online is elérhető Dr. Szilassi Péter egyetemi docens földrajztankönyveket tartalmazó magángyűjteménye, mely az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézete, az MTA és a Berlini Humboldt Egyetem együttműködése révén került az online térbe. A közel száz tankönyv és tanári segédlet kiváló korrajz, egyben keresztmetszet a bolygónkon utóbbi 180 évben végbement társadalmi, gazdasági és környezeti változásokról.

Az Egyetemi Faliújságon 2023. december 5. napján megjelent, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara dékáni tisztségének betöltésére vonatkozó pályázati felhívásra az alábbi pályázat érkezett: Dr. Horváth Dezső egyetemi tanár, TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék (jelenlegi dékán)

Idén is a fizika dicséretéről, a fizikusi pálya szépségeiről szólt a Szegedi Fizika Napja, amelyre a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézete az ELI ALPS lézeres kutatóintézetbe várta a középiskolásokat. A korábbi évek tapasztalatai alapján sokak által várt előadások és kísérleti bemutatók mellett az idei eseménynek különleges vendége is volt: Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus Münchenből, a Max Planck Intézet attoszekundumos laboratóriumából jelentkezett be élőben és osztotta meg a fizikával kapcsolatos gondolatait.

A kiegészítésből tájékozódhatnak a jelentkezők, hogy milyen képzésekkel bővült a 2024 szeptemberében induló szakok listája az SZTE-n. Olyan szakokra is lehet jelentkezni, amelyeket decemberben még nem hirdetett meg intézményünk. A kiegészítésben megjelent új szakok a következők:

„A jó továbbtanulási döntés alapja a stratégia, vagyis a célok és az azok eléréséhez szükséges lépések meghatározása” – hangsúlyozta a Szegedi Tudományegyetem 2024. január 27-i nyílt napján az oktatási rektorhelyettes. Prof. Dr. Gellén Klára mellett az Oktatási Hivatal szakemberei adtak friss információkat a 2024-től érvényes felvételi rendszerről. Az SZTE karai és képzései, az ösztöndíjak és a kollégiumok, a hallgatói élet nyújtotta lehetőségek iránt ezernyi fiatal érdeklődött. A szülők és a pedagógusok is iránytűt kaptak ahhoz, hogy miként segíthetik a diákokat a felvételi stratégia kialakításában.

A Szegedi Tudományegyetem gyűjteményében is megtalálható a korund (alumínium-oxid), amely a gyémánt után a legnagyobb keménységű ásvány. Az „Év fajai” programsorozathoz csatlakozva, a Magyarhoni Földtani Társulat, 2016-tól évente kihirdeti az „Év ásványa” cím nyertesét, ami a három jelöltből álló szavazás eredményeként 2024-ben a korund lett.

A Szegedi Tudományegyetem Science Parkjában fejlesztett energetikai innovációs tesztállomásra megérkeztek azok az első energiaátalakító berendezések, amelyekkel megújuló energiával hidrogént, majd szintetikus üzemanyagokat fognak előállítani. A konténerek elhelyezését Dr. Janáky Csaba, a projekt vezetője munkacsoportjával a helyszínen követte végig. A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék docense, az SZTE IKIKK Anyag,- Környezet,- és Energiatudományi Kompetenciaközpont vezetője, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium társ-szakmai vezetője elmondta, mitől előremutató a projekt.

Frakkban bulizott, tapsolt a Nobel-díj átadó ceremónián, a kémia magával ragadó világáról tartott prezentációt a „Stockholm International Youth Science Seminar” előadójaként Viczián Dániel. A Szegedi Tudományegyetem elsőéves vegyészhallgatója versenyen nyerte el a jogot arra, hogy Magyarország képviseletében egyetlen fiatalként részt vehetett a svédországi Nobel-hét legjelesebb programjain. Viczián Dánielt a nanokompozitok mellett Nobel-díjas élményeiről is kérdeztük.

Január 22 és 26 között az SZTE Bolyai Intézetben rendezik az EU Marie Curie-programja által támogatott projekt, az EVOGAMESPLUS európai innovatív képzési hálózat téli iskoláját.

Éppen száz éve, 1924-ben alapították a Földrajzi Intézetet, a mai Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék és Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék elődjét a Szegedi Tudományegyetemen. Hetven éve folyamatosan, ugyanabban az épületben működik az Éghajlattani Tanszék is. Dr. Pál Molnár Elemérrel, az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet vezetőjével az intézet múltjáról, az oktatás és a tudományág fejlődéséről beszélgettünk.

Az attoszekundumos fizika alapítói, köztük Krausz Ferenc kapta meg a 2023. évi fizikai Nobel-díjat. E szenzációs, 2023. október 3-i hír kapcsán tudta meg a magyar közvélemény, hogy a magyar és osztrák állampolgárságú kutató napjainkban Németországban él és dolgozik, de a Szegedi Tudományegyetemhez és a szegedi ELI-ALPS Lézerkutató Intézethez is ezernyi szállal kötődik. E kapcsolathálóról, a futásról és arról is kérdeztük Krausz Ferencet a stockholmi Nobel-héten, hogy mi a köze a szegedi lézerközpont születéséhez.

A járványok reprodukciós számának napi becslésére készült innovatív eljárásról publikáltak cikket a Scientific Reports folyóiratban az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatói, Dr. Bokányi Eszter, Dr. Vizi Zsolt, Dr. Koltai Júlia, Dr. Röst Gergely és Dr. Karsai Márton. A módszer innovációját a Covid 19 pandémia alatt fejlesztette ki a Röst Gergely által vezetett járványmatematikai csoport: kérdőíves válaszok alapján napi szintű kontaktmátrixok készültek, amelyek egy járványdinamikai modellel összekapcsolva alkalmasak voltak a reprodukciós szám napi becslésére.

A távérzékelés, műholdas képek elemzésének területén világszínvonalat képvisel az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetnek Alkalmazott Geoinformatikai és Távérzékelési Laboratóriuma. A kutatócsoport vizsgálatai lehetővé teszik a haszonnövények hatékonyabb elemzését, tágabb időszakban is. A projekt együttműködő szakmai partnere a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

Az emberi agy 86 milliárd idegsejtből és még ugyanennyi nem neuronális sejtből áll. E biológiai rendszer idegsejtjeinek feltérképezését, a főemlősök agyával összehasonlítását, az agyfejlődés sejtszintű dinamikájának vizsgálatát, valamint az emberi sejttípusok funkcionális elemzését tűzte ki a 2017-ben indult Brain Initiative Cell Census Network (BICCN) elnevezésű kutatói konzorcium. Az agykutatás Manhattan terveként emlegetett óriásprojekt 2023 őszén a Science, a Science Advances és a Science Translational Medicine folyóiratokban válogatott publikációkban adta közre az agy jövőbeli sejtszintű kutatását meghatározó eredményeket.
A Science-összeállítás 24 cikke közül 3 publikáció vezető szerzői között szerepel Dr. Tamás Gábor, az MTA-Szegedi Tudományegyetem Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoport vezetője, az SZTE idegtudomány professzora, több szegedi kutatótársával együtt. Beszélgetésünkből kiderül, hol van az emberi agy evolúciós forró területe, mitől emberi az agyunk, milyen gyógyítási célok ösztönzik az agykutatást, milyen előnnyel jár az emberi agy kapcsolódási sokfélesége és miért érdemes délután aludni vizsgaidőszakban.