– „Magvető”. Ha egyetlen szóval kell kifejezni, ki volt a 120 évvel ezelőtt született Kalmár László a szegedi matematikai iskolában az informatikai kutatás és oktatás számára, akkor a legjobb megfogalmazás a „magvető” – mondta Gyimóthy Tibor. Az akadémikus, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) Kalmár László Informatikai Intézet professor emeritusa nyitotta meg 2025. március 27-én a „Kalmár 120” emlékezéssorozatot. Akadémikus vázolta az egykori akadémikus életútjának máig nyúló hatásait, ezzel kapcsolódott az MTA 200, a Magyar Tudományos Akadémia alapítását fókuszba helyező bicentenáriumi emlékezésfolyamhoz. Kilépés

A nemzetközi hírű szegedi matematikai iskola három tagjának – Rédei Lászlónak (1900-1980), Kalmár Lászlónak (1905-1976) és Szőkefalvi-Nagy Bélának (1913-1998) – állít emléket a bronz dombormű, amely előtt Gyimóthy Tibor akadémikus, az SZTE professor emeritusa nyitotta meg a "Kalmár 120" rendezvénysorozatot. Fotó: Ú. I.

„Szervusz, kérlek! Hogy vagy, kérlek?”

– Kalmár László a beszélgetéseivel, kézirataival, levelezéseivel kutatókat és csoportokat indított útra, több témát is gondozott. Ezek a csoportok és kutatási témák máig aktívak a Szegedi Tudományegyetemen és az ország informatikai életében – jelentette ki Gyimóthy Tibor a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban. A szegedi Dóm tér árkádjai alatt elhelyezett „Matematikusok” bronzplakett előtt mintegy félszázan tisztelegtek 2025. március 27-én a 120 évvel ezelőtt, 1905. március 27-én a Somogy vármegyei Edde-Alsóbogátpusztán született Kalmár László emléke előtt.

Matematikusok, informatikusok, a Kalmár család tagjai, Kalmár László tisztelői együtt emlékeztek a „Computer Pioneer Award” díjjal is elismert tudósra és pedagógusra. Fotó: Ú. I.

Az SZTE Bolyai Intézet kezdeményezésére készült Kalmár Márton szobrászművész „Matematikusok” című alkotása. Az emléktábla előtti beszédében Gyimóthy professzor emeritus anekdotákkal fűszerezve mutatta be az MTA – 1949-ben levelező, majd 1961-ben rendes – tagjai sorába választott Kalmár Lászlóval kialakult kapcsolatát és a neves matematikusnak a tudományra gyakorolt hatását.

– A folyosón, amikor találkoztunk Laci bácsival, kicsit felemelte a karját és „Szervusz, kérlek! Hogy vagy, kérlek?” – formulával köszöntött mindenkit. Ez a kérdés nem a hogylétünkre, hanem arra vonatkozott, hogy milyen matematikai problémával foglalkozunk. Az esetek túlnyomó többségében ezekből a kérdésekből intenzív szakmai beszélgetés kezdődött – emlékezett Gyimóthy Tibor, aki 1974-ben került az MTA Matematikai Logikai és Automataelméleti Kutatócsoportba, a szegedi Somogyi utca 7. számú épületbe, amely ma az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság otthona. „Kalmár Laci bácsi” volt a főnöke ennek a csoportnak, a helyettese, Makay Árpád (1943-2012) is ott dolgozott.

A „Kalmár 120” ünnepségsorozaton az egykori akadémikus, a szegedi egyetemi professzor és a szegedi universitas 1950-1951 közötti rektora, Kalmár László tisztelői és családjának tagjai jelentek meg. A „Matematikusok” emléktáblánál Nyúl László egyetemi docens, az SZTE Kalmár László Informatikai Intézet vezetője helyezte el a tisztelet koszorúját.

Mi minden „nőtt ki” Kalmár László és matematikus társai beszélgetéseiből, levelezéseiből? A kérdésre a koszorúzási ünnepségen köszöntő beszédben és a SZAB-székházban rendezett emlékkonferencián is válaszolt Gyimóthy Tibor.

A „MI” meghonosítója

A SZAB-székház-beli előadássorozat résztvevőit Fülöp Zoltán, az SZTE Kalmár László Informatikai Intézet, Számítástudomány Alapjai Tanszék professor emeritusa köszöntötte.

– A mesterséges intelligencia-kutatás magyarországi megalapítása Kalmár Lászlónak köszönhető – jelentette ki előadásában Gyimóthy Tibor, az SZTE professzor emeritusa, akadémikus.

A „mesterséges intelligencia” kifejezést először 1956-ban az amerikai John McCarthy (1927-2011) alkotta meg, használta egy konferencián. Erre úgy reagált Kalmár László, hogy 1962-ben megszervezte a tihanyi konferenciát, amelyen megjelent – többek között – John McCarthy és számos szegedi matematikus is. Ebben a „vasfüggöny mögötti országban” szervezett konferenciának az egyik szekciója a „Mesterséges intelligencia”, a „MI” volt, hat évvel az új tudományág megalapítása után.

A Kalmár-féle lendület máig tart a Szegedi Tudományegyetemen, hiszen kialakult az SZTE Gépi tanulási csoport, például Turán György és Dombi József vezetésével.

Létrejöttek a mesterséges intelligencia-kutatás elméleti témái mellett a MI alkalmazásával foglalkozók csoportjai. A természetes nyelvi megértést, a magyar nyelvi szövegek feldolgozását célul tűzők közül például Csirik János, Vincze Veronika, Farkas Richárd, Vidács László tevékenységét, illetve a számítógépes nyelvészetben használatos, ún. „Szeged Korpusz” jelentőségét emelte ki az előadó. Az SZTE Kalmár László Informatikai Intézetről adott pillanatképet az előadó a beszédfelismeréssel összefüggő, Tóth László, Kocsor András, Gosztolya Gábor nevével fémjelezhető, továbbá az orvosi alkalmazással kapcsolatos, többek között Bilicki Vilmoshoz kötődő kutatás megemlítésével árnyalta.

Az SZTE TTIK Informatikai Intézet Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékét napjainkban Jelasity Márk vezeti.

A 120 éve született Kalmár László akadémikus családtagjai is részt vettek a matematikus tiszteletére rendezett emlékkonferencián. Fotó: Ú. I.

A Kibernetikai Laboratórium „teremtményei”

– Számítógépet szeretett volna létrehozni „Laci bácsi”, de ehhez nem kapott elegendő anyagi forrást, ezért megalkotta a Kalmár-féle logikai gépet. E berendezés olyan eredeti elektronikai ötleteket is tartalmazott, amik a mérnökök figyelmét is felkeltették – jellemezte az ünnepelt kreativitását Gyimóthy professzor emeritus.

Az elmélet gyakorlati megvalósítására példa a „formula vezérelt számítógép”. Kalmár Lászlónak ez a fejlesztése, „a hardver-közeli ötletnek” egy újabb eredménye lett a nevezetes „Szegedi Kibernetikus Katicabogár”. Fotó: Ú. I.

A „gépi teremtményt” Kalmár professzor tervei alapján Muszka Dániel építette meg, s megcsodálható az SZTE támogatásával a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában kialakított Informatikai történeti kiállításon. Az egyedülálló tárlat az SZTE egykori és mai oktatói közül őrzi – többek között – Muszka Dániel, Bohus Mihály és Szabó Péter Gábor keze nyomát és technikatörténeti tudását.

Mindezen fejlesztések máig nyúló eredménye az SZTE TTIK Műszaki Informatikai Tanszéke, amelyet Gingl Zoltán irányít.

A Kalmár László-hagyaték feldolgozását feladatának tartja a tudománytörténettel is foglalkozó matematikus, Szabó Péter Gábor (a fotó bal szélén). Fotó: Kovács Anita

Cél az alkalmazás

Az informatika hogyan alkalmazható más tudományterületeken? Ez a kérdés is beletartozott Kalmár László érdeklődési körébe.

– A társtudományok – a biológia, a vegyészet, az orvostudomány – kiszolgálása is célunk volt, az informatikakutatás mellett – emlékezett a Kalmár-féle kutatócsoportban gyűjtött emlékeire Gyimóthy professzor emeritus. – Ennek eredményeként a szegedi egyetemen kifejlődött egy erős orvosi képfeldolgozási irány. Például a SEGAMS-rendszer Csernay László, Csirik János, Kuba Attila részvételével.

Jelenleg is működik az SZTE TTIK Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék, Nyúl László vezetésével.

A számítástudományt erős matematikai képzés alapozhatja meg – utalt Gécseg Ferenc, Ésik Zoltán, Imreh Balázs, Fülöp Zoltán tevékenységére az előadó.

Az SZTE TTIK Számítástudomány Alapjai Tanszéket napjainkban Gazdag Zsolt vezeti.

A Számítógépes Optimalizálás Tanszék jelenlegi vezetője, Bánhelyi Balázs mellett Csendes Tibor munkásságát emelte ki az előadó.

– Jómagam fordító programokkal kezdtem foglalkozni „Laci bácsi” csoportjában. Az Autóelméleti kutatócsoport missziója volt az alkalmazás. E téma, a programozás és a természetes nyelvek megértése iránt nagyon érdeklődött. A programozási nyelvek szintaktikája automatizálható. „De mi van a szemantikájával?” – kérdezte Laci bácsi. Ennek hatására kezdtem el foglalkozni a témával, és értünk el eredményeket Makay Árpáddal, Simon Endrével, majd a Ferenc Rudolf, Beszédes Árpád, Kiss Ákos alkotta csapattal. Minderre nagy, nemzetközi cégek is felfigyeltek és elindult a tanszékünk fölépítése – jelentette ki Gyimóthy Tibor.

Az SZTE Szoftverfejlesztés Tanszékét jelenleg Ferenc Rudolf vezeti.

Szenvedélye az oktatás

– Cselezett és küzdött azért, hogy már abban az időszakban, amikor „imperialista csökevénynek” tekintették az informatikát, a szegedi egyetemen – elsőként az országban – elindulhasson az informatikaoktatás, majd a programtervező matematikus képzés. A történet 1956-ban, a matematika alkalmazási lehetőségeiről szóló szemináriummal indult – emlékeztetett az előadó arra, hogy Kalmár Lászlónak szenvedélye volt az oktatás. – Amikor még nem volt a szegedi egyetemen számítógép, akkor az ún. „kréta programozással” indult a képzés. Kidolgozta a Kalmár-féle fiktív gépet.

Kalmár Lászlót mit pedagógust Németh József nyugalmazott címzetes egyetemi tanár (SZTE TTIK Bolyai Intézet, Analízis Tanszék) mutatta be. Fotó: Kovács Anita

A Kalmár-féle Kibernetikai Laboratóriumba telepítették az M–3 számítógépet, ami megváltoztatta a képzés feltételeit. Az SZTE Kalmár László Intézete méltó utóda kíván lenni a névadónak a kutatás és az oktatás területén is – zárta gondolatsorát Gyimóthy Tibor.

Kalmár László, a matematikus című előadásával Szabó Péter Gábor egyetemi docens folytatta a múltidézést. Az SZTE TTIK Kalmár László Informatikai Intézet, Számítógépes Optimalizálás Tanszék munkatársa tudománytörténészi alapossággal foglalkozik a Kalmár–hagyatékkal.

A pedagógus tanár címmel Németh József nyugalmazott címzetes egyetemi tanár, az SZTE TTIK Bolyai Intézet, Analízis Tanszékének egykori munkatársa tartott előadást.

A fallibizmus elismeri, hogy bennünk van a tévedés lehetősége. Kalmár László matematikai fallibilizmusáról Máté András nyugalmazott egyetemi docens (ELTE Logika Tanszék) tartott előadást az MTA SZAB dísztermében rendezett konferencián.

Levél Neumann Jánostól

A matematikus sokoldalúságát, a személyes és az intézményi kapcsolathálót, Kalmár László gazdag életújának főbb állomásait és eredményeit tárja az érdeklődők elé a Szent-Györgyi Albert Agórában (Szeged, Kálvária sugárút 23.) a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság és az SZTE Klebelsberg Könyvtár együttműködésében létrehozott „Kalmár 120” kiállítás.

A „Kalmár 120" tárlat megnyitóján megjelenteket a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság ügyvezető igazgatója, Képes Gábor üdvözölte. Fotó: Frank Yvette

„A villámagyú, közvetlen, megoldó személyiség”, „A tudományteremtő matematikus”, „A felfedezésre inspiráló örök pedagógus”, „A hazai számítástechnika úttörője, atyja”, „A matematika széleskörű alkalmazásának példaadója” címmel a Kalmár-út csomópontjaira utaló, gazdag információtartalmú roll-upok sorakoznak a kamaratárlaton. E tablók melletti és közötti üvegvitrinekben az értékes relikviák ragadják meg a tudománytörténet kuriózumai iránt érdeklődők figyelmét a kiállításon, amely 2025 őszéig látogatható a szegedi Agóra nyitva tartási idejében.

– A szegedi József Attila Tudományegyetem hallgatójaként az Analízis alapjai, majd a Programozás alapjai című tantárgyat Kalmár László előadásában volt szerencsém tanulni – árulta el köszöntőjében a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság korábbi elnöke, Beck György.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatója, Nagy Gyula fölszólalásában kifejezte örömét, hogy a bibliotéka gazdag kézirattárának, a Kalmár László hagyatéknak értékes darabjai kerültek ismét az érdeklődők látókörébe a Kalmár László kínai kapcsolatait bemutató 2019-es kiállítás után a szegedi Agórán belül.

Kalmár László a laboratóriumába került számítógép „tudását” 40-40 százalékában kutatásra és egyetemen kívüli megbízatásokra fordíttatta

Tárlatvezetést tartott Szalay Imre kurátor. A JATE egykori matematikus hallgatója, Kalmár László tanítványa köszönetet mondott a kamaratárlat anyagának gazdagításában és berendezésében nyújtott segítségéért Farkas Katalinnak, az SZTE Klebelsberg Könyvtár Régi Könyvek Tára vezetőjének.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság kamaratárlata 2025 őszéig várja az érdeklődőket a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában, az Európában egyedülálló Informatika történeti gyűjtemény emeleti kiállítási terében. Fotó: Frank Yvette

Levelezett Kalmár László a Nobel-díjas Szent-Györgyi Alberttől (1893-1986) kezdve Fejér Lipót (1880-1959) matematikus akadémikuson át a kvantummechanika matematikai alapjait leíró Neumann Jánosig (1903-1957). A kéziratok az SZTE Klebelsberg Könyvtár gyűjteményéből kerültek a Kalmár László életútját bemutató kiállítás üvegvitrinjeibe. A matematika alapjai című Kalmár-féle egyetemi jegyzet és az Analízis I. című kötet mechanikus írógéppel létrehozott kéziratának egy oldala, vagy a formulavezérlésű elektronikus számológép működési vázlata igazi kuriózum.

„Számítógéppel készül a házgyári termelés programja – a DÉLÉP és az egyetem közös vállalkozása” című napilapos cikk utalt a tudós és az ismeretterjesztés korabeli erőfeszítéseire. A kiállításon megtalálható a másodpercenként 6 ezer műveletre képes MINSZK-22 berendezés gépidő használati ábrája demonstrálja, hogy Kalmár László a laboratóriumába került számítógép „tudását” 40-40 százalékában kutatásra és egyetemen kívüli megbízatásokra fordíttatta. A tárlatnyitón megtudtuk: az első Magyarországon épített számítógép, az M–3 1959. január 21-én kezdett működni, majd 1964-ben Szegedre, a József Attila Tudományegyetem (JATE) Kibernetikai Laboratóriumába került. E számítógép ipari megbízási lehetőségeit keresve Kalmár László – többek között – a Dunaújvárosi Vasműben is tárgyalt.

Kalmár Zoltán és Kalmár Éva is részt vett az édesapjuk, Kalmár László akadémikus gazdag életútját bemutató kamaratárlat megnyitóján. Fotó: Ú. I.

A Kalmár család emlékei és fotóalbuma mellett a tárlaton a „CSACSIPACSI” nyelvi játék leírása, illetve a kitüntetések utalnak a kutató mindennapjaira és ünnepeire. A Fejér Lipót emlékérem (1955), az 1950. március 15-i Kossuth-díj ezüstjelvénye és oklevele, a Magyar Népköztársaság Állami Díj (1975) diplomája mellett ott csillog a világ legnagyobb műszaki professzionális szervezete, az IEEE 1996-ban Kalmár Lászlónak adományozott kitüntetése, a Computer Pioneer Award is.

Újszászi Ilona

Fotók: Frank Yvette, Kovács Anita, Ú. I.

További információ:

Kalmár László emlékoldal