A Fekete-tengeren kialakuló cunamik nyomait vizsgálják az SZTE tudósai
Az ősi maják földhasználatát, a Kárpát-medence folyóinak korábbi fejlődését vagy éppen az ókori műalkotások eredetiségét is lehet vizsgálni a Szegedi Tudományegyetem geokronológiai laboratóriumának segítségével. Az országosan is egyedülálló infrastruktúrának köszönhetően komplex kormeghatározási feladatokat tudnak elvégezni a kutatók és a hallgatók, akár több százezer év távlatából is. Tudományos újdonságnak számít legújabb felfedezésük is, amely szerint az utóbbi háromszáz évben a Fekete-tenger nyugati partvidékére, visszatérő jelleggel több cunami is kifuthatott. Ebben az esetben is az üledékek laborvizsgálata, képződési koruk meghatározása szolgáltatott bizonyítékokat.
Zöldebb jövő, fenntarthatóbb világ: az SZTE kutatói hamarosan az Európai Parlamentben mutatják be áttörő eredményeiket
Újabb mérföldkőhöz érkezett az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar jelenleg is futó H2020 projektje, a PHOENIX, amelynek eredményeit hamarosan az Európai Parlamentben is bemutatják. A kutatás azt vizsgálja, hogy milyen az egyének hozzáállása a zöld átálláshoz és az új Európai Zöld Megállapodás által előirányzott NetZero koncepcióhoz, illetve az életmódváltáshoz. A kutatásról Dr. Nagy Gyula projektkoordinátorral, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalomföldrajz Tanszékének adjunktusával beszélgettünk.
Szembenézhetünk a múltban élt emberekkel – digitális arcrekonstrukcióiról beszélgettünk Dr. Kis Lucával
Dr. Kis Luca, az SZTE Biológiai Intézet Embertani Tanszékének tudományos munkatársa az országban egyedülálló módon embertani leletek egykori arcának digitális rekonstrukciójával foglalkozik. Erről a különleges szakmáról kérdeztük őt interjúnkban.
mRNS-alapú terápia a Candida gombafertőzés okozta gyulladás ellen - HU-rizont pályázatot nyert Dr. Gácser Attila projektje
Prof. Dr. Gácser Attila biológus vezetésével HU-rizont pályázatot nyert a Szegedi Tudományegyetem, az amerikai Pennsylvania Egyetem és a brit King's College közös konzorciuma. A kutatás célja, hogy mRNS-alapú kezeléssel ellenállóbbá tegyék a nyálkahártya szövetét a Candida gomba károsító hatásaival szemben.
Döntés előtt: ezért vonzó az SZTE a felvételizők körében – nyílt napot tartott az intézmény
Február 8-án, szombaton rendezte meg a Szegedi Tudományegyetem Nyílt Nap és Szülői Értekezlet című eseményét a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Ez az alkalom kulcsszerepet játszott mind az intézmény, mind a felvételizők életében, hiszen a február 15-ei felsőoktatási jelentkezési határidő előtt ez volt az utolsó lehetőség, hogy a diákok kérdéseiket feltehessék és tájékozódjanak, mielőtt meghozzák életük egyik legfontosabb döntését.
Az SZTE egyetlen nyertese: a Lendület pályázatos Juhászné Csapó Edit lengyel vendégprofesszorral dolgozik együtt
Folytatódik az arany nanorészecskék kutatója, Juhászné Csapó Edit akadémiai sikersorozata. Legújabb eredményes pályázatának részeként, az MTA támogatásával vendégprofesszort fogadhat a 2021-ben alakult MTA–SZTE „Lendület” Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoportjába. Az MTA doktori értekezését tavaly megvédő, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéken egyetemi docensként dolgozó oktató-kutatót a „Nők és a Lányok a Tudományban Világnap” programjára készülődés közben kértük mérlegkészítésre.
Orvosbiológiai kutatások hasznosítják a transzmutációs projekt eredményeit – Dr. Osvay Károly a lézeres neutronkeltés első 5 évéről
A Szegedi Tudományegyetemen működő Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium kutatócsoportja Dr. Osvay Károly fizikus vezetésével a világon elsőként igazolta, hogy kis energiájú, rövid impulzusú lézerrel lehetséges a folyamatos neutronkeltés. A projektben aprólékos tudományos és műszaki újításokkal elérték a másodpercenkénti 108 neutronszámot, ami jelenleg világrekordnak számít. Neutronkeltési nyalábvonaluk mára már az ELI ERIC felhasználói programjának kínálatában is szerepel, amin belül további sugárbiológiai- és orvosi célú izotópkészítési kutatásokat kezdeményeztek. A transzmutációs projekt első periódusának lezárása alkalmával február 7-én nemzetközi konferenciát rendeznek az ELI ALPS lézeres kutatóközpontban. Előtte Dr. Osvay Károlyt kérdeztük a lézeres transzmutációs kutatás öt évéről.
Elindult a MASZK 2.0 – Kutatás a járványmentes Magyarországért
A Egyészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatói elindították a Covid-19 járvány kezdetén megismert MASZK online járványkutatási kérdőív új változatát. Első változatához hasonlóan a MASZK 2.0 is a citizen science, vagyis az állampolgári tudománysegítés modelljén alapul. Dr. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa, a nemzeti laboratórium szakmai vezetője elmondta: a MASZK 2.0-n beküldött válaszok az aktuális felső-légúti járványok modellezését segítik.
Kétszer is címlaposak lettek a D1-es szaklapban az SZTE Agyi Keringés és Metabolizmus Kutatócsoport cikkei
A Journal of Cerebral Blood Flow & Metabolism című rangos szaklapban fél éven belül két tudományos cikket is publikált az SZTE Agyi Keringés és Metabolizmus Kutatócsoportja. Prof. Dr. Farkas Eszter, az SZTE SZAOK és az SZTE TTIK Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszéken működő kutatócsoport vezetője elmondta, hogy mindkét esetben az általuk vizsgált agykérgi terjedő depolarizáció és a stroke egyes kórélettani folyamatainak összefüggése volt a téma.
A Kárpát-medence gazdaságának alapja a felszín alatti víz – hidrogeológiai alapművet írt az SZTE kutatója és Kanadában élő társszerzője
Nemzetközi jelentőségű alapművet adott ki a Kárpát-medence hidrogeológiájáról Dr. Szanyi János, az SZTE Geológia tanszék kutatója és Dr. Almási István, Kanadában dolgozó olaj-hidrogeológus. Az angol nyelven íródott kiadvány bemutatja többek között a kilenc országot érintő ivóvízellátás, öntözővízrendszer és geotermikus fűtés geológiai hátterét. A tanulmány kiindulási, hivatkozási alapként szolgálhat a közép- és felsőoktatásban, de hasznos olvasnivaló lehet az érdeklődő laikusoknak is.
