Csillagrobbanások nyomában: Detre László-díjjal ismerték el Dr. Szalai Tamást, az SZTE asztrofizikusát
A szupernóva-robbanások és a környezetükben zajló porképződési folyamatok vizsgálatáért, illetve - ezzel összefüggésben - a James Webb-űrtávcső eddig mintegy 210 órányi mérési idejének elnyerésében való közreműködéséért az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) Detre László-díjjal ismerte el Dr. Szalai Tamást, az SZTE TTIK Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi docensét. Kutatásáról és elért eredményeiről beszélgettünk vele az SZTE TTIK Fizikai Intézet által szervezett Fotonika Nyári Iskola alatt, ahol éppen a James Webb-űrtávcsőről tartott előadást a résztvevőknek.
HU-rizont Roadshow Szegeden 3. - Belelátni a mesterséges intelligencia „fejébe”
A mesterséges intelligencia már a hétköznapi életünkben is egyre több helyen felbukkan. Ma már sokan nem egy másik emberrel beszélgetnek, hanem megkérdezik a csevegőrobotot, nem az interneten kutakodnak és írnak, hanem valamelyik nyelvi modellt bízzák meg a feladattal. De vajon mi történik a mesterséges intelligencia „agyában”, amikor válaszol nekünk? A témával számos nemzetközi kutatás foglalkozik: itthon is kiemelt fókusza például ez a terület a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) HU-rizont Programjának.
Csupa fizika a hétköznapi élet – mondja Dr. Hopp Béla egyetemi tanár, a Magyar Érdemrend tisztikereszt kitüntetettje
Prof. Dr. Hopp Béla, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az SZTE TTIK Fizikai Intézet intézetvezető egyetemi tanára idén a Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. A hallgatók között is népszerű oktató és kísérleti fizikus 36 éve foglalkozik a lézerek orvosi, anyagtudományi, biológiai alkalmazásaival és a kutatási területet máig megújíthatónak érzi.
Az SZTE 2025-ben is meghirdeti az Innovációs Díjat – a legjobb ötletek 1 millió forintot érhetnek
2025-ben is folytatódik a modell, amely a kreatív ötleteket nemcsak elismeri, hanem anyagilag is ösztönzi, támogatva ezzel az egyetemi közösség tagjait – legyen szó hallgatókról, kutatókról vagy dolgozókról. Hét kategóriában lehet nevezni az SZTE Innovációs Díjra szeptember elsejétől október 8-ig.
Klímakutatás a Szegedi Tudományegyetemen: Egységes fellépés a jövőért
Klímaváltozás az angol irodalomban, a pszichológiában és a DNS-ben – megtartotta első konferenciáját az SZTE klímakutatócsoportja. A Szegedi Tudományegyetemen belüli, különböző tudományterületek közötti együttműködések elősegítése, közös pályázatok, publikációk és a társadalom számára hasznosítható, gyakorlati javaslatok a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. Ezek a fő céljai a 2025 februárjában létrejött SZTE IKIKK Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoportnak, amely konferenciát szervezett 2025. szeptember 2-án az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A tudományos tanácskozáson megismerték egymás munkáját a különböző kutatók és körvonalazódtak az együttműködés lehetőségei.
A szegedi csillagászképzés megalapítójára, Szatmáry Károlyra emlékeztek
Halálának első évfordulóján emlékkonferenciát szerveztek Prof. Dr. Szatmáry Károly (1956-2024) csillagász, a szegedi csillagászképzés és a Szegedi Csillagvizsgáló létrehozásának kezdeményezője tiszteletére az MTA SZAB-székházban 2025. augusztus 28-29-én. Prof. Dr. Kiss László és Dr. Barna Barnabás avatta fel az iskolateremtő professzor emléktábláját, amely a csillagvizsgáló falán emlékeztet Szatmáry Károly négy évtizedes, rendkívül gazdag munkásságára. Az emlékkonferenciára megtelt a SZAB-székház díszterme, a neves csillagász kollégái, tanítványai, tisztelői érdeklődve hallgatták a visszaemlékezéseket.
Sem a faültetés, sem pedig a természetes élőhelyek helyreállítása nem elég a klímaváltozás megfékezéséhez
Ha a Földön minden olyan helyszínen megtörténne a természetes élőhelyek helyreállítása – például erdők, szavannák, sztyeppék vagy lápok –, ahol erre lehetőség van, akkor is csak az emberiség által kibocsátott CO2 (a klímaváltozásért felelős legfontosabb üvegházhatású gáz) 17 százalékát lehetne kivonni a légkörből 2100-ig. Ha pedig a jövőbeli kibocsátást is beleszámítjuk, ez az arány jó eséllyel a négy százalékot sem érné el – állapítja meg egy hiánypótló kutatás. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak kezdeményezésére létrejött tanulmány készítői szerint a hangsúlyt elsősorban a kibocsátások gyors csökkentésére kell helyezni, és biztosítani kell, hogy az alkalmazott intézkedések méltányosak legyenek, segítve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.
Lepár Dávid OTDK-nyertes hallgató: Az ecetmuslica kutatása segít a hímivarsejtek fejlődésének és működésének megértésében
Lepár Dávid, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója első helyezést ért el a 37. OTDK Biológia Szekciójának molekuláris genetika tagozatában. OTDK-nyertes pályamunkájában a hímivarsejtek fejlődésében szerepet játszó fehérjelebontást vizsgálta ecetmuslica modellben. A kutatásnak, amelyet témavezetője, Dr. Sinka Rita tanszékvezető egyetemi docens irányításával az SZTE TTIK Genetikai Tanszékén végez, később jelentősége lehet az emberi infertilitás hátterében álló genetikai tényezők megismerésében. Cikkünkkel az újonnan megjelent SZTEminárium magazint is ajánljuk.
