2025 globálisan a mérések kezdete óta a 3. legmelegebb évként vonul be a történelembe. A klímaváltozás már nem a távoli jövő, hanem a szegedi aszfaltba égett valóság. De vajon hogyan viseli a szervezetünk ezt a drasztikus változást? A Szegedi Tudományegyetem „Legyen Ön is klímakutató!” projektjének friss eredményei lerántják a leplet a városi hőstresszről.

Állami kitüntetéseket adtak át március 15. alkalmából a Pesti Vigadóban. Az ünnepségen több, a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő oktató és orvos munkáját is elismerték. A díjazottak magas színvonalú szakmai tevékenységükért és példamutató munkájukért részesültek állami elismerésben.

Prof. Dr. Papp Tamás mikrobiológus szakmai vezetésével HU-rizont pályázatot nyert a Szegedi Tudományegyetem, az amerikai Pennsylvania Egyetem és a jénai Hans-Knöll Institute közös konzorciuma. A kutatás célja, hogy az emberi légutakat és a tüdőt fertőző fonalas gombák kezelésére új megelőző és terápiás eljárások alapját fejlessze ki az mRNS-technológia felhasználásával.

A genetika és molekuláris biológia területén ma vannak jól finanszírozott, divatos kutatási irányok, ezek azonban nem feltétlenül esnek egybe azokkal az egyre nyilvánvalóbb új felismerésekkel, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg biológiai szemléletünket, és amelyek tisztázása talán a legsürgetőbb lenne. Jellemző módon a kiemelt irányok többsége potenciális egészségügyi alkalmazásokat ígér, miközben a valóban alapvető, megválaszolatlan kérdések döntően az alapkutatás körébe tartoznak.

Hogyan lehet megvédeni az emberi szervezetet a világűrben érő erős kozmikus sugárzástól? És hogyan lesz mindez hasznos tudás a gyógyászatban a Földön? Erre a kérdésre keresi a választ a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (SZTE IKIKK) egyik kutatócsoportja a HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében. A projekt célja annak feltárása, hogy fokozható-e a sejtek természetes DNS-javító képessége az űrutazás során fellépő, különösen nehezen javítható károsodások esetén. A kísérlet sikere olykor egészen apró részleteken múlik: egy mindössze egykilós csomagon, egy 14 perces szigorúan kimért időablakon, és azon, hogy a benne utazó, állatorvos által megvizsgált muslicákat a reptéri biztonsági ellenőrzésen a kísérlet sikere érdekében nem szabad átvilágítani.

Megduplázta az SZTE az intézményi alapítású hallgatói juttatások keretét, így az egyetem hallgatói számára elérhető új és korábbi ösztöndíjforrások együttes összege meghaladja a 2 milliárd forintot. A megemelt keretösszegnek köszönhetően újabb 900 fiatal részesülhet ösztöndíjban. A bővítés minden képzési szinten érezteti hatását: a felvételizőktől kezdve az alap-, mester- és osztatlan képzésben tanulókon át egészen a doktori (PhD) hallgatókig.

A diótermesztés hagyományai és a dió felhasználása Magyarországon és Törökországban egyaránt évszázadokra nyúlik vissza. A jelenkor egyik drámai fejleménye a diófák látványos pusztulása, melynek hátterében az inváziós dióburok-fúrólégy robbanásszerű elterjedése által megjelent, eddig be nem azonosított kórokozó mikroorganizmusok, illetve a fák ellenállásának gyengülése folytán közvetetten károsító különféle baktérium- és gombafajok térnyerése áll. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszéke, a Soproni Egyetem és a Pannon-Trade Kft. által létrehozott konzorcium és törökországi együttműködő partnerei által megvalósuló kutatási program olyan komplex, több mikroorganizmuson alapuló környezetkímélő eljárások kifejlesztésére irányul, melyek képesek a diótermesztésben a baktérium- és gombaeredetű kártételből eredő gazdasági károk ellensúlyozására.

A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriuma és az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztizsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.

Megtartotta székfoglaló előadását a 2025-ben akadémikusnak választott és a Szegedi Akadémiai Bizottság kötelékébe tartozó mind a kilenc tudós. Ezek a „beavatási szertartáshoz” hasonlatos elemekkel kísért ismeretterjesztő programok utólag is megtekinthetők az MTA YouTube csatornáján. Az SZTE és az SZBK, valamint az NJE legújabb akadémikusai prezentációinak címe csokorba kötve visszaadja, hogy melyek a tudományos élet MTA-tagsággal jutalmazott dél-alföldi témái.