Többek között a trianoni béketárgyalások előkészítéséhez használt térképek, XVII. századi, olasz kéziratos térképművek és kőnyomatos atlaszok is színesítik a Szegedi Tudományegyetem Kogutowicz Károly Térkép- és Adattárát. A felbecsülhetetlen értékű ritkaságok megőrzése nemzeti örökségünk szempontjából is fontos. A térképek korábban megkezdett rendszerezésébe és digitalizálásába a Magyar Földrajzi Múzeum munkatársainak bekapcsolódása új lendületet hozott.
Mágori Marcell az SZTE másodéves Matematika alapszakos hallgatója. Általános iskolás korában fejtette meg a Rubik-kocka kirakását, és középiskolás kora óta foglalkozik Rubik-kocka-variánsok tervezésével és megalkotásával. Az egyetemen lehetősége nyílt komolyabban foglalkozni a témával: Dr. Vígh Viktor témavezetésével a 37. OTDK Fizika, Földtudományok és Matematika szekció Alkalmazott geometria tagozatának 2. helyezettje lett.
Hogyan élte meg a Szegedi Tudományegyetem előtti szobor avatását Szilassi Lajos? Hogy néz ki a sötétben az alkotás? Milyen kihívásokat tartogatott az egyedülálló, üvegből készült Szilassi-poliéder a művészi csapatnak? Az SZTE Nemzetközi és közkapcsolati igazgatóság munkatársai is ott voltak a tudománytörténeti eseményen és érzelemdús videós riportot készítettek.
Szoborállítással, a „Tudományosság a Dél-Alföldön” című konferenciával és a toroidokat bemutató kiállítással tette az innováció jelképévé a Szilassi-poliédert az SZTE és az MTA SZAB a 105 éve egyetemi várossá lett Szegeden. A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200., valamint az MTA Szegedi Területi Bizottság fennállásának 65. évfordulója a múlt előtti tisztelgést, a felfedezés örömét, a jelen csúcsteljesítményeit és a művészet erejét közös nevezőre hozta.
A világon az első, üvegből készült Szilassi-poliédert ünnepélyes keretek között avatták fel 2026. március 26-án. A térplasztika Szilassi Lajos egyedülálló matematikai felfedezésének állít emléket alma matere, a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja előtti téren.
Elkerülni, hogy az ipari létesítményekből a légkörbe kerüljön a szén-dioxid és közben a vegyipar számára hasznos alapanyagokat előállítani – ezt, a bolygónk jövője szempontjából kiemelten fontos és üzletileg is ígéretes célt tűzték ki maguk elé a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói. A projektben – amely elnyerte az SZTE innovációs díját is – a rendkívül drága és kis mennyiségben rendelkezésre álló irídium helyett sikerrel alkalmaztak kobalt-oxidot anód katalizátorként a CO2 elektrolízise során, most pedig már azon dolgoznak, hogy átmeneti fémekkel még hatékonyabbá tegyék az eljárást.
Hogyan lett fogalommá egy tolnai kisváros gimnáziumának matematika-fizika tehetséggondozó műhelye, miután Dr. Katz Sándor pályakezdőként megérkezett az iskolába? Miért tudna még 80 évesen is verekedni egy igazságtalanság miatt Lajos Józsefné Balázs Erzsébet tanár és matematika szaktárgyi szakértő? A két Prima Primissima díjas tanáregyéniségről vezetett beszélgetést Dr. Kosztolányi József, az SZTE TTIK Bolyai Intézet docense a Pí-napon.
Immár tizenötödik alkalommal rendezi meg a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyt a Szegedi Tudományegyetem, a verseny népszerűsége pedig idén sem csökkent. A kétfordulós megmérettetésre idén csaknem 1000 földrajzkedvelő középiskolás jelentkezett, közülük pedig a 49 legjobb csapat jutott tovább az április végi, szegedi döntőre. Az egyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatói és hallgatói már javában készülnek a kétnapos fináléra.
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Prof. Dr. Gallé László, az SZTE TTIK Biológia Intézet Ökológiai Tanszék alapítója, egyetemi tanára és emeritus professzora 2026. március 17-én, hosszan tartó betegség után elhunyt. Tavaly vele készült interjúnkat itt olvashatják.