A diótermesztés hagyományai és a dió felhasználása Magyarországon és Törökországban egyaránt évszázadokra nyúlik vissza. A jelenkor egyik drámai fejleménye a diófák látványos pusztulása, melynek hátterében az inváziós dióburok-fúrólégy robbanásszerű elterjedése által megjelent, eddig be nem azonosított kórokozó mikroorganizmusok, illetve a fák ellenállásának gyengülése folytán közvetetten károsító különféle baktérium- és gombafajok térnyerése áll. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszéke, a Soproni Egyetem és a Pannon-Trade Kft. által létrehozott konzorcium és törökországi együttműködő partnerei által megvalósuló kutatási program olyan komplex, több mikroorganizmuson alapuló környezetkímélő eljárások kifejlesztésére irányul, melyek képesek a diótermesztésben a baktérium- és gombaeredetű kártételből eredő gazdasági károk ellensúlyozására.
A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriuma és az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztizsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.
Megtartotta székfoglaló előadását a 2025-ben akadémikusnak választott és a Szegedi Akadémiai Bizottság kötelékébe tartozó mind a kilenc tudós. Ezek a „beavatási szertartáshoz” hasonlatos elemekkel kísért ismeretterjesztő programok utólag is megtekinthetők az MTA YouTube csatornáján. Az SZTE és az SZBK, valamint az NJE legújabb akadémikusai prezentációinak címe csokorba kötve visszaadja, hogy melyek a tudományos élet MTA-tagsággal jutalmazott dél-alföldi témái.
Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara a Kari Tanács 2024. október 11-i ülésén hozott 6/2024/2025. KT.sz.hat. számú határozatára hivatkozással kari mobilitási ösztöndíj pályázatot hirdet a 2025-2026-os tanév tavaszi félévére vonatkozóan.
Dr. Bajmócy Péter, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi docense a Magyarországon található, 3155 közigazgatásilag önálló település - városok és falvak - mindegyikébe eljutott. A települések jelentős részét tömegközlekedéssel érte el. Olyan helyeken is járt, ahol már csak egyetlen ember él, sőt olyanokon is, amelyek kihaltak. Volt, hogy szökött állami gondozottnak nézték és majdnem ott ragadt egy településen. Inspiráló története nemcsak érdekes, de hasznos is. Személyes tapasztalatait kutatásai és oktatói munkája során is kamatoztatja.
Dr. Sápi András vegyész, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémia Tanszékének egyetemi docense 2025. november 17-én, az egyetem Innovációs Napján vehette át az SZTE Innovációs Díját kiemelt hasznosításért. Az elismerést a „katalitikus tégla” elnevezésű fejlesztéséért nyerte el, amely nemcsak tudományos sikert, hanem valódi ipari alkalmazást is hozott.
A Szegedi Tudományegyetem sikeresen lezárta a “Smart Rendszerek” című kutatás-fejlesztési projektjét (azonosító: TKP2021-NVA-09), amely a Tématerületi Kiválósági Program 2021 keretében, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával valósult meg. A projekt 2022. január 1. és 2025. december 31. között zajlott, és 1.199.519.969 Ft összegű, 100%-os vissza nem térítendő támogatásban részesült.
Sikeresen lezárult a Szegedi Tudományegyetemen a TKP2021-NVA-19 „Anyagtudomány és fotonika” című, a Tématerületi Kiválósági Program 2021 keretében megvalósult, négyéves kutatás-fejlesztési projekt. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával megvalósuló, csaknem 1,2 milliárd forint összköltségvetésű program eredményei nemcsak a hazai tudományos életet gazdagítják, hanem a nemzetvédelem, a környezetvédelem és a jövő technológiáinak fejlődéséhez is kézzelfoghatóan hozzájárulnak.
A tudomány számára eddig ismeretlen csigafajokat fedeztek fel többek között a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak közreműködésével. A 99 millió éves őscsigafajokat Dr. Kukovecz Ákos, az SZTE TTIK Kémiai Intézetének vezetője és Dr. Szenti Imre, az SZTE TTIK Kémiai Intézet Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék kutatója vizsgálta, nagyfelbontású mikroCT segítségével. Az egyedülálló berendezés lehetővé tette, hogy az elkészült 3D-s mikroCT modellel bizonyítsák, valóban egy új őscsigafajt sikerült azonosítaniuk. A felfedezésről a szegedi kutatókkal beszélgettünk.