Az európai hagyományokat követő díszöltözetben 2024. szeptember 7-én reggel a Szegedi Tudományegyetem tanévnyitó ünnepélyére vonult a professzori kar.

Az egyetemi, az európai, a nemzeti és a városi zászlókkal kísért professzori menet 2024. szeptember 7-én, szombaton 8 óra 40 perckor a Szegedi Tudományegyetem rektori hivatal épületétől indult a felsőoktatási tanévet megnyitó ünnepségre. Fotó: Sahin-Tóth István

Hagyomány, hogy a Szegedi Tudományegyetem tizenkét karán a dékán és a professzorok az adott intézményi egység jellegzetes színével díszített talárt öltik magukra az ünnepségeken. Fotó: Sahin-Tóth István

A Szegedi Tudományegyetem rektora és rektorhelyettesei az ünnepségeken bársonyvörös színnel díszett talárt viselnek, a professzori menet élén haladtak. Elsétáltak a tudós Dugonics András szobra, majd az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar újjászületett épülete mellett, és a Petőfi sugárúton haladva jutottak el az Ady térre

Hagyomány, hogy az SZTE professzori karáról a tanévnyitó ünnepély előtt az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ Ady téri üvegpalotája előtt csoportkép készül.

Az SZTE egyetemtörténeti relikviáival gazdagított tárlatot, a „Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább” című állandó kiállítást Prof. Dr. Rovó László rektor, Dr. Fendler Judit kancellár, Prof. Dr. Szabó Gábor kuratóriumi elnök és Dr. Molnár Balázs Pétert helyettes államtitkár leplezte le az SZTE TIK átriumában. Fotó: Sahin-Tóth István

Az SZTE „Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább” című állandó kiállítása új köntöst kapott, tematikája bővült. Fotó: Sahin-Tóth István

A kiállítás megnyitását követően megtekinthették a megújult tárlatot az SZTE polgárai és vendégei. Fotó: Sahin-Tóth István

A legjobbak között

A Szegedi Tudományegyetem 103. tanévének nyitányán megjelent az intézmény rektori, kancellári és dékáni vezetése, professzori kara, a hallgatók képviselői és önkormányzati vezetőik.

A díszvendégek között köszöntötte Prof. Dr. Rovó László rektor az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkárt, Dr. Molnár Balázs Pétert (jobbról a második), valamint Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspököt. A díszasztalnál foglalt helyet Dr. Fendler Judit kancellár és Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke (balról). Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Tanévnyitó köszöntőjében Prof. Dr. Rovó László rektor megemlékezett az egyetemalapító Báthory Istvánról és az intézmény kolozsvári gyökereiről. Kiemelte, hogy az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola felvette egyetemalapítónk, Báthory István nevét. – A név változott, de megmaradt a szellemiség, a törekvés a kiválóságra, amit Báthory István neve tökéletesen jelképez – hangsúlyozta.

Kijelentette – Klebelsberg Kunót idézve –: „a siralmas helyzetű régió” felemelkedéséhez elengedhetetlen egy modern, nemzetközileg tudományosan elismert, a régió szakembereit képző, a régió gazdaságába és társadalmába integrálódó felsőoktatási intézmény. – Az elmúlt három év tapasztalata alapján, talán már mindenki számára egyértelmű, hogy Egyetemünk modellváltása szervesen illeszkedik ebbe a folyamatba – húzta alá Prof. Dr. Rovó László.

Szót ejtett az SZTE legújabb eredményéről: a shanghai Academic Ranking of World Universities toplistán a Szegedi Tudományegyetem az első ötszázba került, a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként.

A 2024-2025. tanév nyitányát ünnepelték a Szegedi Tudományegyetem polgárai és vendégei. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Gratulálok a sikeres felvételijükhöz, Önök Magyarország egyik legjobb egyetemére, a Nobel-díjasok egyetemére kerültek – fordult az elsőéves hallgatókhoz az SZTE rektora. Szeptemberben több mint 9000 új diák kezdheti meg tanulmányait köztük a 103 országból érkezett 1200 külföldi hallgató. A szegedi universitas nemzetközi jellegét az elmúlt tanév izgalmas programjait idézve és az idei tanév rendezvény-sorozatát – köztük a novemberi mRNS-konferenciát – előre vetítve érzékeltette.

Az SZTE hármas misszója

A színes fotókkal, grafikonokkal, a befejezett beruházások fotóival kísért rektori beszédből az is kiderült, hogy a szegedi egyetem korábbi rektora, Szent-Györgyi Albert mellett Karikó Katalin is Nobel-díjas. Rajtuk kívül az SZTE több oktatója, kutatója, partnere részesült már a legmagasabb tudományos elismerésben. Gérard Mourou személyében fizikai Nobel-díjas kutatóprofesszor csatlakozott a Szegedi Tudományegyetemhez. Krausz Ferenc az egyetemhez köthető ELI ALPS lézerközpontban végzi legfontosabb kutatásait. Anne L’Huillier svéd-francia Nobel-díjas fizikus lundi egyetemi kutatócsoportja együttműködik az ELI ALPS és az SZTE kutatóival.

– A múltra alapozva, a jövőt építjük – hangsúlyozta Prof. Dr. Rovó László. – Hármas missziónk, a gyógyítás, az oktatás és a kutatás területén is folyamatosan fejlődünk és regionálisan vezető szerepet játszunk.

Az előző tanév jeles eseményei közül kiemelte a 35. Nemzetközi Informatikai Olimpiát és a közel 400 programot kínáló Kutatók Éjszakája rendezvényt, a EUGLOH éves csúcstalálkozóját. Az SZTE számára hátrányos uniós döntésként említette az Erasmus+ programból való kirekesztést.

– Megnyitottuk Magyarország első Zöld Energia központját, a Szegedi Tudományegyetem Energetikai Innovációs Tesztállomását. Ez utóbbi projekttel az egyetem egy új korszakba lépett az energetikai kutatások terén – fogalmazott a rektor. A kutatási témák közül reflektorfénybe állította az mRNS felhasználási lehetőségeivel foglalkozókat.

A kiválóság emelése egyik alapvető eszközének nevezte Prof. Dr. Rovó László az infrastruktúra fejlesztését. Példaként említette a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar főépületének felújítását, ami csaknem kétmilliárd forint állami támogatásból valósult meg. Megújult a Szegedi Tudományegyetem legrégebbi épülete, a Bartók Béla Művészeti Kar, több mint 1,3 millió forintból. A kormány 9,5 milliárd forintos támogatásával elkezdődött a Szegedi Tudományegyetem 85 hektáros Science Parkjának közműfejlesztése. Az SZTE szerepére is kitért a német Rheinmetall és a kínai BYD Szegedre költözésében. A Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, valamint az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskola infrastruktúráját és eszközparkját 1 milliárd forintból fejlesztették. Banga Ilonáról nevezte el az SZTE az új egészségtudományi képzési központját. Elkészült a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály új épülete.

Az eszközpark is értékes műszerekkel gyarapodott a múlt évben. Például az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja spektrál CT műszere új távlatokat nyit a kompozit anyagok, implantátumok, akkumulátorok, katalizátorok vizsgálatában. Az onkológiai eszközpark közel 800 millió forintból bővült.

– Mindez történelmi esélyt jelent az SZTE hallgatóinak – zárta tanévnyitó gondolatsorát Prof. Dr. Rovó László rektor.

Kulcsszó a versenyképesség

Különleges 2024 szeptembere, mert az új felsőoktatási tanév Magyarország uniós elnökségének időszakában veszi kezdetét – vélekedett az elsőéves hallgatókat köszöntő Molnár Balázs Péter. Az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár emlékeztetett: hasonló „együttállás” legkorábban 13,5 év múlva lesz esedékes. Annak a korszaknak a tanulmányaikat most elkezdő egyetemisták már diplomásként akár tevékeny részesei is lehetnek.

– Önök Radnóti Miklós, József Attila, Bibó István, Karikó Katalin, Martonyi János nyomdokaiba lépnek – utalt a szegedi egyetem egykori és mai polgáraira a helyettes államtitkár.

A versenyképesség növelése kulcsszó az Európai Unió elnöki tisztét betöltő Magyarország céljai között. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő, a gazdasági kihívásokra is felelni képes oktatás. Mert a nemzet versenyképességéhez elengedhetetlen a magasan képzett és lelkiismeretesen dolgozó munkaerő – vélekedett az ünnepi szónok. A feladatok közül kiemelte a pályakezdők beilleszkedését segítő uniós szabályok megalkotását, a tanulás melletti munkavégzés és a diákmunkában rejlő lehetőségek feltérképezését, valamint a képző- és munkahelyek közötti kommunikáció javítását.

– A kor kihívásaira a válasz a tudásban rejlik – hangsúlyozta Molnár Balázs Péter. Példának említette az uniós forrásból megvalósuló ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet és a Szegedi Tudományegyetem közötti együttműködést. Meggyőződése szerint az intézetben folyó kísérletek közvetlenül hatnak az EU versenyképességére. A SZTE szakkínálatában szereplő Európai tanulmányok hálózata hozzá fog járulni a magyar uniós politika tudományos alapjának megismertetéséhez.

A magyar felsőoktatásban versenyképességi fordulat következett be az egyetemi modellváltás hatására. Tizenkét hazai egyetem – köztük az SZTE – szerepel a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékában. A vidéki egyetemek vonzerejét jelzi, hogy az idei felvételi időszakban minden második jelentkező Budapesten kívüli intézményben kezdi meg felsőfokú tanulmányait – érvelt a helyettes államtitkár. Hozzátette: idén négy jelentkező közül három járt sikerrel, több mint 90 ezren nyertek felvételt felsőoktatási intézménybe. Örvendetes a tanár szak iránti érdeklődés növekedése, az élsportban is jeleskedő egyetemisták nagy száma.

– Karikó Katalin alma matere, a Szegedi Tudományegyetem kiemelkedő szellemi, kulturális örökséggel rendelkezik, ami hatalmas motivációt jelent a tanulmányaikat itt kezdő hallgatók számára is – utalt ünnepi beszédében az SZTE Nobel-díjas kutatói előtt tisztelgő, most megnyitott kiállításra Molnár Balázs Péter. Az Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár azt kívánta az elsőéves hallgatóknak, hogy elmondhassák magukról azt, amit a Nobel-díjas Karikó Katalin az életútjáról nyilatkozott: „Életem legboldogabb időszaka volt a szegedi egyetemen eltöltött öt év”!

A „kompromisszumok nélküli világszínvonal” intézményei

A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Prof. Dr. Szabó Gábor nem csak „hivatalból”, inkább egyetemi oktatóként szólt a tanévnyitón megjelentekhez, köztük elsősorban az elsőéves hallgatókhoz. Beszédét a felsőoktatási világrangsorok üzenetének értelmezésével kezdte. A valóságshow-szerű műsorokat hozta példaként, amelyeket állítólag senki sem néz, mégis mindenki tudja történéseit. A fizikus professzor szerint a toplisták jelentősége az, hogy megmutatják: a Szegedi Tudományegyetem a világelitbe tartozik, nemzetközileg elismert kutatóegyetem.

– A „bajnokok ligájában” és a „megyei bajnokságon” is csapatot kell állítania a Szegedi Tudományegyetemnek – élt sporthasonlattal Szabó Gábor, amikor az intézmény küldetésének nemzetközi és regionális jelentőségét érzékeltette. – A hallgatóink számára is fontos, hogy olyan intézményben tanulnak, ahol számos olyan kutatási irány van, amely a világ élvonalához tartozik. Ez a tapasztalat azok számára is ösztönző, akik nem kutatóként képzelik el jövőjüket.

A célkitűzések értelmezését folytatva – az ELI ALPS ügyvezetőjeként is – azt hangsúlyozta, hogy a szegedi lézeres kutatóintézet nem csak Európa, hanem a világ élvonalába tartozik. Számos szegedi példa igazolja, hogy létezik Magyarországon olyan, hogy „kompromisszumok nélküli világszínvonal” – fogalmazott. Ebben a Szegedi Tudományegyetemnek meghatározó a szerepe.

– Száz éve iratkozott be egyetemünkre József Attila. De ennél is fontosabb, hogy 1924-ben Szeged város ezer hold föld jövedelmét adta az egyetemnek azért, hogy stabilizálja az intézményt, s e helyhez kösse – emlékeztetett a kuratóriumi elnök a múltra, amihez viszonyítva bemutatható a fejlődés íve. – Kimondható, hogy nem a városnak van egy egyeteme, hanem az egyetemnek van városa. Ez a változás megmutatja, hogy együtt lehetünk sikeresek.

Kollegaként szólt az elsőéves hallgatókhoz Szabó Gábor, aki a szegedi – akkor József Attiláról elnevezett – tudományegyetemen tanult, kapott diplomát, majd itt vált kutatóvá és egyetemi tanárrá, akadémikussá, két korábbi ciklusban a Szegedi Tudományegyetem rektorává, majd a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökévé. Tapasztalatból mondta, hogy a szegedi egyetemi diploma kiváló belépőt jelent a világ bármely felsőoktatási intézményébe vagy kutatóhelyére.

– Megkezdik a munkájukat az egyetemen, hangsúlyozom: a munkájukat, mert itt nem középiskolás módon kell „tanulni-biflázni”. Itt dolgozni kell a tudásért és az ismeretet tudni kell használni – mondta az SZTE TIK kongresszusi termében még a karzatot is elfoglaló elsőéves hallgatók sokaságára nézve. – Az egyetem dolga pedig az, hogy olyan diplomát adjon, melynek tulajdonosa megállja a helyét a világban, képes követni a szakmája változásait. Ez azért fontos, mert egyes számítások szerint a mai egyetemisták 30 százaléka olyan állásba kerül majd, amelynek még az elnevezését sem tudjuk, mert ezután alakul ki a munkakör. Tehát az egyetemen tanulni, pontosabban dolgozni kell. E feladat megoldásában támaszkodjanak egymásra is – javasolta a professzor, aki kiemelte a hallgatói közösségek és kapcsolatok fontosságát. Ezt Karikó Katalin is elmondja, amikor életútja fordulatairól beszélve rendre kiemeli, hogy milyen sokat köszönhet egyetemista kori kollegáinak, az egymás pályáját követő kollegáknak, akik egymást segítve járulnak hozzá a szakmai sikerekhez. – A gólya kifejezést kerülöm, semmilyen madárhoz sem hasonlítom az elsőéveseket, akiket a ránk váró munkához mérten máris kollegának nevezek. Remélem, úgy zárják az egyetemi időszakukat, hogy kimondható lesz: diplomásként büszkék az alma materükre és az SZTE is büszke lehet végzett hallgatóira. Ebben kérem a partneri együttműködésüket.

Oklevelek a múlt tanév legjobbjainak

Az zenei betétekkel színesített tanévnyitó ünnepségen több díjat is átadtak.

Kanyó Zoltán irodalomelméleti díjat vehetett át Dr. Bozsoki Petra egyetemi tanársegéd (ELTE BTK, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Az Év Oktatója díjat Dr. Dávid Kinga adjunktus (SZTE BTK, Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék), Dr. Hupuczi Júlia főiskolai docens, általános dékánhelyettes (SZTE MGK, Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet) és Dr. Varga-Matusovits Danica tanszékvezető adjunktus (SZTE FOK, Szájsebészeti Tanszék) érdemelte ki idén. Az Év Fiatal Oktatója díjat Dr. Molnár Erzsébet adjunktus (SZTE ÁJTK, Bűnügyi Tudományok Intézete), Dr. Nagy-Grócz Gábor főiskolai docens, oktatási dékánhelyettes (SZTE ETSZK, Elméleti Egészségtudományi és Egészségügyi Menedzsment Tanszék) és Dr. Szepesi-Bencsik Dóra főiskolai docens (SZTE MK, Élelmiszermérnöki Intézet) kapta.

A Szegedi Tudományegyetem díjazott oktatóinak egy csoportja. Fotó: Sahin-Tóth István

Az Év Élettudományi Publikációja díjban részesült Dr. Berényi Antal egyetemi docens (SZTE SZAOK, Élettani Intézet), aki egy későbbi időpontban veszi át az oklevelet.

Az Év Műszaki-Természettudományi Publikációja díjat Dr. Ambrus Gergely egyetemi docens (SZTE TTIK, Geometria Tanszék) vette át

Az Év Bölcsészet- és Társadalomtudományi Publikációja díjat kapta Prof. Dr. Gyenge Zoltán egyetemi tanár, dékán (SZTE BTK, Filozófia Tanszék).

Kiemelkedő sportteljesítményért járó oklevelet az SZTE JGYPK három hallgatójának ítélték, az elismerést Török Dóra Melinda az ünnepségen, míg Gera Zorka és Karácsondi Réka más alkalommal veszi át.

A közösség ereje

Az SZTE közösségének nagyszerűségéről külföldi egyetemi hallgatók mondtak véleményt egy kisfilmben.

Hagyomány a Szegedi Tudományegyetemen, hogy az elsőéves hallgatók a Szenátus és a professzori kar előtt esküt tesznek. Az SZTE új polgárai közül a hallgatói eskü szövegét Czombos Enikő (Gazdaságtudományi Kar), valamint Palócz András (Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar) elsőéves hallgatója mondta először: „Én … esküszöm, hogy a Szegedi Tudományegyetemnek az oktatásra, kutatásra és szervezeti életre vonatkozó szabályait megtartom. Egyetemi polgárhoz méltóan a Veritas, a Libertas és a Virtus szellemében élek jogaimmal és eleget teszek kötelességeimnek a magam épülésére, a közösség hasznára, az egyetem hírnevének öregbítésére” – ismételte állva a fehér-fekete ünneplőbe öltözött diákság.

Az SZTE új polgárai közül a hallgatói eskü szövegét Czombos Enikő (SZTE Gazdaságtudományi Kar), valamint Palócz András (SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar) elsőéves hallgatója mondta először. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Az eskü szövegét mondó SZTE GTK-s és SZTE SZAOK-os hallgatóval kezet fogva Prof Dr. Rovó László rektor a Szegedi Tudományegyetem polgárává fogadott minden elsőévest.

A Szegedi Tudományegyetem tanévnyitó ünnepség záró gondolatait Ábrahám Tamás, az EHÖK elnöke mondta. Kiemelte: az egyetem nem csak egy „hely”, ahol elméleti és gyakorlati tudás szerezhető, hanem egy lehetőség, hogy az egyén próbára tegye önmagát, hogy az új nézőpontokat megismerve feszegesse saját határait. Arra biztatta a tanulmányaikat most kezdő fiatalokat, hogy forduljanak bizalommal a sokszínű SZTE irányába, a társaikon és oktatóikon kívül a hallgatói önkormányzatra is számíthatnak. „Merjetek kérdezni! Merjetek hibázni! Merjetek fejlődni! A ti egyetemi időtök most érkezett el, töltsétek ki tartalommal minden percét!” – fogalmazott a diákvezető. Az SZTE EHÖK küldetésének tekinti, hogy a diákok számára ne csak sikeresek, hanem élményekben gazdagok, élvezetesek is legyenek az egyetemi évek.

SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Kovács-Jerney Ádám, Sahin-Tóth István