Az egyik legrégibb európai szakmai tudományos testület új elnöke lett az SZTE oktatója, Prof. Dr. Kovács Zoltán
Őszi konferenciáján új vezetőt választott az Európában is az egyik legpatinásabb szakmai testület, az 1872-ben alapított Magyar Földrajzi Társaság. Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatója, Prof. Dr. Kovács Zoltán elnöki megbízatása 2029-ig szól. Ő az első szegedi elnök a társaság történetében.
A növények látnak, hallanak, szagolnak, ízlelnek és kommunikálnak – az SZTE növénybiológusainál jártunk
A növények érzékelik a fényt, az illatokat, felismerik a levegőben egészen parányi mennyiségben sodródó vegyületeket, megkülönböztetik a különböző fajta érintéseket, kommunikálni tudnak gyökéren kibocsátott molekulákkal és „hallják” a poszméh dongását vagy a rovar rágcsálását. Az SZTE TTIK Biológia Intézet Növénybiológiai Tanszékének bemutatóján jártunk az idei Kutatók Éjszakáján.
Az SZTE-n rendezték meg a XVII. Magyar Növényanatómiai Szimpóziumot
Az SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszéke szervezésében rendezték meg a XVII. Magyar Növényanatómiai Szimpózium napját. A Biológiai Intézetben tartott rendezvény rangos hazai és nemzetközi tudományos eredményeket vonultatott fel a növényanatómia szakterületéről.
Az elmélet eleganciája – beszélgetés Benedict Mihály professzor emeritussal, az MTA Fizikai Osztályának 2025. évi Fődíjasával
Az idei évben Benedict Mihály professzor emeritus kapta a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Osztályának Fődíját, amellyel több évtizedes, kiemelkedő kutatói és oktatói munkásságát ismerték el. A Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének korábbi vezetője nemcsak kutatásaival, hanem inspiráló tanári egyéniségével is maradandó nyomot hagyott hallgatóiban – jómagamat (Hack Szabolcs) is beleértve, aki a tudományos „unokájának” mondhatom magam, és ma már azon a tanszéken oktatok, ahol ő hosszú éveken át tanított. Mostani beszélgetésünk apropója a friss kitüntetés, de szó esik pályája fordulópontjairól, a tudomány iránti szenvedélyéről és az oktatás szerepéről is.
Gyermekkori álmoktól a Nemzetközi Űrállomásig – videón Kapu Tibor és Cserényi Gyula története
Egyedülálló élményben lehetett részük azoknak, akik október 13-án ellátogattak az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központba (TIK). Délután öt órától két igazi legenda, Kapu Tibor, a második magyar nemzeti űrhajós, az Ax-4 küldetés kutatóűrhajósa és tartalékosa, Cserényi Gyula, a HUNOR-program kiképzett kutatóűrhajósa mesélt az érdeklődőknek kiképzésükről és az űrutazás felejthetetlen élményéről. A lebilincselő beszélgetés visszatekinthető a Szegedi Tudományegyetem Youtube-csatornáján.
Soha véget nem érő tanulás, ami a csillagokig emel – Kapu Tibor és Cserényi Gyula az SZTE-n
Történelmi pillanatoknak lehettünk szemtanúi 2025. október 13-án. Két igazi legenda látogatott ezen a napon Szegedre: Kapu Tibor gépészmérnök, a második magyar nemzeti űrhajós, az Ax-4 küldetés kutatóűrhajósa és tartalékosa, Cserényi Gyula villamosmérnök, a HUNOR-program kiképzett kutatóűrhajósa. Az űrmisszió során szerzett tapasztalataikról velük beszélgettünk az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban.
A JATE-díj első kitüntetettjei: Ilia Mihály, Tóth Ágota, Czikkely Márton Simon
Az SZTE Nobel-díjas professzora, dr. Karikó Katalin jelentette be az általa alapított elismerés, a JATE-díj első kitüntetettjeit. A hallgatói kategóriában dr. Czikkely Márton Simon orvos, doktorandusz; az oktatók, kutatók közül Prof. Dr. Tóth Ágota vegyész; az alumnus kategóriában dr. Ilia Mihály irodalomtörténész veszi majd át a JATE-díjat mint műalkotást és a díszoklevelet, valamint a közel 1 millió 700 ezer forint pénzjutalmat a 2025. november 15-i JATE-díj átadóünnepségen. Erre hangolódva 2025. november 14. és 16. között az SZTE Egyetem napi programsorozatra várja az alma materbe a JATE és az SZTE polgárait.
