A magyar tudományos élet egyik legprogresszívebb és legfontosabb kezdeményezése az elmúlt évekből a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) égisze alatt működő Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA). De mit is jelent valójában ez a szervezet, és miért számít kiemelkedő mérföldkőnek egy kutató karrierjében, ha beválasztják a tagok közé? A kérdés megválaszolásához Dr. Nagy Gyula, a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet (SZTE FFI) kutatója, az FKA tagja nyújt tökéletes példát.
A Szegedi Tudományegyetem TTIK Informatikai Intézete 2026-ban már tizenkettedik alkalommal hirdette meg a Szegedi Innovatív Informatika Versenyt Középiskolásoknak. A verseny célja, hogy a tehetséges és kreatív középiskolás diákok bemutathassák a műszaki informatika, illetve a szoftverfejlesztés területén készített pályamunkáikat. A verseny két szekcióban zajlott: műszaki informatika és informatika kategóriában.
A 100 éve született Jakucs Lászlóról elnevezett nemzetközi középiskolai földrajzversenyt 15. alkalommal rendezte meg az SZTE. A jubileumi megmérettetést az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium csapata nyerte.
A Szegedi Tudományegyetem átfogó mesterségesintelligencia-stratégia kialakításán dolgozik, amelynek egyik fontos mérföldköveként tanácskoztak a karok által delegált MI-nagykövetek. A kezdeményezés célja, hogy az egyetem közössége tudatosan és hatékonyan integrálja a technológia nyújtotta lehetőségeket az oktatásba, a kutatásba és a működés mindennapjaiba.
A Föld Napján (04.22.) fókuszba kerülnek a bolygónkat érintő globális problémák és azok megoldásai. Az egyik legjelentősebb kihívás a klímaváltozás kapcsán kialakuló vízhiány. A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi szinten is elismert földtudományi kiválósága és a hazai vízügyi szakma összefogása révén jelölik ki azokat a területeket, melyek lehetőséget adnak a víz visszatartására és a vízpótlásra. Az SZTE kutatói által kidolgozott, országosan is példaértékű módszertan segítségével tudományosan is megalapozottan történhetnek a műszaki beavatkozások a Vizet a tájba programhoz kapcsolódóan.
Többek között a trianoni béketárgyalások előkészítéséhez használt térképek, XVII. századi, olasz kéziratos térképművek és kőnyomatos atlaszok is színesítik a Szegedi Tudományegyetem Kogutowicz Károly Térkép- és Adattárát. A felbecsülhetetlen értékű ritkaságok megőrzése nemzeti örökségünk szempontjából is fontos. A térképek korábban megkezdett rendszerezésébe és digitalizálásába a Magyar Földrajzi Múzeum munkatársainak bekapcsolódása új lendületet hozott.
Mágori Marcell az SZTE másodéves Matematika alapszakos hallgatója. Általános iskolás korában fejtette meg a Rubik-kocka kirakását, és középiskolás kora óta foglalkozik Rubik-kocka-variánsok tervezésével és megalkotásával. Az egyetemen lehetősége nyílt komolyabban foglalkozni a témával: Dr. Vígh Viktor témavezetésével a 37. OTDK Fizika, Földtudományok és Matematika szekció Alkalmazott geometria tagozatának 2. helyezettje lett.
Hogyan élte meg a Szegedi Tudományegyetem előtti szobor avatását Szilassi Lajos? Hogy néz ki a sötétben az alkotás? Milyen kihívásokat tartogatott az egyedülálló, üvegből készült Szilassi-poliéder a művészi csapatnak? Az SZTE Nemzetközi és közkapcsolati igazgatóság munkatársai is ott voltak a tudománytörténeti eseményen és érzelemdús videós riportot készítettek.
Szoborállítással, a „Tudományosság a Dél-Alföldön” című konferenciával és a toroidokat bemutató kiállítással tette az innováció jelképévé a Szilassi-poliédert az SZTE és az MTA SZAB a 105 éve egyetemi várossá lett Szegeden. A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200., valamint az MTA Szegedi Területi Bizottság fennállásának 65. évfordulója a múlt előtti tisztelgést, a felfedezés örömét, a jelen csúcsteljesítményeit és a művészet erejét közös nevezőre hozta.
A világon az első, üvegből készült Szilassi-poliédert ünnepélyes keretek között avatták fel 2026. március 26-án. A térplasztika Szilassi Lajos egyedülálló matematikai felfedezésének állít emléket alma matere, a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja előtti téren.