„… hazát nem alkot holt föld, hanem élő ember” – idézte Széchenyi István Hunnia című művének sorait, kezdte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Területi Bizottság (SZAB) közgyűlésén köszöntőjét Kosztolányi György. Az MTA alelnöke szerint az „élő ember” nemes tulajdonsága, hogy tud ünnepelni. 2025-ben az Akadémia alapításának 200. évfordulója, jövőre az MTA Könyvtár és Információs Központ bicentenáriuma mellett a SZAB alapítása 65. évfordulója kínál alkalmat az ünneplésre.

Mérlegen a SZAB egy éve

Jelenleg 30 akadémikus, 1238 kutató, több mint ezer „nem köztestületi tag”, összesen 2656 személy tartozik az MTA Szegedi Területi Bizottság ernyője alá.

– A SZAB 1961-es megalakulása óta fontos szerepet tölt be a dél-alföldi régió tudományos életének a szervezésében. Szorosan együttműködünk a régió felsőoktatási intézményeivel, kutatóintézeteivel, önkormányzataival, a három megye ipar- és kereskedelmi kamaráival, az MMA szegedi munkacsoportjával. Tudományos, ismeretterjesztő rendezvényekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal segítjük a tudományos közösség munkáját. Pályázatokkal ösztönözzük a kutatási, innovációs tevékenységet – összegzett az MTA Szegedi Területi Bizottság elnöke, Krisztin Tibor.

A SZAB vezetése a 2025. február 27-i közgyűlésen számolt be az elmúlt évben végzett munkájáról, vázolta az idei terveket. A rendezvényen részt vett, többek között Nagy Ferenc akadémikus, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója; Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, az ELI ALPS kutatóintézet ügyvezető igazgatója; Dux László professzor, a Gál Ferenc Egyetem rektora; Molnár Árpád professzor, „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány kuratóriumának elnöke; továbbá a SZAB elnöksége, számos akadémikus, valamint a SZAB szak- és munkabizottságai vezetői és tagjai.

– A tavalyi év nehezen indult az energetikai megszorítások miatt. Majd a májusban kezdődött, hat hónapon át tartó alagsori szigetelés okozott nehézségeket. De elkészült, ami nagymértékben köszönhető titkárságvezetőnk, Bogdán Csilla áldozatos munkájának is – fogalmazott Krisztin Tibor SZAB-elnök. – Ugyanakkor a felújítás időszakában a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza továbbra is értékes programoknak adott otthont.

Fotókkal illusztrálták, számokkal is érzékeltették a SZAB egésze, majd a SZAB szak- és munkabizottságai tavalyi kiemelt rendezvényeinek sikerességét a prezentációk. A beszámolót Krisztin Tibor SZAB elnök, és Vilmányi Márton, a SZAB tudományos titkára ismertette.

Az összegzésekből kitűnt a „Tudósok az Ön egészségéért” ismeretterjesztő előadássorozat, valamint az „Akadémikusok nyakkendő nélkül” című – Karikó Katalint és Tamás Gábort bemutató –beszélgetéssorozat tavalyi sikere.

Kitüntetőnek számított, hogy a Magyar Tudomány Ünnepe szegedi nyitányán a Nobel-díjas Karikó Katalin tartott előadást nagy nyilvánosság, többek között az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny résztvevői előtt, az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében. A SZAB adott otthont 2024-ben a Területi Bizottságok Találkozójának.

A SZAB 14 szakbizottsága gazdag programsorozatát színesítették a Békés Megyei Tudományos Testület békéscsabai, valamint a Neumann János Egyetem kecskeméti, továbbá az országhatáron túli, például temesvári rendezvények.

A „bicikliző Einsteint” Dékány Imre kapta

A SZAB Elnöksége 2019. évben a hosszú időn át végzett tudományos tevékenység, iskola- és értékteremtő munkásság elismeréseként „MTA SZAB Pro Scientia Életműdíjat” hozott létre. A díj Bánvölgyi László szobrászművész „Albert Einstein 1933” című kisplasztikája, amelynek nagyobbik változata évek óta díszíti a SZAB székház udvarát és „a bicikliző Einstein” néven vált keresett szegedi látványossággá.

– Örömmel jelentem be, hogy 2025-ben az „MTA SZAB Pro Scientia Életműdíj” díjazottja Dékány Imre Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja – mondta Krisztin Tibor. A SZAB-elnök elődje, a most kitüntetett Dékány Imre munkásságát méltatva kiemelte: tudományos munkáját 1970-ben kezdte meg a József Attila Tudományegyetem Kolloidkémiai Tanszékén, 1989-ben a kémiai tudományok doktora, 1989-től az SZTE tanszékvezető egyetemi tanára, jelenleg emeritus professzora.

Dékány Imrét 2001-ben választotta az MTA levelező, majd 2007-ben rendes tagjává. Számos elismerése közül kiemelendő a Jedlik Ányos-díj (2021), a Szegedért Alapítvány Fődíja (2021), Eötvös József-díj (2020), a Magyar Érdemrend Középkeresztje (2019), a Széchenyi-díj (2014), az SZTE Pro Universitate díja (2010), a Gábor Dénes-díj (2009), a Szent-Györgyi Albert-díj (2007), a Szilárd Leó professzori ösztöndíj (2006), az Ipolyi Arnold díj (2003). 2000-ben a Német Kolloid Társaság E.R. Liesegang-díjjal tüntette ki.

Tudományos tevékenysége a szilárd-folyadék határfelületek termodinamikai tulajdonságainak vizsgálatával indult, majd a diszperz rendszerek nem-elektrolit közegben való stabilizálásának elméletével foglalkozott. Az 1990-es évektől kutatásainak középpontjába a nanorészecskék és a nanofázisú diszperz rendszerek előállítása és azok szerkezetének vizsgálata került.

Nemzetközileg sikeres pályázatai korszerű műszerek beszerzéséhez segítették. Kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosítására együttműködött a brémai Fraunhofer Institute-tel, a General Electric és a Richter Gedeon cégekkel, a MOL-lal. 1999-től az MTA Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoportját, majd azt kibővítve az MTA-SZTE Szupramolekuláris és Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoportját vezette.

Közleményeinek száma több mint 620, melyre 21 ezernél több független hivatkozást kapott. Hirsch-indexe 70 és 23 szabadalmat jegyez.

50 éves oktatói munkássága alatt 2 kandidátusi és 25 PhD értekezés témavezetője volt. Az SZTE Kémia Doktori Iskola egyik alapítója, azt 2000-2008 között vezetője, jelenleg törzstag emeritusa.

Humboldt ösztöndíjasként a Müncheni Egyetemen, Canon ösztöndíjasként Japánban dolgozott. 1990-92 között vendégprofesszorként Németországban, Jülichben egy 30 fős kutatócsoportot vezetett.

Dékány Imre 2002-től a Szegedi Akadémiai Bizottság alelnöke, majd a 2008-2014 között két periódusban elnöke volt. 2010–ben a SZAB elnökeként együttműködve a Dél-alföldi régió három kereskedelmi és ipari kamarájával és innovációs szervezeteivel megalapította a Dél-alföldi Innovációs Díjat. Számos akadémiai, egyetemi bizottságot vezetett elnökként. Hat évig volt az SZTE tudományos és nemzetközi kapcsolatok rektorhelyettese.

A határfelületi és a kolloidkémia területén több vezető nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagjává választották.

Nemzetközi és hazai tudományos eredményei, kiemelkedő iskolateremtő, oktatói tevékenysége, valamit a Szegedi Akadémiai Bizottság elnökeként végzett lelkiismeretes, kimagasló munkája elismeréseként a 2025. évi „MTA SZAB Pro Scientia Életműdíj” díjazottja Dékány Imre. A kitüntetést a díjazottnak a SZAB elnökségének tagjai – Krisztin Tibor elnök, valamint Deli Mária, Hohmann Judit és Kemény Lajos SZAB alelnökök – adták át.

Bicentenáriumok előtt

– Mérföldkő volt a mögénk került év az MTA-, ma HUN-REN-kutatóhálózat életében, hiszen az ingatlanok eladásával lezárult a kutatóhálózat leválasztása az MTA-ról. Ezzel egy új fejezet kezdődik az MTA és a kutatóhálózat történetében – fogalmazott Krisztin Tibor, a SZAB elnöke.

Tavaly novemberben az Országgyűlés döntése alapján Magyarország a 2025-ös és 2026-os évet a „Magyar Tudomány Éveként” ünnepli, a Magyar Tudományos Akadémia és annak Könyvtára alapításának 200 éves évfordulójának alkalmából. Az ünnepi eseménysorozat célja a magyar tudomány, kutatás és innováció kiváló eredményeinek bemutatása, valamint a magyar tudományos közösség nemzetközi szerepének megerősítése.

– Bízom abban, hogy a két ünnepi év nem csupán a tudósok magánügye, önmaguk ünneplése lesz, nem csak kampányszerű vállalkozás lesz, hanem az Akadémia kimozdul elefántcsonttornyából, megjelenik a mindennapi élet színterein, az MTA térségi, területi nyitása véglegessé válik, a területi bizottságok szerepe az Akadémia életében valóban felértékelődik – hangsúlyozta Krisztin Tibor.

A legnagyobb közbizalommal övezett intézmény az Akadémia. A bicentenárium alkalmából programok, kiadványok segítenek megismertetni az MTA küldetését. A rendezvény-sorozat 2025. május 5-én a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett kiállítás megnyitójával, az MTA ünnepi közgyűlésével kezdődik.

– Az MTA köztestületét mintegy 18 ezer személy alkotja. A bicentenárium összehozhatja a teljes magyar tudományos közösséget – vidéki, fővárosi, külhoni és külföldön élő kutatókat, valamint a társadalomnak a tudomány iránt érdeklődő csoportjait. Különösen fontos szerepe van az Akadémia életében a területi bizottságoknak – mondta Kosztolányi György, az MTA alelnöke.

Az MTA hálás a SZAB eddigi tevékenységéért, a bicentenáriumi ünnepléssel kapcsolatos javaslataiért, fontosnak tartja, hogy a SZAB sajátos színeivel továbbra is legyen jelen a közéletben.

– A mögöttünk álló nehéz időszak és benne a kutatóhálózat elvesztése iránt érzett keserűségünk ellenére kimondhatjuk, hogy a nemzeti programok – például a tudománynak a magyar nyelvért, a fenntartható és a technológia fejlődéséért, az agykutatási és a kiválósági, valamint a Lendület programok – a minőségbiztosítás tanúsítják az Akadémia tudományszervezői és a tudományt finanszírozó teljesítményét – szólt a kutatók közösségéhez az MTA alelnöke. – Büszkék lehetünk az Akadémia küldetése teljesítését segítő tudománykommunikációra is.

A könyvtár- és olvasástörténet tanulságai

– Mivel a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja is 200 éves lesz, külön öröm számomra, hogy mai előadónk Monok István, az intézmény főigazgatója – köszöntötte a SZAB-közgyűlésen szokásos tudományos előadásra fölkért kutatót Krisztin Tibor.

A szegedi József Attila Tudományegyetem magyar-történelem szakján diplomázott Monok István. Kutatói teljesítménye eredményeként az MTA doktora, az Szegedi Tudományegyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, majd a Tokaj-Hegyalja Egyetem egyetemi tanára, az MTA Könyvtár, Levéltár, és Információs Központ főigazgatója, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság társelnöke. Számos hazai és külföldi könyvtár tudományos tanácsának, alapítványok kuratóriumainak tagja. Több könyvsorozat szerkesztője, folyóiratok főszerkesztője, illetve szerkesztője. A magyar és egyetemes művelődéstörténet, főként a 15-18. század olvasás-, olvasmány- és könyvtörténetének kutatója.

Monok István „Beilleszkedni egy európai birodalomba: a könyvtár- és olvasmánytörténet tanulságai” címmel tartotta meg tudományos előadását. (Az előadás részleteiről külön cikkben, később számol be az SZTE egyetemi sajtó.)

Köszönet a munkáért az utakon és a médiában

A SZAB belső kohéziós erejét kifejezi, hogy a közgyűlésen a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöksége és akadémikusai Csercsics Miklóst, a SZAB gépkocsivezetőjét nyugdíjba vonulása alkalmából köszöntötték. Bogdán Csilla, a SZAB Titkárságának vezetője kedves szavakkal méltatta kollegája munkáját. Csercsics Miklósnak az MTA SZAB Titkárságánál gépjárművezetői munkakörben végzett pontos és lelkiismeretes munkáját SZAB ezüst emlékéremmel köszönte meg a testület.

A 2024. évi SZAB-os Médiapályázat eredményét Csernus Sándor, a SZAB elnökségének tagja hirdette ki. Elmondta, hogy a SZAB elnöksége 2014 év őszén hirdette meg először médiapályázatát, azzal a céllal, hogy a dél-alföldi régióban és vonzáskörzetében keletkezett, gyakran világszínvonalú tudományos eredményeinek és tudósi teljesítmények bemutatását szolgálja. Az elmúlt időszakban számos figyelemre méltó alkotást sikerült díjaztak. Eközben a média-struktúra átalakult, a média világa felgyorsult, új kifejezési formák születtek meg, míg a korábbi, hagyományos kategóriák (például a klasszikus értelemben vett írott sajtó) visszaszorultak. Ezért 2024-ben a SZAB Elnöksége a kiírást átdolgozta, a pályázói kört kiszélesítette.

– Az elmúlt években Szeged és a Dél-Alföld tudományos életében nagyon jelentős – mondhatni világra szóló – eredmények születtek, melyekre a különféle kategóriákban és formákban reagáltak a médiumok is. Kiváló munkák készültek, melyek viszont a pályázatunkig nem jutottak el. Erőfeszítéseink ellenére és meglepetésünkre, 2024. december 6-ig, a pályázat beadási határidőig három területről mindössze 4 pályázótól 6 munka. Közöttük azonban egészen kiemelkedő alkotások is születtek – értékelt Csernus Sándor.

A SZAB Médiapályázatán Rádióriport kategóriában Különdíjban részesült Balázs Alexandra, az Európa Rádió szerkesztő-riportere „Sikeres női kutatók - dr. Lázár Viktória csoportjával az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok ellen küzd Szegeden” című riportjáért. Mozgókép kategóriában Különdíjat kapott Kiss Stefán Mónika, a Real Pictures Production producere, rendezője „Mohács500” című munkájáért. Fotó kategóriában Különdíjban részesült Dobóczky Zsolt fotográfus, mérnök tanár a „Vermeer az ELI-ben – Energiastabilitás monitorozása a MIR laborban”, „Töprengve – Egy attoszekundumos nyalábvonal vákuumrendszere”, valamint a „Lehalászás - Lehalászás Radiobiológiai halembriók tenyésztése” című munkáiért.

Oklevél elismerésben részesült Tóth Csenge Rebeka, a Szeged Televízió szerkesztő-riportere a „’Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában’ – Szegedi Akadémiai Bizottság plenáris ülése a Magyar Tudomány Napja alkalmából” című munkájáért.

A SZAB elnöksége kifejezte reményét, hogy az „MTA 200” tudományok területén kiemelkedően gazdagnak ígérkező esztendeje inspirálja a jövő pályázóit, a médiumokat az ismeretterjesztésre, a kutatói munka és annak eredményei népszerűsítésére.

SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Sahin-Tóth István