Rendezvénynaptár
-
december 18.09:00 - 11:00Online védés
-
december 20.15:00 - 17:00
A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak árvizekkel, aszályokkal, távérzékeléssel, geofizikával, adatfeldolgozással kapcsolatos tapasztalatai segítik azt a szerb-magyar projektet, amely 2024. október 24-én nyitókonferenciával kezdődött. Az 1,4 millió euró összköltségű projekt célja, hogy a gyakorlatban is használható megoldásokat adjon a Tisza menti területek döntéshozóinak, amelyekkel felkészülhetnek az extrém időjárási körülmények miatt kialakuló árvizekre, aszályokra.
Az ADAPTisa projekt célja az integrált vízgazdálkodást támogató folyamatos, adatvezérelt megoldásokra épülő együttműködés kialakítása a vízügyi és katasztrófavédelmi szereplők között a Magyarország-Szerbia határ menti régióban, a hidrológiai kockázatok mérséklésére, valamint a régió alkalmazkodóképességének és ellenálló képességének javítására fókuszálva. A projekt vezető partnere az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara, a projekt további partnerei a Vajdasági Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Szegedi Tudományegyetem, illetve a „Vode Vojvodine” Vízgazdálkodási Kht.
Az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodást és a hidrológiai kockázatok mérséklését célozza meg Magyarország és Szerbia új együttműködése a Tisza mentén. A szakembereknek ezen a területen komoly kihívásokkal kell megküzdenie: aszály idején nincs elég víz, árvíz idején pedig nincs hová elvezetni. Manapság akár egy éven belül is előfordulhat aszály, amit akár előtte és utána is egy-egy vízben gazdag időszak kísér.
Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kihívások közül az árvizek előrejelzése is pontosabbá válhat a határokon átívelő együttműködésnek köszönhetően. A 2026. augusztus 31-ig tartó projekt keretében a partnerek javaslatokat dolgoznak ki az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás és a hidrológiai kockázatok mérséklése érdekében. Ez a nemzetközi együttműködés kezdődött meg 2024. október 24-én Újvidéken a projektnyitó konferenciával. A rendezvényen minden érintett intézmény képviseltette magát.
A konferencia helyszíne az Újvidéki Tudományos és Technológiai Park volt.
Az élénk sajtóérdeklődés mellett megrendezett esemény jelentőségét mutatja, hogy részt vett és beszédet mondott Mira Radenović Bojić, a szerb Európai Integrációs Minisztérium államtitkára, Prof. Dr. Branko Markoski, a felsőoktatási és tudományos kutatások tartományi főtitkára, Prof. Dr. Srđan Kolaković, az Újvidéki Tudományos és Technológiai Park igazgatója és Relja Burzan, a szabadkai Interreg IPA magyar-szerb kapcsolódási titkárság vezetője.
A projektindító konferenciát Juhász Bálint, (nyitóképen balról a negyedik) a Vajdasági Tartományi Parlament elnöke nyitotta meg.
A projektben résztvevő partnerek nevében köszöntötte a jelenlévőket az Újvidéki Egyetem Technológiai Tudományok Karának dékánja, Prof. Dr. Boris Dumnić, Prof. Dr. Papp Tamás, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar tudományos és általános dékánhelyettese, Srđan Kružević, a Vode Vojvodine vízügyi cég igazgatója, Dr. Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) igazgatója és Ognjen Dopuđ, a Vajdasági Autonóm Tartomány Európai Ügyek Alapja igazgatója.
– Összeköt bennünket a Tisza, összeköt bennünket a tudomány. A közös bennük éppen az, ami a klímaváltozásra is igaz, hogy egyik sem ismer határokat. Megvan a szakmai tudásunk és a helyi tapasztalatunk is ahhoz, hogy a jelenlegi együttműködésbe hatékonyan bekapcsolódjunk. Ezen felül megvan a motivációnk is, ami legalább ugyanolyan fontos. Elkötelezettek vagyunk a környezetvédelem és a nemzetköziség területén is, különösen igaz ez a Természettudományi és Informatikai Karunkra, ahol számos biológiai, földrajzi tárgyú kutatás kapcsolódik a globális kihívásokat jelentő témákhoz. Kiemelendő, hogy a Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék már 15 éve nagyon sikeresen vesz részt a határon átnyúló programokban, tematikailag mindig igazodva a klímaváltozás okozta kihívásokhoz. Az első ilyen projektben még a belvíz előfordulási gyakoriságát vizsgálták kutatóink, de a 2014-ben és 2016-ban induló projekteknél már az aszály került előtérbe, pontosabban annak számszerűsítése és a monitoring lehetőségei - mondta el a rendezvényen Prof. Dr. Papp Tamás, az SZTE TTIK tudományos és általános dékánhelyettese.
Dr. Papp Tamás, az SZTE TTIK általános és tudományos dékánhelyettese
Az ADAPTisa projekt fő célkitűzéseit Prof. Slobodan Kolaković projektmenedzser ismertette, aki elmondta, hogy hidraulikus modellt dolgoznak ki, okoseszközöket integráló, közös adatbázist hoznak létre, amelyek segítségével a döntéshozók már az extrém időjárási helyzetek előtt képesek lesznek hatékony lépéseket tenni a károk enyhítésérte. Ezen felül workshopokat szerveznek és stratégiát dolgoznak ki, amely mindenki számára nyilvános lesz. A projekt során a Tisza mentén Magyarországon és Szerbiában is pontos felméréseket végeznek majd.
– A klímaváltozás miatt az időjárási szélsőségekre és az ezekhez kapcsolódó környezeti veszélyekre fel kell készülnünk és a hatékony fellépés érdekében megoldásokat kell kidolgoznunk. A projektben az SZTE a régiót sújtó vízhiány mérséklésére a felszíni vizek visszatartási és tározási lehetőségeit, lehetséges módszereit és ezek hatékonyságát fogja vizsgálni. Emellett az árvízbiztonsági rendszer sérülékenységének elemzésében veszünk részt egyrészt a töltések állapotának vizsgálatával, másrészt a hullámtéri növényzet elemzésével, ami hatással van az árvizek szintjére. Ezekhez többek között modern távérzékelési eszközöket (pl. drónokat) és geofizikai eszközöket is beszerzünk – mondta el Dr. Sipos György, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet Természet- és Környezetföldrajz Tanszék vezetője.
Nagy médiaérdeklődés övezte a konferenciát. Dr. Sipos György, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatója is interjút adott.
Nyitóképen a projektben érintett intézmények, vállalatok vezetői, képviselői. Jobbról a negyedik Juhász Bálint, a Vajdasági Tartományi Parlament elnöke. Szöveg és fotó: Lévai Ferenc