Kariko_1_2023

Karikó Katalin kapta meg a közérdekű tudományt művelők 2023-as Nierenberg-díját

A mém kifejezés megalkotója és két Nobel-díjas kutató is megkapta már a San Diego-i Egyetem Scripps Oceanográfiai Intézete kitüntetését. A 2023-as Nierenberg-díjat Karikó Katalinnak adományozzák a Covid-19 oltásokat megalapozó úttörő kutatásaiért. A közérdekű tudományos eredményeket elismerő díjjal jutalmazott kutató 2024. március 25-én előadást tart.

Magyar-amerikai biokémikusként és kutatóként mutatja be a Nobel-díjas Karikó Katalint a San Diego-i Egyetem Scripps Oceanográfiai Intézet honlaphíre. Szerintük Karikó Katalin leginkább a hírvivő RNS-sel, vagyis a testünknek fehérjéket előállító genetikai anyaggal kapcsolatos kutatásai, illetve a Covid-19 vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezései révén vált ismertté. Ő az, aki – amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal együttműködve – a felfedezte a módosított mRNS-technológiát. Ennek hatásosságát meggyőzően bizonyították a Covid-19 világjárvány megfékezésében kulcsszerepű modern vakcinák.

 

Közönség előtt az mRNS-terápiáról

A Nobel-díjas Karikó Katalin „Az mRNS fejlesztése a terápiához” címmel 2024. március 25-én 18 órától tart előadást San Diegóban, majd átveszi a 2023-ban neki ítélt Nierenberg-díjat – adta hírül a scripps.ucsd.edu

Az mRNS 6 évtizedes útját mutatja be előadásában Karikó Katalin. Már minden regisztrációs hely betelt, az Amerikai Egyesült Államok keleti partján is óriási érdeklődés kíséri a Karikó-sztori és a törékeny molekula történetének az összefonódását.

A tudományos programról hírt adó UC San Diego Today kiemeli, hogy „Karikó a Szegedi Tudományegyetemen szerzett bachelor fokozatot biológiából és PhD fokozatot biokémiából. A diploma megszerzése után kutatócsoporttal dolgozott az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában. 1985-ben bevándorolt az Egyesült Államokba…”

„Karikó négy évtizeden át kutatta a hírvivő RNS technológiát. Az RNS-közvetített mechanizmusokra fókuszált. Célja az volt, hogy in vitro átírt mRNS-t alkalmassá tegye a fehérjeterápiához” – magyarázza a cikk, amely kitér a Karikó – Weissman kutatópáros eredményeire is.

 

Kelet-európai vándorok

„Mélységes megtiszteltetésnek érzem, hogy megkaptam a Nierenberg-díjat” – idézi a today.ucsd.edu Karikó Katalint. – „Nem volt szerencsém ismerni William Nierenberget, de sok a közös bennünk. Az én életem, hasonlóan az övéhez, nagyon szerényen indult. És ahogy a szülei, én is Kelet-Európából vándoroltam be az Egyesült Államokba.”

A világ egyik vezető óceán- és földtudományi központja kitüntetését William Aaron Nierenbergről (1919-2000), a Scripss Institution of Oceanography 1965-1986 közötti igazgatójáról nevezték el. Az amerikai fizikus családja az Osztrák-Magyar Monarchia területéről vándorolt Amerikába. A Nierenberg igazgatói időszakában végzett kutatómunka egyik eredménye a mélytengeri szénhidrogének felfedezése, a Földközi-tenger és az óceáni medencék főbb jellemzőinek és életkorának a meghatározása. Több tudományos testületbe is beválasztották, így 1971-ben tagja lett az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiának, azaz a National Academy of Sciences (NAS) szervezetnek. A NAS „testvére” a NAM, a National Academy of Medicine, amelyhez Karikó Katalin 2023-ban csatlakozott.

„Megváltoztatta a világot Karikó Katalin a hírvivő RNS gyakorlati alkalmazásának fejlesztésével” – fogalmazott Nicolas Nierenberg, a kitüntetés névadójának fia. A today.ucsd.edu szerint azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy a magyar kutató története „inspiráció mindannyiunk számára”.

A San Diego-i Egyetem Scripps Oceanográfiai Intézete azon dolgozik, hogy megértse és megvédje a bolygót, és megoldásokat találjon a legégetőbb környezeti kihívásokra – olvasható az intézmény honlapján. Az itteni kutatók a biológia, a földtudomány, valamint az óceanongráfia és a légkörtudomány nagy kérdéseire keresik a választ.

 

Kitüntetett társaság

A Nierenberg-díj a Közérdekű Tudományért elismerést a névadó tudós és tudományszervező családja alapította. A bronzérmet és a 25 ezer dollár jutalmat is magába foglaló Nierenberg-díjat a közérdeklődésre számot tartó kutatásokban eredményes tudósok kaphatják meg.

A 2001 óta évente kiosztott Nierenberg Prize rangját kifejezi, hogy korábban megkapta – többek között –az angol antropológus Jane Goodall, aki a főemlősök életét tanulmányozta (2004), továbbá a brit természettudós és ismeretterjesztő David Attenborough (2005), valamint az amerikai biotechnológus John Craig Venter (2007), aki megszekvenálta az emberi genomot, illetve a brit evolúcióbiológus és író Richard Dawkins (2009), aki megalkotta a mém kifejezést.

Két Nobel-díjas kutató neve is szerepel a Nierenberg-díjasok listáján: a svéd genetikus, Svante Pääbo (2018) a paleogenetika egyik alapítójaként lett jutalmazott, az amerikai vegyész Jennifer Doudna (2019) a CRISPR génszerkesztési eredményeiért kapta meg a rangos elismerést.

A kitüntetéseik száma alapján a Nierenberg-díjasok közül összehasonlítottuk a 2019-es és a 2023-as jutalmazott dicsőségtábláját. Jennifer Doudna, a Kaliforniai Egyetem (University of California, Berkley) oktatója megkapta – többek között – az Asztúria Hercegnője-, a Warren Alpert- és a Japán-díjat; valamint átvette a Dr. Paul Janssen Award for Biomedical Research, a Breakthrough Prize in Life Sciences, a Tang Prize, a L'Oréal-UNESCO Award, a Frontiers of Knowledge Award, a John Scott Medal, a Harvey Prize, a Paul Ehrlich and Ludwig Darmstaedter Prize, a Canada Gairdner International Award, az Albany Medical Center Prize, a Pearl Meister Greengard Prize elismerést; illetve a Nobel-díjat – hasonlóan Karikó Katalinhoz, a Szegedi Tudományegyetem alumnájához és kutatóprofesszorához.

Újszászi Ilona

Fotó: scripps.ucsd.edu

Fotó:
Friss hírek RSS

Rendezvénynaptár

Rendezvénynaptár *

Kövess minket