Kezdetben az „universitas” kifejezés a középkori egyetemek tanáraiból és diákjaiból álló közösség összességére utalt. Az „európai egyetem” – a katolikus egyház után – a nyugati világ leghosszabb folyamatos történettel rendelkező társadalmi intézménye. A 11. századtól kezdődően a nyugat-európai egyetemek függetlenséggel, autonómiával, belső önkormányzattal rendelkező intézmények voltak, és a kialakulóban lévő európai értékek (autonómia, sokféleség egysége stb.) meghatározó elemeivé váltak az egyház és a városi önkormányzatok mellett.

A Szegedi Tudományegyetem eszmei és intézményi gyökerei 1581. május 12-ig nyúlnak vissza, amikor Báthory István erdélyi fejedelem kiadta a kolozsvári egyetem alapítólevelét. 1872. november 10-én ünnepi üléssel kezdte meg működését a modern Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem. A trianoni szerződést követően, 1921. október 9-én Menyhárt Gáspár rektor ünnepélyes keretek között nyitotta meg a „Ferencz József Tudományegyetem” első szegedi tanévét, majd pár évvel később a mai gyermekklinika helyén az egyetem első alapkő letételével megindulnak az egyetemi építkezések. 1937-ben egyetemünk professzora, Szent-Györgyi Albert orvosi Nobel-díjat kapott. 2000 óta az SZTE Magyarország vezető tudományegyetemévé vált, a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedő eredményeket elérve.

A Szegedi Tudományegyetem kinyilvánítja, hogy oktatási, kutatási, társadalmi és nemzeti céljainak eléréséhez alapfeltételnek tekinti a jelenlegi multidiszciplináris egyetemi szervezet megőrzését. Küldetésnyilatkozatának megfelelően meg kívánja őrizni egységét mind a képzési szinteket, mind pedig a tudományági lefedettségeket tekintve. Elkötelezettek vagyunk és felelősséget vállalunk a régió fejlődéséért, azért, hogy a régióban élő honfitársaink helyben, egészségben és jólétben éljenek, valamint azért, hogy régiónk vonzóvá váljon a magasan képzett munkaerő számára. Ezen célok eléréséhez nélkülözhetetlen feltétel az egyetemi jelenlegi szervezeti egységének megőrzése.

Kelt: Szegeden, 2020. év július hó 20.