Az új FFI oktatási területei, amelyekben országosan is vezető szerepet játszik:

- földtudomány, geológia,

- földrajz, geográfia,

- környezetmérnök,

- geoinformatika,

- földrajztanár.

A hazai kutatási területek közül – a nyersanyagkutatásban, a terepi (in situ) és távérzékelt adatok feldolgozásában, a modellek és szimulációk alkalmazásában és fejlesztésében, az időjárás és éghajlat előrejelzésében, valamint az új és nagy nemzetközi potenciállal rendelkező, a mesterséges intelligencián alapuló módszerek fejlesztésében a meteorológiában és a geoinformatikában – vezető szerepet játszik az Intézet, amelyek támogatását szintén elősegíti az átalakulás. Az intézetet továbbra is Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér vezeti, aki 1992 óta folyamatosan a Szegedi Tudományegyetem alkalmazottja. 2008 óta vezeti a Földrajz- és Földtudományi Intézetet, de megbízott vezetőként irányított több tanszéket is az intézetben.

– Tisztában vagyunk az átalakulás szellemi örökségének felelősségével és kihívásaival, de az intézet utolsó nagy szervezeti átszervezése óta volt egy rendszerváltás, egy integráció, egy modellváltás és eltelt negyven év. A globális természeti kihívások, mint a klímaváltozás, az energiagazdálkodás, az élelmiszerellátás, a népességgel kapcsolatos kérdések mind szorosan kapcsolódnak oktatási, kutatási területeinkhez. Olyan szakembereket kell képeznünk, akik képesek lesznek válaszokat adni ezekre az égető kérdésekre. A földtudomány egyre inkább interdiszciplinárissá válik, ez követendő az oktatásban, a kutatásban és a szolgáltatásokban is. A Szegedi Tudományegyetemen összegyetemi és kari szinten is kiemelt fontosságú az interdiszciplináris kutatásfejlesztési és innovációs kiválóságra való törekvés, ami intézetünkben is alapvető, ráadásul ezt az oktatásban is erőteljesen megjelenítjük – mondta el Dr. Pál-Molnár Elemér.

2022. október 27.

Amerikai ámbrafát ültettek és emléktáblát állítottak a Szegedi Tudományegyetem vezetőinek részvételével a Földrajzi és Földtudományi Intézet munkatársai a Göncz Árpád sétányon, a szegedi felsőfokú természettudományos képzés centenáriuma előtt tisztelegve.

Az SZTE Természettudományi és Informatikai Karon belül öt tanszékből (Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, Földtani és Őslénytani Tanszék, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék) felépülő Földrajzi és Földtudományi Intézet szeptember 30-án, ezen a néven és ezzel a szervezeti felépítéssel megszűnik.

Az új Intézet neve: Földrajz- és Földtudományi Intézet (Institute of Geosciences).

Nem a korábbi öt tanszék alakul át, hanem négy jól fókuszált, növekedési potenciállal és jövőképpel rendelkező tanszék jön létre:

Geológia Tanszék, (Department of Geology),

Légkör- és Téradattudomány Tanszék, (Department of Atmospheric and Geospatial Data Sciences),

Természet- és Környezetföldrajz Tanszék, (Department of Physical and Environmental Geography),

Társadalomföldrajz Tanszék, (Department of Human Geography).

Az intézet szervezeti átalakulását alapvetően az infrastrukturális átalakulások és a megváltozott oktatási, kutatási feladatok, feltételek indokolják, alapozzák meg. Az átalakítás legfontosabb általános alapelvei a következők:

• a tudományos nomenklatúra előtérbe helyezésével egy logikusabb, átlátható struktúra kialakítása;
• a szakmai és a tudományos szempontok elsődleges figyelembevétele, a nemzetközi láthatóság növelése, valamint az oktatás, kutatás, szolgáltatás hármasának komplex és integrált fejlesztése;
• az új egységek – elsősorban kutatási területükben és stratégiájukban – legyenek jól fókuszáltak;
• az oktatás intézeti koordinálású, az átalakulás során a tantárgyak a tárgyfelelősökhöz/oktatókhoz kötődnek és nem tanszékekhez;
• az intézet esetén alapvetően fontos, hogy minden szak oktatásában minden tanszék részt vesz;
• minden szak esetén legyen egy jól definiált tanszék (szakmai közösség), amely a képzés stratégiájáért felel.

Lévai Ferenc

Fotó: Kovács-Jerney Ádám