A konferencián Prof. Dr. Sipos Pál, a Szegedi Tudományegyetem Kémiai Intézet Molekuláris és Analitikai Kémiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád-Csanád Megyei Csoportjának elnöke elmondta, hogy az egyesület történetében ez az egyik legrégebb óta megrendezett program: – A Kémiai Előadói Napok célja mindig is az volt, hogy a fiatalok itt kezdjék el szervezni a jövőjüket, a saját tudományos hálózatukat. Találkozzanak a már eredményeket elért kutatókkal, de ne kelljen azon aggódniuk, hogy öreg profok majd kigúnyolják vagy jól leteremtik őket. Itt egymás között vannak, a légkör kötetlenebb, mint egy „nagy” konferencián, itt szabad közbekérdezni és szabad akár tévedni is.

A 47. Kémiai Előadói Napok közönsége. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Prof. Dr. Sipos Pál szerint a konferencia hangsúlyait mindig a PhD-hallgatók kutatási irányai adták. Az idei előadások témái sokfélék, mert a mai kémia diverzifikált, sokféle alkalmazás területén folynak kutatások, amelyek gyakran határosak más természettudományokkal. Ez az interdiszciplinaritás ugyanúgy jellemző a hallgatók munkáira, mint a pályán lévő kutatókéra.

Erre az egyik legjobb példa Dr. Janáky Csaba, az SZTE IKIKK Anyag-, Környezet-, és Energiatudományi Kompetenciaközpont szakmai vezetője, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium társ-vezetője, aki vegyészi alapokon foglalkozik elektrokémiával és a fizikával határos anyagtudománnyal.

A megnyitón Dr. Janáky Csaba a Magyar Kémikusok Egyesületének alelnökeként köszöntötte a KEN résztvevőit. Az SZTE kutatója a kémiát övező közkeletű tartózkodást a BME 2022-ben elhunyt professzora, Horváth István Tamás történetével jellemezte, aki megelégelve, hogy vegyészként bemutatkozva kiürült körülötte a társaság, elhatározta, hogy a divattervezés világában „molecular designer”-ként fogja nevezni magát; még egy ennek megfelelő névjegykártyát is csináltatott magának. Onnantól a divatvilág is tudta értékelni őt, és volt miről beszélgetniük vele.

Dr. Janáky Csaba, az SZTE IKIKK Anyag-, Környezet-, és Energiatudományi Kompetenciaközpont szakmai vezetője, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium társ-vezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Ezzel az „innovációval” vezette elő Dr. Janáky Csaba a Magyar Kémikusok Egyesületének nemrég indult Kémia mindenkinek programját. A kémiát népszerűsítő kampány egyetemi vegyész kutatók, és a hazai vegyipar és gyógyszeripar kutatóinak összefogásával indult. Fő üzenete az, hogy a kor kihívásaira adott válaszokhoz szükség van a kémiára. Dr. Janáky Csaba szerint olykor még a döntéshozók számára sem világos, hogy a kémia a gyógyszergyártástól a zöld átállásig milyen sok területen nélkülözhetetlen. Az egyesület a kémia népszerűsítésétől a kémiával kapcsolatos szakokra jelentkezők és az ott végzettek számának emelkedését várja.

A Magyar Kémikusok Egyesületének Csongrád-Csanád megyei csoportja tavaly új díjat is alapított a közoktatásban tanító kémiatanárok kiválóságának elismerésére. A díjat a csoport örökös tiszteletbeli elnökéről, az SZTE Kémiai Intézet 2022-ben elhunyt professor emeritusáról, Hannus Istvánról nevezték el. A Hannus István-díjat és a vele járó 250 ezer forintos jutalmat évente egy általános iskolai és egy középiskolai kémiatanár nyerheti el, pályázat útján.

Az első Hannus István-díjakat Fajka Valéria, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium tanára és Dr. Regdon Ibolya, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanára kapta. A zsűri mindkettejük esetében kiemelte, hogy a díj odaítélésénél a Hannus István által képviselt humánum szellemiségét ismerte fel a pályázatokban.

Fajka Valéria, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium tanára, a 2024. évi Hannus István-díj kitüntetettje. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Dr. Regdon Ibolya, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanára, a 2024. évi Hannus István-díj kitüntetettje. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A Kémiai Előadói Napok első napján kiosztották a Magyar Kémikusok Egyesülete által alapított és szponzorált hagyományos nívódíjakat is. Ezt az elismerést az ország összes egyeteméről kiválasztott legjobb szakdolgozatok és diplomamunkák szerzői kapják meg. Idén 11 hallgató vett át nívódíjat és vele együtt egyesületi tagságot; nevüket és kutatási témájukat cikkünk végén olvashatják.

***

A konferencia plenáris ülésén ifj. Prof. Dr. Szántay Csaba, a Richter Gedeon Nyrt. tudományos főtanácsadója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem magántanára a tudományos kutatásban fontos szerepet játszó attitűdkompetenciákról beszélt. Mindenekelőtt arról győzte meg hallgatóságát, hogy egy kutatócsoport sikerét az érzelmi és társas intelligenciák még a kognitív képességeknél is nagyobb mértékben határozzák meg.

Ifj. Prof. Dr. Szántay Csaba, a Richter Gedeon Nyrt. tudományos főtanácsadója. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Az előadó a Richter Gedeon gyógyszergyár által kifejlesztett, cariprazine nevű antipszichotikus hatóanyag fejlesztésén keresztül mutatta be, hogy egyetlen gyógyszermolekula szabadalmaztatásában akár többszáz ember munkája lehet, 30 ezer vegyület szintetizálása és 15 évnyi K+F+I munka szükséges ahhoz, hogy ezek 1-2 százalékából gyógyszer legyen. Ifj. Prof. Dr. Szántay Csaba szerint ebben a sikerben a kiemelkedően intelligens, magas szakmai kompetenciájú embereknél meghatározóbb szerepe van azoknak, akik jó hozzáállásúak, pozitív karakterük van, vagyis jók az attitűdkompetenciáik. Ennek ellenére a szakértelem szavunk mellett nem alakult ki a szakérzelem szó, pedig az érzelmi szinkronizálódás nélkül egyetlen kutatócsoport sem érné el a kellő munkahatékonyságot.

Ifj. Prof. Dr. Szántay Csaba úgy véli, erre éppen a tudományos munka sajátosságai miatt van szükség egy kutatói közösségben. A kutatónak ugyanis képesnek kell lennie elkerülni bizonyos mentális csapdákat, például a kreativitásukkal és a hibázáshoz való viszonyukkal kapcsolatban. Ilyen mentális csapdának számít a feltételezések tényként kezelése, vagy az, hogy az ember a kialakult identitását nehezen változtatja meg – a tudományban viszont elemi fontosságú az önrevízióra való képesség és hajlandóság.

A kutatói csoportokban fontosak a társas kompetenciák is: egy hetekre megsértődő munkatárs a teljes csoport motivációját rongálja, a feloldhatatlan konfliktusok pedig tönkretehetik a kutatói csapatot. Márpedig ezek a kompetenciák ifj. Prof. Dr. Szántay Csaba szerint kemény szakmai kérdések, amelyeknek üzleti tétje van. Nem véletlen, hogy rendszerint könnyebb okos embert találni a kutatási projektbe, mint megfelelő érzelmi intelligenciájú kutatókat. Az előadó rámutatott a kutató szellemi függetlenségének fontosságára is, amit az jellemez, hogy „a felismerést keresi, és nem az elismerést”.
– A kutatót nagyrészt lelki minősége, nem csak intellektuális képességei határozzák meg – zárta mondandóját ifj. Prof. Dr. Szántay Csaba. Az előadó által kifejtett nézetek Anthropic Awareness című, 2016-ban megjelent könyvében találhatók meg.

***

A Kémiai Előadói Napokon a PhD-hallgatói nívódíjakat Prof. Dr. Várnagy Katalin, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikia Kémiai Tanszékének egyetemi tanára és Dr. Janáky Csaba, az SZTE IKIKK Anyag-, Környezet-, és Energiatudományi Kompetenciaközpont szakmai vezetője, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium társ-vezetője, valamint Dr. Szabó János, a Magyar Kémikusok Egyesülete ügyvezető igazgatója adta át.

A következők részesültek nívódíjban:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Áder Liza Lídia: Anionos tenzidek és kitozán kölcsönhatásának vizsgálata oldat- és szilárd fázisokban

Gál Márton László: HKUST-1/rGO kompozitok vizsgálata

Steinsits Dániel: Oxindolszármazékok szintézisének és a termékek felhasználhatóságának vizsgálata

Debreceni Egyetem

Lakatos Gergő: Napszél-indukált radiolízistermékek kémiai analízise kalcium-karbonátban

Sajtos Gergő Zoltán: Májspecifikus Mn(II)-alapú MRI kontrasztanyag-jelölt előállítása és jellemzése

Szabó Zsanett: Iskolázottság hatása a lúgosító diétákkal kapcsolatos részterületi ismeretekre és attitűdökre

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Bodnár Emma: Palladium-catalyzed trifluoropropynylation with hydrofluoroolefin-based carbinol reagent

Dévény Csaba: Ammóniatartalmú ezüst-ferro- és ferricianidok előállítása és tulajdonságaiknak vizsgálata

Pannon Egyetem

Guóth Mária: Nagy aktivitású és szelektivitású katalitikus rendszer kidolgozása királis alkoholok szintézisére

Páll Bence: Ni(II)-ionokkal impregnált Cd0,5Zn0,5S kompozitok vizsgálata fotokatalitikus hidrogénfejlesztés céljából

Krausz Dalma: Lipofil kináz inhibitorok vízoldhatóságának növelése ciklodextrinekkel

Szegedi Tudományegyetem

Dr. Boncz Mária Fanni: Ent-beyerán vázas 1,3-aminoalkohol regioizomerek előállítása és vizsgálata. Témavezetője Dr. Szatmári Zsolt.

Péter Tamás: Poroszkék nanorészecskék kolloidstabilitása és antioxidáns aktivitása közötti összefüggések különböző szervetlen sók jelenlétében. Témavezetője Dr. Szilágyi István és Takács Dóra.

Tóth Petra: A Cl + CH3CN reakció dinamikájának vizsgálata automatikusan fejlesztett teljes dimenziós ab initiopotenciáliseneregia-felületen. Témavezetője Szűcs Tímea és Dr. Czakó Gábor.

A KEN konferenciáját a Szegedi Tudományegyetem Kémiai Intézete is támogatta. A konferenciát idén Kovács Hilda, Seres László és Turcsányi Árpád, az SZTE Kémiai Intézet PhD-hallgatói szervezték.

Panek Sándor

A borítóképen: Prof. Dr. Sipos Pál, a Szegedi Tudományegyetem Kémiai Intézet Molekuláris és Analitikai Kémiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád-Csanád Megyei Csoportjának elnöke. Fotó: Kovács-Jerney Ádám