Bemutatták Magyarország Nemzeti Atlasza (MNA) „Társadalom”, illetve angol nyelvű „Society” című új nyomtatott köteteit és azok interaktív, digitális változatát (e-MNA).

A szerkesztők az atlaszsorozat előző, 2018-ban megjelent „Természeti környezet” című kötetéhez hasonlóan alapelvként – országunk jelenlegi területén túl, az adatforrások függvényében – továbbra is hazánkra, a Kárpát-medencére és annak szomszédságára vonatkozóan alakították az atlasz tartalmát. Az alkotók a társadalom szerkezetének, a társadalmi folyamatoknak a jelen állapotát és múltbeli gyökereit főként 13 országra, több mint 39 ezer településre vonatkozóan mutatják be, alapvetően térképek segítségével.

Az MNA ezen kötetének megalkotásában – túlnyomórészt hazai egyetemeken, kutatóintézetekben, kormányzati szerveknél dolgozó – 5 kötet- és 13 fejezetszerkesztő, 42 fejezet- és 85 térképszerző vett részt, akik 196 oldalon, 12 fejezetre tagolva, 377 térkép, ábra, táblázat és 73 fénykép segítségével mutatták be hazánk társadalmát.

A Szegedi Tudományegyetemről a Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék több oktatója, kutatója vett részt a munkában, de a Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék, illetve az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék munkatársai is közreműködtek több térkép, ábra, illetve az azokhoz tartozó szöveges magyarázatok elkészítésében.

A Magyarország Nemzeti Atlasza  - amelyet földrajzos körökben szokás "Magyarország Személyi Igazolványának" is nevezni - „Társadalom” című kötetének egyik kötetszerkesztője, Prof. dr. Kovács Zoltán, akadémikus, egyetemi tanár az SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék vezetője.

A szegedi egyetem oktatói, kutatói az alábbi fejezetekben működtek közre:

o Vándorlás

o Társadalmi tagozódás

o Településállomány

o Városok

o Budapest és térsége

o Vidéki térségek

o Életkörülmények, életminőség.

Bár az Atlasz alapvetően a Kárpát-medence egészének társadalmi-térbeli folyamatait ábrázolja és mutatja be, néhány kisebb földrajzi léptéken jellemző folyamatot is szemlélet, egyes városok esetében. Így több szegedi vonatkozású térkép, illetve ábra is helyet kapott, mint egyes, az ország más városaira is jellemző példák. Ilyen Szeged 16. század eleji városszerkezete, vagy az úgynevezett „trópusi éjszakák” várható térbeli kiterjedése, mérések és modellszámítások alapján, illetve egy szegedi köztéren, a tér egyes részeire jutó hőterhelést ábrázoló térkép.

Az Atlasz bárki számára elérhető a www.nemzetiatlasz.hu oldalon, ahol van interaktív felület is (eMNA), amely lehetővé teszi a mélyebb összefüggések keresését az egyes térképi állományok, illetve adatbázisok között.

Szegedi Tudományegyetemen dolgozó fejezetszerkesztők:

Dr. Bajmócy Péter egyetemi docens

Dr. Boros Lajos egyetemi docens

Dr. Kovács Zoltán akadémikus, egyetemi tanár

Dr. Pál Viktor egyetemi docens

Szegedi Tudományegyetemen dolgozó szerzők:

Dr. Bajmócy Péter egyetemi docens

Dr. Boros Lajos egyetemi docens

Dr. Fabula Szabolcs egyetemi adjunktus

Dr. Gál Tamás  egyetemi docens

Dr. Gulyás Ágnes egyetemi adjunktus

Ilcsikné Makra Zsófia tudományos munkatárs

Dr. Kovács Zoltán akadémikus, egyetemi tanár

Kovalcsik Tamás egyetemi tanársegéd

Dr. Lados Gábor egyetemi tanársegéd

Dr. Nagy Gábor egyetemi docens

Dr. Nagy Gyula egyetemi adjunktus

Dr. Pál Viktor egyetemi docens

Dr. Szilassi Péter egyetemi docens

A kötet fejezetei három nagy – népességgel, településekkel és életkörülményekkel, életminőséggel kapcsolatos – tématerületbe sorolhatók. A látványos, különböző méretű tematikus térképeket lapozgatva a népességgel kapcsolatban olyan témakörök területi sajátosságairól tájékozódhatunk, mint például a termékenység, a házasságon kívüli élveszületések, a születéskor várható élettartam, a daganatos halálozások, az öngyilkosság, a külföldiek és külföldön születettek, a belföldi vándormozgalom, a külföldre ingázás, az elöregedés, a házasság, a válás, az együttélés, az etnikai-nyelvi és vallási megoszlás, az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás, a munkanélküliség, a közfoglalkoztatottak, illetve a személyi jövedelem.

A települések témaköre főként a településhálózattal, a városok típusaival, dinamikájával, szerkezetével, a kreatív városokkal, Budapesttel és agglomerációjával, illetve a falvak típusaival, dinamikájával, a szórványokkal és tanyákkal foglalkozik. Az életminőséggel kapcsolatos tématerület részeként többek között a fekvőbeteg-szakellátás, a Covid-19, a szociális segélyben, rokkantsági ellátásban részesülők, az angoltudás, az internet-előfizetés, a lakások jellemzői és átlagára, a betöltetlen háziorvosi szolgálatok, a kórházak és gimnáziumok elérhetősége, továbbá a közúti balesetek és a bűnözés területi sajátosságait ismerhetjük meg.

A „Társadalom” kötethez kapcsolódó, nemzetközi szinten is innovációnak számító újdonság, hogy tartalma a www.emna.hu honlapon interaktív térképek formájában is, díjmentesen elérhető (e-MNA). Az egyidejűleg magyar és angol nyelven megjelenő online változat biztosítja a naprakész tájékoztatást és a kapcsolattartást a széles társadalmi rétegekkel.

A „non-stop e-MNA” mind a köz-, mind a felsőfokú oktatásban az egyik legkorszerűbb tudástranszfer-technológiát is jelenti. Nemzeti geoinformatikai, honismereti adatbázisként a széles társadalmi rétegek számára – országunk és a Kárpát-medence vonatkozásában – olyan naprakész információt kíván nyújtani szórakoztató módon, amely hozzájárul az egész életen át tartó tanuláshoz is.

SZTEinfo – Lévai Ferenc