- Hogyan határozná meg a kutatásuk fő célját?

- A székesfehérvári Középkori Romkertben több, mint 900 ember csontmaradványa található, amelyek összekeveredve nyugszanak. Fő célunk, hogy az ott tárolt mintákból meghatározzuk a Hunyadiakra jellemző DNS profilt, és több uralkodót is azonosítani tudjunk. Ebben a csontkamrában őrzik a koronázási bazilika területén feltárt maradványokat. A Nagyboldogasszony-bazilikát maga Szent István alapította, és ő maga is oda temetkezett. Továbbá itt koronázták meg a magyar uralkodókat -néhány kivételtől eltekintve- egészen addig, amíg a törökök el nem foglalták. Tehát szakrális és jelentős központja volt a középkori Magyarországnak, és azóta is talán az egyik legfontosabb történelmi helyszínünk.

- Mi volt a kiindulópont, ami miatt neki kezdtek egy ilyen nemzetközi szinten is jelentős projektnek?

- Sokkal régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk. A török időkben földúlták a sírokat, viszont a csontmaradványokkal kevésbé zargathatták, inkább az ékszerek elrablásával foglalkoztak. Így a csontok nagy része ott maradt, az idők során elfelejtődtek. Később azonban különböző ásatások indultak meg: 1848-ban az Érdy János vezette ásatáson feltárták az első, és egyetlen azonosított Árpád-házi uralkodót, III. Bélát és feleségét, Antiókhiai Annát. A kutatónak azért sikerülhetett, mert egy szerencsés véletlen folytán, azok a sírok háborítatlanul maradtak. Ezen maradványokat kezdte el vizsgálni az Országos Onkológiai Intézet vezetője, Prof. Dr. Kásler Miklós, melyeket ma is a budavári Mátyás Templomban őriznek. Ennek azért van óriási jelentősége, mert csupán ez az egy biztos pontunk van. Mivel sikerült kinyernünk a DNS-t, ennek segítségével a többi Árpád-házi uralkodó is azonosíthatóvá vált az osszáriumban összekeveredett csontok közül.

Mintavétel az Osszáriumban

- Hogyan kivitelezhető Hunyadi Mátyás azonosítása?

- Az Árpád házi DNS-sel nem tudtuk volna azonosítani, ezért keresnünk kellett egy ugyanilyen sarokpontot. A hozzá vezető kulcsot Corvin János és Corvin Kristóf, Mátyás fia és unokája jelentik, akikről bizonyosan tudtuk, hogy Lepoglavában, - mai Horvátország területén - a Pálos kolostor gótikus templomában nyugszanak. Őket a 19. században Török Aurél vizsgálta. Megkértük a horvát felet: mi is vizsgálhassuk meg ezeket a maradványokat. Sikerült elmennünk és csontport vennünk, amit ide hoztunk a szegedi laborba, hogy a DNS kivonást megkezdjük.

DNS kivonás a steril laborban

- Hogyan kapcsolódott a Szegedi Tudományegyetem a kutatásba?

- A Szegedi Tudományegyetemen végeztem, archeogenetikával kezdtem foglalkozni. A doktorim elvégzése után megkerestek a Magyarságkutató Intézetből, azzal a kérdéssel, hogy szeretném-e folytatni a kutatásaimat, és hogy mire lenne szükségem hozzá? Azt válaszoltam: számomra az lenne a legcélravezetőbb, ha a Szegedi Tudományegyetem és az MKI között létrejöhetne egy együttműködés, és a laborfejlesztést ide hozhatnám Szegedre. 2016 tájékán ugyanis egy nagy technológiai fejlődés történt, amikor is az SZTE-n vezették be először itthon az NGS technológiát az archeogenetikában. Ennek segítségével már sokkal biztosabban nyerünk ki adatokat a csontokból. Az SZTE-n belül működő, kihelyezett kutatócsoport vagyunk, itt végezzük el a DNS vizsgálatokat. Az MKI fiatal kutatóként először számomra adott lehetőséget, én pedig tovább adtam a csoport többi tagjának. Azt szeretném, ha az SZTE-s PhD-sok nálunk dolgozhatnának. Úgy gondolom, ez egy gyümölcsöző együttműködés lehet.

- Az egyének azonosítása mellett milyen más célokat tűztek ki?