A ShanghaiRanking minden évben közzéteszi a világ legjobb egyetemeinek rangsorát az egyes szakterületek szerint. A lista elkészítéséhez több mint 4000 felsőoktatási intézmény tudományos eredményességét vizsgálják meg a szakértők. A GRAS (Global Rankings of Academic Subjects) rangsor fizika szakterületi listáján évek óta jegyzik a Szegedi Tudományegyetemet, amely idén előrébb lépett a 301-400. helyre; ezzel az SZTE a fizika területén Magyarországon holtversenyben a második legjobbnak számít.

Nem túlzás azt állítani, hogy világszínvonalú a fizika egyes tudományterületeinek oktatása és kutatása Szegeden. A városban már az 1980-as években is egyedülálló tudás- és szakemberbázis állt össze, a fejlődés azóta is töretlen és egyre intenzívebb.

- Van jelentősége a rangsoroknak, nemcsak az egyetemek nemzetközi megítélése miatt, hanem a felvételi előtt álló középiskolás diákok és az őket tanító tanárok elérése miatt is.  Mivel ezek a listák általában a sajtóban is komoly visszhangot kapnak, nem mindegy, hogy milyen környezetben és mennyiségben találkoznak a fizika iránt érdeklődők a Szegedi Tudományegyetem nevével. A ShanghaiRanking az egyik legjelentősebb ilyen jellegű összehasonlítás és azok közül való, amely a világ vezető egyetemei között is elfogadott oktatási és kutatási teljesítménysúlyozó szempontok szerint állítja össze a rangsort, erre odafigyelnek a világban. A mi fő feladatunk az, hogy olyan teljesítményt nyújtsunk kutatókként, oktatókként, ami a ranglista készítői számára is egyértelműen pozitív. Örülünk, ha évről évre sikerül előrelépni a fizika tudományterületén – tudtuk meg Dr. Szalai Tamástól, az SZTE TTIK Fizikai Intézet tudományos munkatársától, a beiskolázási és közkapcsolati terület egyik felelősétől.

A fizika palettája rendkívül széles. Ez egyrészt megnyilvánul abban, hogy a Fizikai Intézet munkatársai milyen témákkal foglalkoznak, másrészt abban is, hogy egymástól távol eső területeket is összekapcsol ez a tudomány. Ez az SZTE-n nem csak jól hangzó szólam, hanem a napi gyakorlat: a fizikusok együttműködnek más természettudományi és műszaki területek képviselőivel, de emellett – többek között – orvosokkal, gyógyszerészekkel is. A fizika és a gyógyítás kapcsolata Szegeden több évtizedes múltra tekint vissza, de a legújabb fejlesztések során is tetten érhető, amire jó példa az SZTE nemrég átadott 3D Nyomtatási Központja; a projektben vezető szinten is részt vesznek az SZTE fizikusai.

-  Megvannak a saját preferált kutatási területeink, amiket több tényező is meghatároz. Egyrészt az elérhető infrastruktúra, másrészt az, hogy kutatócsoportjaink hagyományosan melyik területeken a legaktívabbak.  A szegedi lézerfizika nemzetközi szinten is régóta ismert és elismert, nem véletlen, hogy a város határában épült fel és kezdte meg működését az Európai Unió három bázissal rendelkező lézerfizikai zászlóshajó-projektjének egyik pilléreként szolgáló ELI-ALPS lézeres kutatóközpont. A lézerek használata az Intézet berkein belül zajló kutatásokban is alapvető fontosságú maradt, a lézerimpulzusok tanulmányozásától az anyagtudományi, fotoakusztikus, aeroszolkutatási és fény-anyag kölcsönhatási alkalmazásokig. Vannak egyéb területek is, amelyeken szintén nívós kutatómunka és ezzel párhozamosan magas színvonalú oktatás is zajlik Szegeden: asztrofizika és gravitációelmélet, plazmonika, nagyfelbontású mikroszkópia, illetve az elméleti fizika különböző ágai - sorol fel néhány példát Dr. Szalai Tamás, aki csillagászként oktatói és kutatói tevékenységet is végez az SZTE Fizikai Intézetében.

A Fizikai Intézet fotoakusztikus módszerrel történő méréseket lehetővé tevő eszközének egy részlete.

Az elmúlt évek pályázatainak (pl. GINOP, EFOP) köszönhetően több százmillió forintos infrastrukturális fejlesztésekre volt lehetőség. A fotonika és a lézerfizika ebből a szempontból is kiemelt témának számít, de például - az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjával karöltve - az SZTE koordinálja az elmúlt évtizedek legnagyobb hazai csillagászati eszközfejlesztési projektjét is.  Fontos előny, hogy az eszközök beszerzésének első szakaszától, a nemzetközi kutatásokba is be tud kapcsolódni az egyetem. Hasonló fejlesztések zajlanak az ELI-hez kapcsolódva is. A közelmúltban indult, SZTE Nemzeti Transzmutációs Laboratórium létrehozása is egy nemzetközi érdeklődésre számot tartó, újszerű program.

Az is vonzóvá teheti az SZTE fizika képzését, hogy további hazai és nemzetközi topkategóriás programokba is rendszeresen kapcsolódhatnak be az oktatók és a hallgatók. Így a helyileg máshol található infrastruktúra is elérhetővé válik sok esetben, illetve az Intézet csoportjai egy-egy speciális feladattal vesznek részt nagyszabású projektekben Ilyen a Nemzeti Agykutatási Program, amihez a szegedi fizikusok egy Nobel-díjas technológia, az úgynevezett szuperfelbontású mikroszkópia alkalmazásával tudtak csatlakozni. Egy másik jelentős nemzetközi szintű projekt, amiben szintén érintett a Szegedi tudományegyetem, a Nobel-díjjal jutalmazott gravitációshullám-detektálás, amelynek vezető amerikai konzorciumában, a LIGO-ban is találhatunk a szegedi intézetben dolgozó kutatókat. Egy további jelentős együttműködés, a Nanoplazmonikus Lézeres Fúzió Kutatólaboratórium tagjai között is jelen van szegedi kutatócsoport.

Egyre jellemzőbb, hogy a piaci vállalatok is megkeresik a tudásbázisokat, egyetemeket. Az SZTE fejlesztései közül is többet már a gyakorlatban is hasznosítanak. Ilyenek a járműiparban a gázok vizsgálatára is használható fotoakusztikai módszerek. Ezek azok a területek, amelyekkel az egyetem a saját profilját meg tudja mutatni az érdeklődőknek, amiért érdemes Szegedre jelentkeznie a felvételi előtt álló diákoknak. Ráadásul a képzés során nem csak a fizikai ismeretek átadása, hanem az általános matematikai, informatikai és problémamegoldó készségfejlesztés is hangsúlyos szerepet kap.

 - A „kimenet” terén is nagyon jó ajánlólevél a fizikával kapcsolatos, SZTE-s diploma. Azok a témák, amelyekkel az egyetemen találkoznak a hallgatóink, mind-mind a problémamegoldási készségeket erősítik. Gyakorlatorientált a képzésünk, ami például programozási ismeretek elsajátítását is jelenti. Mindez olyan tudást ad, amire sok területen számítanak, és nem csak a klasszikus természettudományi kutatásokban, hanem a fejlesztői és mérnöki munkakörökben (legyen szó optikai tervezésről, vagy akár orvosi műszerfejlesztésről), de említhető például az informatikai és a pénzügyi szektor is. Tapasztalatunk az, hogy szinte mindenhol tárt karokkal várják a nálunk diplomát szerző szakembereket – zárta gondolatait Dr. Szalai Tamás.

Megújult az SZTE TTIK Fizikai Intézetének honlapja és közösségi felületei, ahol naprakész információkat találhatnak az érdeklődők. A Facebook profil és az Instagram mellett az Intézet Youtube csatornája is egyre bővülő tartalommal várja az érdeklődőket.  A videómegosztó felületen elindult egy sorozat, amelyben az SZTE-n végzett fizikusokkal, munkájukkal ismerkedhetnek meg az oldal látogatói. Az egyik videóban az MIT-nél (Massachusetts Institute of Technology) dolgozó, szegedi végzettségű csillagász, Dr. Fűrész Gábor például "élő" közvetítést ad a munkahelyéül szolgáló amerikai laboratóriumból, ahol többek között űrtávcsövek tervezésén és építésén is dolgozik. De megismerkedhetünk például Dr. Karsai Mártonnal is, aki jelenleg a bécsi CEU egyetem hálózatkutató részlegének a vezetője, és 2020 őszén az MTA "Magyar Tudomány Ünnepe" sorozat egyik kiemelt előadását tarthatta.

A hazai tudományos élet prominens szereplői között is szép számban találunk olyanokat, akik egykor a szegedi egyetem fizikus képzésében pallérozódtak. Az talán kevéssé meglepő, hogy az ELI-ALPS ügyvezetője és tudományos igazgatója - Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikus, prorektor és Prof. Dr. Varjú Katalin - is közéjük tartozik, de szegedi fizikus diplomával rendelkezik többek között Prof. Dr. Pálinkás József korábbi miniszter és MTA-elnök, illetve a szintén akadémikus Prof. Dr. Kiss László, az ELKH Csillagászati és Földtudományi központ vezetője is, aki kiemelkedő kutatói pályája mellett 2020-ban az "Év ismeretterjesztő tudósa" díjat is elnyerte. A közelmúltban diplomázók közül többen szintén sikeres tudományos pályára kerültek, míg sokan vezető hazai és világcégeknél – pl. Bosch, General Electric, Semilab – dolgoznak, de legalább ennyire fontos szerepkörben vannak azok a volt SZTE hallgatók, akik fizikatanári diplomával oktatják és nevelik a felnövő generációkat.

A Fizikai Intézetben bíznak abban, hogy a járványhelyzet javulásával újra vissza tudnak térni a jelenléti oktatáshoz és a személyes részvételű népszerűsítő előadásokhoz, kísérletes bemutatókhoz is. Az olyan rendezvényeken, mint a Fizika Napja, mindig komoly élmény, ha valaki a saját szemével, vagy akár saját maga által végzett kísérletek közben megtapasztalhatja, hogy milyen izgalmas és univerzális dolog a fizika.

SZTEinfo/Lévai Ferenc

Fotó: Bobkó Anna, SZTE TTIK Fizikai Intézet