A szegedi Dugonics Társaság A város és a vírus című online megrendezett előadás-sorozata 2021. február 16-i programján Dr. Csendes Tibor informatikus és Dr. Kokas Károly informatikus-könyvtáros beszélgettek Dr. Pardi Norberttel, a University of Pennsylvania adjunktusával. Kiderült: az est házigazdája, Dr. Csendes Tibor egyetemi tanár, a Dugonics Társaság alelnöke és a kérdezők közül többen oktatóként is ismerik Pardi Norbertet, aki a Szegedi Tudományegyetemen szerezte biokémikus diplomáját, majd itt doktorált.

Szegedről Pennsylvaniába

– Óriási szerencsém volt, hogy 2018 közepéig sikerült nagyon jó munkákat közölnöm a posztdoktori periódusom alatt – árulta el Dr. Pardi Norbert, miért sikerült saját kutatási forrásokat szerezni. – Megkérdeztem a tanszékvezetőt, hogy támogatná-e azt, hogy kapjak egy fix pozíciót az egyetemen. Ő igent mondott, én pedig azonnal elkezdtem pályázatot írni. 2018 őszén két pályázatot is beadtam, s az univerzális influenza vakcina kifejlesztésére megkaptam a támogatást. Ez azért jelentős, mert a pályázóknak csupán 8-9 százaléka lesz nyertes. Egy nyertes pályázat darabja 2 millió dollár körül mozog, és a fizetésektől kezdve a kutatás költségéig mindent ebből kell kifizetni – magyarázta a Pennsylvaniai Egyetemen biokémikusa.

Fordulópont a vakcina fejlesztésénél?

– 2014 nyarán csináltuk azokat a kísérleteket, amikor egyértelművé vált, hogy az a bizonyos zsírmolekula alkalmas az mRNS csomagolására. Én akkor éreztem, hogy ez egy áttörő dolog lesz. Előtte már több, mint három éve sikertelenül próbálkoztam azzal, hogy találjunk valamit, ami működik. 2016-ban összehasonlítottam ezt az mRNS vakcinát olyan influenza vírus vakcinákkal, amiket most is használunk, és amikor azt láttam, hogy sokkal jobban működik az RNS vakcina, mint a másik három, akkor mondtam azt, hogy ebből bizony már lehet valami.

Miből áll az RNS?

– Az RNS-nek négy fő építő köve van – kezdte magyarázatát Dr. Pardi Norbert. – Normális esetben a sejtbe kívülről nem kerül RNS, hiszen az megképződik a sejten belül. Ami kívülről jön, az általában vírus, ezért van bennünk számos RNS szenzor. A szenzorok érzékelik a kívülről jövő építőköveket, így kialakul a gyulladásos immunválasz, mivel vírusként érzékelik azt. Ezeket az építőköveket azonban lehet módosítani, és Dr. Karikó Katalin megtalálta azt a néhányat, amit a szenzorok kevésbé vagy egyaltalan nem érzékelnek, vagyis az RNS úgy tud bejutni a sejtbe, hogy nem vált ki gyulladásos reakciót.

Kell-e félnünk a mellékhatásoktól?

– Az oltásellenesség egyik táptalaja, hogy sokan azt hangoztatják: senki sem ad 100 százalékos garanciát a mellékhatások elkerülésére. 2021 februárjára azonban már rengeteg embert beoltottak az új típusú koronavírus elleni vakcinával – emlékeztetett Dr. Pardi Norbert. – Most már láthatjuk, hogy rövidtávon semmi komoly mellékhatása nincs az oltásnak.

Mi történik, ha olyan személy kapja meg a vakcinát, aki már átesett a betegségen?

– A legjobb tudásom szerint úgy is fel lehet fogni egy ilyen esetet, mint ha az illető már átesett volna az első oltáson, ami ez esetben a vírusfertőzés, és érdemes megadni a második oltást, ami az immunválaszt felerősíti – fogalmazott Dr. Pardi Norbert.

Dr. Pardi Norbert azt is elmondta, bízik abban, hogy több lehetőség lesz majd RNS-t használni, és olyan vírusok ellen is bevethető lesz, amelyekre egyáltalán nincs még vakcina.

*

A „Beszélgetés Dr. Pardi Norberttel, a The University of Pennsylvania biokémikus kutatójával az mRNS típusú vakcina kutatásáról, az mRNS további alkalmazásairól, a kutatómunka amerikai menedzsmentjéről, valamint arról, hogy ő maga hogyan élte meg a vírus és vakcina évét” című, 2021. február 16-i programról készült videó  itt megtekinthető.

SZTEinfo – Császár Dorina

Montázs: Gór-Nagy Gábor; Fotó: internet

Korábban írtuk:

A Dugonics Társaság „A város és vírus” rendezvény-sorozatáról:

Koronavírus az egyes tudományterületeken – A Dugonics Társaság panelbeszélgetése

Mit mond a matematika a COVID-19 világjárványról?

*

Karikó Katalin és Pardi Norbert kutatói együttműködéséről:

A rangos amerikai Rosenstiel-díjat is elnyerte Karikó Katalin

„A nő, aki megmentheti a világot” – a francia BFMTV filmet készített Karikó Katalinról

Dr. Karikó Katalin díszpolgári címet, Dr. Röst Gergely Pro Urbe-díjat, Grecsó Krisztián Szegedért Emlékérmet kap a város napján

Katalin Karikó, SZTE Alumna Receives Honorary Doctoral Degree from the University of Szeged

Az SZTE díszdoktori címet adományoz dr. Karikó Katalinnak, az egyetem öregdiákjának

Katalin Karikó, an Alumna of the University of Szeged, is the Founder of the Most Promising Vaccine Development against the Coronavirus

A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa