„Az ember már a történelem előtti időktől kezdve különlegesen viszonyult a fényhez. Ez nemcsak azért lehetett így, mert a sötétség mind a mai napig valamiféle veszélyt sugall, hanem azért is mert az agyunk által feldogozott információ 90 %-a szemünkön keresztül érkezik. Bár a fény magában nem táplálék – legfeljebb egyesek szerint, de az ilyen kísérleteknek eddig mind rossz vége lett – fény nélkül aligha lenne mit ennünk” – emlékeztet prof. dr. Szabó Gábor akadémikus, az SZTE fizikus professzora, az ELI-ALPS igazgatója.

A fény nemcsak a hétköznapi embereket foglalkoztatta, hanem a tudósokat is.

„A kiváló arab tudós, Alhazen, akit sokan az egzakt tudományos módszer megteremtőjének tartanak, legfontosabb eredményeit az optika területén érte el, de Newton is talán legbüszkébb a fény színekre való bontásával kapcsolatos kísérletére volt. Nem véletlenül nevezte „experimentum crucis”-nak, azaz döntő kísérletnek” – magyarázza a szegedi fizikus.

Hogyan született meg a lézer?

„Az Alhazen után eltelt közel 1000 év alatt, bár a tudomány roppant sok mindent feltárt a fénnyel kapcsolatban, nem sikerült olyan fényforrást előállítani, amelynek fénye lényegesen különbözne a természetes fénytől. Valószínűleg ez is magyarázza azt, hogy az 1959-60 időre kialakult a tudománytörténet legszorosabb versenye, amelynek célja egy különleges fényforrás, a lézer kifejlesztése volt. Ezt a versenyt „célfotóval” Theodore Maiman nyerte meg, aki 1960. május 16-án regisztrálta az első olyan mérési adatokat, amelyek lézerműködésről tanúskodtak. Azt, hogy milyen intenzív volt a lézerek kifejlesztésért folyó verseny, talán a legjobban az mutatja, hogy még ugyanabban az évben sikerül négy további munkacsoportnak (Schawlownak és Wiedernek egymástól – és persze Maimantól – függetlenül rubinban, Sorokinnak uránnal adalékolt CaF kristályban, Javannak He-Ne gázkeverékben) lézerműködést demonstrálnia” – sorolja a szegedi lézerfizikus.

Mit tud a lézer?

„A lézerfizika úttörői azzal tisztában voltak, hogy a lézer több szempontból jobb lesz minden addig ismert fényforrásnál, de azzal aligha lehettek tisztában, hogy milyen tudományos-technikai forradalmat indítanak el. Napjainkra a lézerek az életnek szinte minden területén megjelentek, a vonalkód leolvasótól, az orvosi műtőn át a gravitációs hullám detektálásig, és olyan alkalmazások épülnek rájuk, például nagysebességű optikai adatátvitel, amelyek nélkül ma már a hétköznapjaink is elképzelhetetlenek” – hangsúlyozza az akadémikus.

Hogyan született az ELI?

„Bármilyen lélegzetelállító eredményekhez vezetett is a lézerek forradalma, ez még messze nem az út vége. Ebből indultak ki Európa vezető lézerfizikusai, köztük a Nobel-díjas Gerard Mourou, amikor 2005-ben elkészítették az ELI tudományos megalapozására szolgáló tanulmányukat. A javaslat nem titkolt célja egy tudományos nagyberendezés létrehozása volt, amely évtizedekre irány szab a lézerfizika fejlődésének. A tudósok álma időközben valóra vált, hiszen időközben megépült az ELI, amelynek egyik helyszíne az ELI-ALPS impozáns épülete Szegeden” – emlékeztet az intézmény igazgatója.

Mikor nyílik meg az ELI-ALPS látogatóközpont?

„Ha valahol, akkor az ELI-ALPS-nál okunk van megünnepelni a lézerek felfedezésének 60-ik évfordulóját. Ehhez méltó keretnek képzeltük a látogatóközpont megnyitását 2020. május 16-án. Sajnos azonban a körülmények megakadályoztak bennünket abban, hogy a megnyitót vendégeink társaságában ünnepeljük, így az esemény helyett a ma szokásos „karantén megoldások” szellemében egy rövid filmet készítettünk, amelyben a látogatók nevében fiatalok járják be a helyszíneket:

https://www.eli-alps.hu/hu/Hirek/view/44

Természetesen az igazi megnyitó nem maradhat el – hangsúlyozza prof. dr. Szabó Gábor. – Reméljük hamarosan módunkban lesz megtartani, és bízunk abban, hogy amint az élet normalizálódik látogatóink nagy számban érkeznek majd, hogy bepillantsanak a kutatás kulisszatitkaiba, vagy éppen (fény)hárfaművésszé, vagy (fény)sakkmesterré képezzék ki magukat.”

*

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszeréből elérhető Képtár és Médiatéka 12 lézeres fotót őriz az egykori és a legújabb lézerberendezésekről.

*

Az ELI-ALPS szegedi lézeres kutatóközpontról az SZTE honlapján is olvashat.

*

Az ELI-ALPS kutatóközpontról írtuk az SZTE Hírportálján:

Tudományos park épül az ELI körül

Milyen feladat vár Szabó Gáborra, az SZTE professzorára az ELI-ALPS igazgatójaként?

Munkára fogták a kutatók az ELI-ALPS lézernyalábjait

A szegedi egyetemen a szuperlézerről beszélt a Nobel-díjas fizikus, Gérard Mourou

Nyári iskola az ELI-ALPS Kutatóintézetben

Megérkezett az első két lézerberendezés az ELI-ALPS kutatóközpontba

Forradalmasítja a kutatást az ELI-ALPS, az attoszekundumos fényimpulzus forrás

Elkészült a szegedi lézerközpont épületkomplexuma

Hamarosan elkészül az ELI-ALPS öt lézerre váró kutatóközpontjának épületegyüttese

ELI-ALPS: A lézeres kutatás jövője

Szegeden tanácskoztak az ELI-ALPS lézerközpont leendő felhasználói

Miniszterelnöki vizit az szegedi egyetemen, ELI-alapkőletétel

SZTEinfo

Fotók: Bobkó Anna