A Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia ötlete 2006-ban született meg Thaiföld, Indonézia, Irán, Kína és Lengyelország együttműködéséből. Az alapítók célja, hogy népszerűsítsék a csillagászatot és az asztrofizikát a fiatalok körében, valamint hogy elősegítsék a nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakulását már fiatal korban is. Az évek során a rendezvény mozgalommá nőtte ki magát és olyan országokba jutott el, mint például Indonézia (2008), Brazília (2012), India (2016) vagy éppen Kína (2018). Magyarország először 2011-ben vett részt az eseményen Lengyelországban, idén pedig házigazdaként szerepelt. A hazai esemény főszervezője a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont volt, fővédnöke pedig Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. A 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia a legmagasabb rangú, középiskolásoknak szóló nemzetközi verseny a csillagászat és az asztrofizika területén, amelynek megrendezése páratlan lehetőség a magyar tudományos szféra és a csillagászat számára. Jövőre Kolumbia ad otthont az eseménynek.

Az augusztus 10-én, szombaton véget ért verseny volt a magyar diákok eddigi legjobb szereplése, minden induló szerzett valamilyen elismerést: a négy bronzérem mellett hatan kiemelt dicséretet. A pontversenyen kívüli csapatversenyben az aranyérmes és az ezüstérmes csapatban is volt magyar diák. Ezek az eredmények különösen azért értékesek, mert sok részt vevő országtól eltérően Magyarországon a csillagászat nem önálló iskolai tantárgy. Míg bizonyos országokban külön intézetek specializálódnak a csillagászati tehetséggondozásra, addig Magyarországon csak iskolai és egyesületi csillagászati szakkörökben és egyetemi oktatók, akadémiai kutatók, amatőrcsillagászok, egyetemi hallgatók által tartott felkészítőkön képezhetik magukat az érdeklődő diákok.

A csillagászati diákolimpián összesen 17 aranyérmet, 52 ezüstérmet és 58 bronzérmet osztottak ki. Az augusztus 2-10. között megrendezett versenyre 47 országból több száz középiskolás érkezett Keszthelyre. A legtöbb pontot a vietnámi Quan Nguyen Manh érte el, ő az idei olimpia győztese. Bár az egyes országokból csapatokban érkeztek a versenyzők, a vetélkedés jobbára mégis egyéni volt. Először adatelemzésben mérték össze tudásukat a versenyzők. Ezt követően az éjszakai megfigyelésben égi objektumokat kellett megtalálniuk a keszthelyi Pethe Ferenc Kollégium sportpályáján felállított 88 csillagaszati távcsővel. Az elméleti fordulóban fizikai, matematikai, csillagászati, kozmológiai és mechanikai feladatokat oldottak meg, míg a planetáriumiban három vetített égboltképekhez kapcsolódó feladatok szerepeltek. Végül csapatverseny zárta az olimpiát.

SZTEinfo

Forrás: MTI

Fotó: IOAA 2019 facebook