Két éve érkezett a Szegedi Tudományegyetemre Czakó Gábor. Az SZTE Kémiai Intézet adjunktusa ismét a Nature Chemistry szerzőjeként hívta föl magára a figyelmet.

– A kémia egyik fő kérdése, hogy a reakciók hogyan mennek végbe lépésről lépésre. Azt már középiskolában is megtanuljuk, hogy a reagáló atomoknak és molekuláknak általában egy energiagátat kell megmászniuk, hogy átjussanak a termékek energiavölgyébe. Ez a gát akadályozza meg például, hogy a környezetünkben található számos éghető anyag spontán lángra lobbanjon a levegő oxigénjében. Egy reakció sebességét és lejátszódásának útját az energiagát magassága és alakja szabja meg. A kémiai reakciók gátmagasságát már régóta sikeresen vizsgálják, ám a gát alakjának direkt kísérleti meghatározása eddig lehetetlen feladatnak tűnt – magyarázta Czakó Gábor. Az SZTE Kémiai Intézetének adjunktusa és az Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoport vezetője tajvani kollégáival egy olyan módszert dolgozott ki, amely alkalmas a fent említett energiagát alakjának kísérleti meghatározására. A módszer kidolgozásához és teszteléséhez elengedhetetlen elméleti számításokat a magyar kutató végezte.

Czakó Gábor és munkatársainak cikke a Nature Chemistry legújabb számában olvasható.

– Ez a kutatás jó példa az elméleti és a kísérleti kémia nemzetközi együttműködésére. Munkánk eredménye a kémia alapjainak mélyebb megértéséhez és a kémiai reakciók egyre hatékonyabb szabályozásához vezethet – fogalmazott Czakó Gábor. A szegedi vegyész és csapata eredményeit a világ egyik legrangosabb kémiai folyóirata, a Nature Chemistry közölte 2017. szeptember 11-én. Czakó Gábor munkatempóját is jelzi, hogy két év alatt immár a második közleménye jelenik meg a neves szaklapban.

SZTEinfo