Mi motivált arra, hogy fizika szakra jelentkezz az SZTE-re?

Általános iskolában nagyon szerettem a matematikát, majd amikor elkezdtem fizikát tanulni, lenyűgözött, hogy a matematika segítségével le tudjuk írni a körülöttünk lévő világot. A gimnáziumi évek alatt erősödött a fizika iránti szenvedélyem, több fizikaversenyen is részt vettem. Nem is volt kérdés, hogy a fizika szakot válasszam, hiszen szerettem volna jobban elmélyülni a fizika különböző területeiben. Az SZTE-re pedig azért esett a választásom, mert a képzés magas színvonalú és Szeged egy élhető város.

Hogyan érezted magad az SZTE-n, amikor hallgató voltál?

A közösség nagyon jó volt, sok új barátot szereztem a képzés alatt. Az oktatók átadták nekünk a tudásuk legjavát és a számonkéréseken korrektül értékeltek. A megszerzett tudásanyag véleményem szerint nagyon tág témakörökre terjed ki, és az ezekhez szükséges matematikai alaptudást is el tudtuk sajátítani.

Az egyetem alatt elsajátított témakörök közül mit választottál kutatási témádként?

Az elméleti fizika szakirányt választottam, mert ez áll legközelebb a matematikához. Az alap- és mesterképzés során matematikai fizikából írtam a szakdolgozatomat, illetve a diplomamunkámat, majd a mesterképzés utolsó évében váltottam attoszekundumos fizikára. Ez utóbbiból írtam a TDK-dolgozatomat, amellyel 2. helyezést értem el, illetve ezzel a munkámmal részt vettem az OTDK-n is.

Sallai Krisztina TDK előadása közben

Akkor biztosan nagyon megtetszett neked a hallgatói kutatómunka, hiszen jelentkeztél az SZTE doktori képzésére. Mivel is foglalkozol pontosan?

Igen, szeretnék kutató lenni, ehhez elengedhetetlen a PhD. A munkám határozottan elméleti fizika témájú, numerikus kísérleteket és analitikus számításokat végzek. Ez azt jelenti, hogy egydimenziós modellpotenciálokat keresek a magasharmonikus-spektrum minél pontosabb kiszámításának érdekében. Ez az a folyamat, amely során szintetizálják az attoszekundumos impulzusokat. Vannak már igazán érdekes eredményeim is. Például egy, a korábban használt egydimenziós modellpotenciálok kombinációjaként előálló potenciállal sokkal pontosabban tudtam modellezni a magasharmonikus-spektrumot, mint a korábbi potenciálokkal.

Mit is jelent a magasharmonikus-keltés pontosan?

A magasharmonikus-keltés egy összetett folyamat, de a következő háromlépcsős modellel lehet egyszerűen szemléltetni: a beérkező lézerimpulzus hatására az atom ionizálódik, azaz egy elektron elszakad az atomtól, így egy ion keletkezik. Majd a kiszakadt elektront gyorsítja a lézertér és ezután visszatér az iontörzshöz, ahol rekombinálódik és ennek hatására foton bocsátódik ki, aminek az energiája sokkal nagyobb, mint a beérkező eredeti fényé és ezek a kibocsátott fotonok alkotják a magasharmonikus jelet.

Milyen gyakorlati hasznosítási lehetőségei vannak a kutatásodnak? 

A kutatásom egy alapkutatás, a gyakorlati alkalmazása a magasharmonikus-keltés segítségével generált attoszekundumos impulzusok felhasználásában rejlik. Több dologra is lehet alkalmazni az attoszekundumos impulzusokat, mint például a rákkutatás. Ugyanakkor az attoszekundumos impulzusokat atom- és molekuladinamika vizsgálatára is fel lehet használni és az ELI-ben egy kísérleti kutatócsoporttal együttműködésben ezzel foglalkozom.

Tehát a PhD képzés mellett az ELI-ben is dolgozol. Hogyan szereztél ott állást?

Mivel a kutatási témám szorosan kapcsolódik az ELI profiljához, jelentkeztem a kutatóintézetbe nyári gyakorlatra, majd részmunkaidős állást kaptam. Az ELI-s munka különösen hasznos a kutatásom előre haladásához. Ott is, és az egyetemen is, ahol Dr. Czirják Attila elméleti fizikai kutatócsoportjában dolgozom, sokat tanulhatok a kollégáimtól.

Eddigi tapasztalataid alapján hogy látod, miért jó napjainkban fizikusnak lenni?

Szerintem nagyon jó fizikusnak lenni, mert a munkám során folyamatosan új kihívásokkal, megoldandó problémákkal szembesülök, ezért soha nem unalmas. Ráadásul fizikusként számos kutatási terület közül választhatunk, amelyek felhasználási lehetőségei sokszínűek. Továbbá nagyon sok a lehetőség világszerte konferenciákon, iskolákon való részvételre, amelyek során megoszthatjuk az eredményeinket, illetve világot is láthatunk.

A szicíliai iskola résztvevői

Úgy tudom élsz is a külföldi szakmai lehetőségekkel. Legutóbb Szicíliában jártál egy iskolán. Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál?

Az iskola idén márciusban volt, Ericében, ami egy nagyon hangulatos történelmi kisváros. Az iskola célja az volt, hogy a résztvevők minél többet megtudjanak az attoszekundumos fizikáról, az attoszekundumos impulzusok előállításáról és a felhasználásukról atomok, molekulák vizsgálatára. Tanórákon vettem részt, amelyeket a szakma legjobbjai tartottak, köztük Anne L'Huillier, aki idén kapott Nobel-díjat. Az iskola nagyon jó alkalmat biztosított arra, hogy a tanuláson túl megismerkedhessek olyan kutatókkal, akik az attoszekundumos fizikával foglalkoznak, illetve velem egykorú fizikusokkal, akikkel azóta is tartom a kapcsolatot.