Tudományos szenzációk Karikó Katalinnal

„Ismét világszenzáció, ismét magyar tudósok jóvoltából (…).” Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora „már régóta gondolkozik a Covid-19 elleni injekció tablettás megoldásán. – Már olvastam különleges alakú kapszulákról, amelyek nem tapadnak le a gyomorban, hanem tovább gördülnek, Számos előnye van a szájon át adható vakcináknak az izomba szúrt vakcinákhoz képest. Az emberek sokkal inkább lenyelnek bármit is, mintsem megengedjék, hogy megszúrják őket – mondta a Quibit tudományos portálnak Karikó Katalin. Az amerikai tudósok január végén publikálták a forradalmi vakcinafejlesztésüket, amiben a Gömböcre is hivatkoznak. A Magyar akadémikus hatalmas szakmai elismerésnek tartja, Karikó Katalin is igazán büszke, hogy a forma megalkotására is magyar technológiát használtak fel.” (2022. február 28., borsonline.hu)

Az első L’Oreal-UNESCO-díjas

„A Bolyai-plakettel és a L’Oreal-UNESCO „Nőkért és a Tudományért” díjával elismert Széll Márta egyik legkiemelkedőbb eredménye, hogy kutatócsoportjával a pikkelysömörre hajlamosító molekuláris faktorok kutatása során azonosítottak egy úgynevezett nem-kódoló RNS-t, amely eredményeik szerint szerepet játszik a sejtek stressz- válaszának kialakításában. Jelenleg is folyó vizsgálataik­kal arra keresik a választ, hogy milyen molekuláris interakciók segítségével járul hozzá ez a nem-kódoló RNS-molekula a sejtek túléléséhez, szaporodásához.” (Élet és Tudomány, 2012. február 10.)

Baktériumot neveztek el a szegedi mikrobiológusról

„Holland kutatók új anaerob, vagyis szaporodásukhoz oxigént nem igénylő baktériumot izoláltak. Az új fajt a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet mikrobiológusa, Nagy Erzsébet professzornő után Anaerococcus nagyae-nak nevezték el. (…) A kutatónő a SZOTE Általános Orvostudományi Karán végzett, 1993-2009 között az egyetem Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézetének vezetője volt.” (Magyar Idők, 2016. január 28.)

A „barátság gyűrűje” a jegygyűrű mellett

„A barátság gyűrűjével tüntettek ki 12 jeles magyar személyiséget, köztük Katona Márta szegedi gyermekgyógyász professzort. Úgy véli, azok az emberek, akikhez őszintén, érdek nélkül fordulhatunk, megszépítik a világot. – Nyitottnak kell lenni az új barátságokra, időt kell szánni a kapcsolatok ápolására – hívta fel a figyelmet a professzornő. – Mint orvos, aki emberekkel foglalkozik, szintén azt vallom: egy jó szó csodát tehet – utalt a beleérző képesség fontosságára az orvos-beteg viszonyban.” (Délvilág, 2008. november 13.)

Női érzékenységgel a macsó világban

„Ismét szegedi nagykövete van a magyar tudománynak. Októbertől négy évre a szegedi egyetem olasz tanszékének docensét, Vígh Évát nevezték ki a Római Magyar Akadémia tudományos igazgatójává. Szegeden született, itt járt iskolába, az olasz-pedagógia szakos diplomát töretlen egyetemi karrier követte.” „Vígh Éva szerint női érzékenységgel jól lehet boldogulni a macsó világban.” (Délvilág, 2007. október 20.)

Aki szerint „cirkuláris elmebajhoz hasonlítható a kutatási aktivitás”

Bölcsész, majd orvostanhallgató, később víruskutató, s az orvostudományi egyetem mikrobiológiai intézet első tanszékvezetőnője szerint „A cirkuláris elmebajhoz hasonlítható a kutatási aktivitás - mosolyodik el Béládi Ilona, aki1949-től 1994-ig naponta, most emeritus professzorként hetente többször is bejár a Dóm téri intézetbe. - Hétfőn mindig úgy léptem be a kapun, mint egy óriás: nagy tervekkel. Szombaton viszont sokszor tör­peként távoztam, mert a kísérletek nem mindig zárulnak nagyszerűen.
De vártam az új hétfőt, amikorra ismét óriásként szőhettem terveket. Ez adott békét a lelkemnek, ez a ritmikusság hozott nekem kiegyensúlyozottságot, boldogságot." – nyilatkozta a szegedi orvoska első tanszékvezetőnője. Az öt szabadalmat jegyző professzornő a hazai interferon gyártásban elévülhetetlen érdemeket szerzett. (Csongrád Megyei Hírlap, 2005. október 6.)

Az első szegedi akadémikusnő

„Az újabb kőolajlelő helyek keresésében is segítik az ipart azok a kutatások, amelyek a ’fekete arany’ keletkezésének folyamatát tárják fel. Ilyen vizsgálatokat is végez dr. Hetényi Magdolna geokémikus. A Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékét vezető egyetemi” tanár az MTA levelező tagjaként az első szegedi akadémikus és a földtudomány akadémiai osztályban az egyetlen nő. (Délvilág, 2001. május 24.)

Szent-Györgyi emlékérem Banga Ilonának

A SZOTE tanácsa Szent-Györgyi Emlékérmet alapított, amelyet az emberi egészség védelmében, a jobb emberi együttműködés és megértés érdekében kiemelkedő munkát végzőknek ítélték oda, kétévenként. Első ízben az emlékérmet Banga Ilona professzornőnek adta át a rektor. Baló Józsefné Banga Ilona professzornő 17 éven át közvetlen munkatársa volt Szent-Györgyi Albertnek a szegedi egyetem orvosvegytani intézetében. Részt vett a Nobel-díjat eredményező kutatásokban is, A háborús években személyes fellépésének, bátorságának köszönhető, hogy az intézet felszerelése, műszerei és berendezései épségben megmaradtak, az egyetem intézetei, kutatóhelyei közül egyedül. Tudományos munkásságával is kiemelkedő egyéniség. Kutatómunkájáért Kossuth-díjjal tüntették ki.” (Csongrád Megyei Hírlap, 1987. december 11.)

Főigazgatónő a kollégiumavatón

„Ünnepélyes keretek között adták át az új tanév kezdetén a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola Dorozsmai úti új diákotthonát.” Az intézmény új „főigazgatója, Gábor Miklósné dr. köszöntőjében elmondta, hogy 252 hallgató veheti birtokba a 34 millió forintos költséggel épült intézményt, amelyben a háromágyas szobák mellett helyet kapott a könyvtár, az orvosi rendelő, az éterem és a büfé is.” (Csongrád Megyei Hírlap, 1979. szeptember 21.

„Zöldkeresztes” főnökasszony

A 130 növendék számára fölállított Állami Védőnőképző Intézet főnökasszonya, Vizy Marianne „zöldkeresztes nővér” volt. A szegedi védőnőképzőbe érettségizett bizonyítvánnyal vagy tanítói képesítéssel rendelkező 18-30 éves nők kérhették felvételüket. Az intézet hároméves tanfolyamának súlyát kifejezte, hogy összesen 25 kollokviumot kell a növendékeknek letenniük. Végzése után kettős képesítéssel, ápolónői és védőnői oklevéllel rendelkező nők az ország 800 orvosi körzetében a doktor mellett teljesítettek szolgálatot. (Délmagyarország, 1938. március 29.)

Korábban írtuk:

Nők és nőnapok az egyetemen – 100 és 50 évvel ezelőtti, mégis élő üzenetek

Nemzetközi Nőnap: nők a szegedi egyetemen

SZTEinfo