Sajtótájékoztatót tartottak a 2023-as fizikai Nobel-díjasok a Svéd Királyi Tudományos Akadémián. A tudomány nemzetköziségét is kifejezi, hogy a tuniszi születésű francia-amerikai kísérleti fizikus, Pierre Agostini; a magyar és osztrák állampolgárságú, Németországban dolgozó és a szegedi lézerközpontban kísérletező Krausz Ferenc; valamint a párizsi születésű, a svédországi Lund egyetemén dolgozó és a szegedi ELI-ALPS lézerkutató intézettel munkakapcsolatban álló Anne L’Huillier osztozik a kitüntetésen. Fotó: Sahin-Tóth István

– A 2023-as fizikai Nobel-díjat megosztva ítélték oda Krausz Ferencnek, Pierre Agostininek és Anne L’Huilliernek „kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”. Egy közérthetőbb, laikusoknak szánt mondattal ön miként foglalná össze a Nobel-díjjal elismert kutatási eredményük lényegét?

– Gyors fotográfiát fejlesztettünk ki mikroszkopikus folyamatok vizsgálatára.

– Ezt a rövid mondatot milyen példával tudná illusztrálni?

– Ha két, egymás mellett haladó Forma1-es versenyautó célfotóját kell elkészíteni ahhoz, hogy dönteni lehessen, melyik a győztes, akkor is olyan kamerára van szükség, amely rendkívül rövid expozíciós idővel rendelkezik. A mindent eldöntő éles kép elkészítésének a feltétele, hogy az autók ne mozogjanak addig, amíg a filmet megvilágítják. Ez a rövid expozíciós idő lényege. Ez a másodpercnek nagyjából az ezredrészét jelenti. Ehhez képest kell a kamera expozíciós idejét sok-sok nagyságrenddel, szinte milliárdszorosan lerövidíteni ahhoz, hogy elektronokról tudjunk éles pillanatfelvételeket készíteni. E pillanatfelvételek sorozatából tudjuk az elektronok mozgását rekonstruálni.

A Nobel-díjjal elismert attoszekundumos fizika kitűnő példa arra, hogy mennyire fontos az alapkutatás – válaszolt újságírói kérdésre Krausz Ferenc a stockholmi sajtótájékoztatón. Fotó: Sahin-Tóth István

– „Atomok és elektronok mozgásban” címmel, „Pillanatfelvételek femto- és attoszekundumos fényimpulzusokkal” alcímmel a Fizikai Szemle 2002/01 számában megírta a most Nobel-díjjal elismert munkája lényegét. A mozgás az ön életének is meghatározó része. A 2023-as Nobel-díjasokról készült filmben, amit a svéd köztévé is bemutatott, ön hosszú perceken át fut és fut és fut a folyóparton. Ennyire fontosnak tartja a testmozgást?

– Mindig is szerettem mozogni. Már fiatal koromban rájöttem, hogy jó összekötni az elméleti tevékenységet a fizikai tevékenységgel. Aztán másfél-két évtizeden át a munka és a család töltötte ki az életemet, a sportra nem maradt idő, háttérbe szorult. A lassan jelentkező egészségi problémák térítettek vissza erre az útra. Nagyjából tizenöt éve újra rendszeresen sportolok, amit jó szívvel ajánlok mindenkinek. Bármelyik életkorban el lehet kezdeni vagy újra lehet kezdeni a sportot, a mozgást, a futást.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia épülete adott otthont a fizikai és a kémiai Nobel-díjasok, valamint a közigazgatási Nobel-díjas sajtótájékoztatójának

– 2023. december 8-án tartotta meg Nobel-előadását a díjjal jutalmazott három fizikus. Mit szól ahhoz, hogy három ország tekinti magáénak a 2023. évi fizikai Nobel-díj Krausz Ferencre eső részét?

– Ez teljesen jogos. Ennek nagyon örülök. Az a három ország, amelytől nagyon sokat kaptam: Magyarország, Ausztria és Németország. Ezeknek az országoknak a Nobel-díjon keresztül visszaadhattam valamit…

A Pesti Vigadóban, a két magyar Nobel-díjas – Karikó Katalin és Krausz Ferenc – tiszteletére rendezett fogadáson is élvezték egymás társaságát a szegedi egyetemhez kötődő kutatók. Varjú Katalin, az ELI -ALPS Lézerkutató Intézet tudományos igazgatója (balról az első) és Karikó Katalin mellett a lézerfizikusok: Szabó Gábor, Krausz Ferenc és Bor Zsolt. Fotó: Sahin-Tóth István

– A 2023. évi Nobel-díj milyen megvilágításba helyezi a magyarországi, azon belül is a szegedi lézerkutatást?

– Örülök, hogy ez a díj reflektálja azt is, hogy Magyarországon évtizedek óta rendkívül magas színvonalú kutatómunka folyik, különösen a lézerfizika és annak alkalmazási területein. Egész sor kollégám neve fémjelzi ezt. Olyan kutatók, akiknek a neve nem csak Magyarországon, hanem az egész világon ismert. Közülük jónéhányan a Szegedi Tudományegyetemen dolgoztak vagy dolgoznak: például Szabó Gábor professzor úr, Bor Zsolt professzor úr, Szatmári Sándor professzor úr. Ők mindannyian világhírű kollégák. Nekik és az általuk létrehozott iskoláknak is köszönhető, hogy az ELI-ALPS lézerkutató centrumot sikerült Magyarországra hozni és az Szegeden épült meg. Büszkék vagyunk mindannyian az ELI-ALPS Lézerkutató Intézetre.

Az ELI-ALPS 2017 májusi avató ünnepségén Krausz Ferenc (balról) és Szabó Gábor lézerfizikus. „Az ELI-ALPS európai összefogásnak, a magyar kormány támogatásának köszönhetően elsőként teremti meg annak esélyét, hogy azokat a mikroszkopikus folyamatokat megfigyelhessék, amelyek a súlyos betegségek gyógyításának az előfeltételei, mert valós időben és a kutatók szemével láthatóvá válnak” – emelte ki a szegedi attoszekundumos fényimpulzus forrás, az ELI-ALPS elkészültének jelentőségét Krausz Ferenc. Fotó: Bobkó Anna

– Előadást tartott 2017-ben a Szegeden megépült ELI Attoszekundumos Fényimpiulzus Forrás (ELI-ALPS) kutatási nagyberendezésnek is helyet adó létesítmény fölavatásán. Az ünnepségen hallottam, hogy ön döntő szerepet játszott ennek a lézerkutató központnak a születésénél. Mi volt ez a szerep?

– Köszönöm a megtisztelő kérdést. A történet kezdete legalább 15 évvel ezelőtti időre nyúlik vissza, amikor Gérard Mourou kollegámmal és barátommal együtt, az ő kezdeményezésére, jónéhányan elkezdtünk azon gondolkodni, hogy Európa jó otthont adhatna egy olyan jellegű intézménynek, mint az Extreme Light Infrastructure (ELI) infrastruktúra. Eredetileg arról volt szó, hogy a rendkívül nagy intenzitás legyen a középpontban, és a nagy intenzitású lézerekhez kapcsolódó alkalmazások. Kicsit később kerültek az attoszekundumos impulzusok is a projektbe. Ez volt az én kezdeményezésem. Ez is a koncepció részévé vált. A magyarországi kollégák nagyon sokat tettek azért, hogy miután az attoszekundumos fizika is részévé vált az egész projektnek, akkor ez a lézerkutató központ Magyarországra kerüljön.

Példa arra a 2023-as fizikai Nobel-díjasok esete, hogy a tudomány hogyan hoz össze különböző ötleteket, amelyek megálmodói nem is ismerik egymást. Krausz Ferenc a Svéd Királyi Tudományos Akadémia épületében tartott sajtótájékoztatón elárulta: díjazott-társaival nem működtek együtt szorosan, de egymás munkája inspirációt jelentett számukra. Fotó: Sahin-Tóth István

– Az ELI-ALPS kutatóközpontban, vagyis Magyarországon végzett kísérletei is hozzájárultak a Nobel-díjához?

– Örülök, hogy a mi projektünk, a molekuláris ujjlenyomat kutatási projekt is az ELI-ALPS Lézerkutató Központban történik még néhány évig. Egészen addig, amíg – várhatóan 2027 táján – saját otthont kap Budapesten.

A Nobel-díj hihetetlen bátorítást jelent annak a célnak az eléréséhez, hogy egy nap fontos alkalmazások nőhetnek ki felfedezéseinkből – fogalmazott Krausz Ferenc a sajtótájékoztatóján is

– Milyen más magyarországi kutatóintézetekkel működik még együtt?

– A molekuláris ujjlenyomat kutatás kapcsán mind a négy nagy magyarországi egyetem klinikai hálózatával kapcsolatban vagyunk. A fizika területén a Wigner Fizikai Kutatóközponttal és a Szegedi Tudományegyetemmel is együttműködünk.

Nobel-előadásában Krausz Ferenc az elődök és a mai együttműködő partnerei közül sok-sok kutatót, köztük magyar tudósokat is név szerint említett. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

– Mi a köze Ausztriának és Németországnak a Krausz-féle Nobel-díjhoz?

– Ausztria azért tudhatja magáénak, mert azok a kísérletek, amelyek elvezettek a Nobel-díjjal elismert kutatáshoz, a Bécsi Műszaki Egyetemen történtek meg. Németország azért érezheti a magáénak, mert ott álltak rendelkezésre azok a források, amelyekkel sikerült olyannyira kiterjeszteni a kutatást, hogy elterjedt az egész világon. Németországban jött létre egy olyan csoportunk, amelynek tagjai mára professzorok a világ legkülönbözőbb részein – az ausztráliai Sydneytől kezdve a kaliforniai Stanfordon át Svédországig. Ez a kirajzás is hozzájárult ahhoz, hogy ez a szakterület az egész világon elterjedt.

A stockholmi Zenepalotában 2023. december 10-én vette át Krausz Ferenc a fizikai Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

– Hogyan tovább a Nobel-díj átvétele után?

– A Nobel-díj óriási felelősség. Nagy terveink vannak. Nem szeretnék hátra dőlni a karosszékben. Ezt a díjat mandátumnak tekintem, hogy ezzel az újfajta hátszéllel, amit a Nobel-díj ad, még nagyobb ütemben dolgozzunk azokon a projekteken, amiket elkezdtünk, különös tekintettel az ’infravörös ujjlenyomat, a betegségek korai felismerése’ projektre.

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna/SZTE NKI, Koszticsák Szilárd/MTI, Sahin-Tóth István/SZTE NKI

Korábban írtuk – többek között – Krausz Ferencről, 2023 fizikai Nobel-díjasokról:

Világformáló Nobel-díjasok: Kisújszállásról és Mórról a tudományos ranglétra tetejéig

A fizikai Nobel-díjat érő attofizika a szegedi ELI ALPS egyik fő profilja