Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Az SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszéke szervezésében rendezték meg a XVII. Magyar Növényanatómiai Szimpózium napját. A Biológiai Intézetben tartott rendezvény rangos hazai és nemzetközi tudományos eredményeket vonultatott fel a növényanatómia szakterületéről.

Az idei évben Benedict Mihály professzor emeritus kapta a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Osztályának Fődíját, amellyel több évtizedes, kiemelkedő kutatói és oktatói munkásságát ismerték el.

A Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének korábbi vezetője nemcsak kutatásaival, hanem inspiráló tanári egyéniségével is maradandó nyomot hagyott hallgatóiban – jómagamat (Hack Szabolcs) is beleértve, aki a tudományos „unokájának” mondhatom magam, és ma már azon a tanszéken oktatok, ahol ő hosszú éveken át tanított.

Mostani beszélgetésünk apropója a friss kitüntetés, de szó esik pályája fordulópontjairól, a tudomány iránti szenvedélyéről és az oktatás szerepéről is.

Egyedülálló élményben lehetett részük azoknak, akik október 13-án ellátogattak az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központba (TIK). Délután öt órától két igazi legenda, Kapu Tibor, a második magyar nemzeti űrhajós, az Ax-4 küldetés kutatóűrhajósa és tartalékosa, Cserényi Gyula, a HUNOR-program kiképzett kutatóűrhajósa mesélt az érdeklődőknek kiképzésükről és az űrutazás felejthetetlen élményéről. A lebilincselő beszélgetés visszatekinthető a Szegedi Tudományegyetem Youtube-csatornáján.

Történelmi pillanatoknak lehettünk szemtanúi 2025. október 13-án. Két igazi legenda látogatott ezen a napon Szegedre: Kapu Tibor gépészmérnök, a második magyar nemzeti űrhajós, az Ax-4 küldetés kutatóűrhajósa és tartalékosa, Cserényi Gyula villamosmérnök, a HUNOR-program kiképzett kutatóűrhajósa. Az űrmisszió során szerzett tapasztalataikról velük beszélgettünk az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

Az SZTE Nobel-díjas professzora, dr. Karikó Katalin jelentette be az általa alapított elismerés, a JATE-díj első kitüntetettjeit. A hallgatói kategóriában dr. Czikkely Márton Simon orvos, doktorandusz; az oktatók, kutatók közül Prof. Dr. Tóth Ágota vegyész; az alumnus kategóriában dr. Ilia Mihály irodalomtörténész veszi majd át a JATE-díjat mint műalkotást és a díszoklevelet, valamint a közel 1 millió 700 ezer forint pénzjutalmat a 2025. november 15-i JATE-díj átadóünnepségen. Erre hangolódva 2025. november 14. és 16. között az SZTE Egyetem napi programsorozatra várja az alma materbe a JATE és az SZTE polgárait.

Stratégiailag fontos előrelépés előtt áll az SZTE TTIK Informatikai Intézete. Két hiánypótló képzéssel gazdagodik az intézmény: várhatóan 2027 februárjától elindul a Villamosmérnök MSc és az angol nyelvű Mesterséges Intelligencia MSc szak. Az MI-képzés részleteiről Dr. Farkas Richárddal, a Mesterséges Intelligencia Tanszék egyetemi docensével beszélgettünk.

Izgalmas beszélgetést ígér az SZTE Virtus Klub második alkalma! 2025. október 15-én 17:00 órától a „zöld energia” kerül a középpontba a JATE Klubban.

A Formula-1 rajongói kivételes találkozón vehettek részt a Kutatók Éjszakáján az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban. A verseny korábbi magyar mérnökétől, az FIA magyar orvosától, szakújságíróktól hallhattak kulisszatitkokat a sportág kedvelői. Mi kell a két másodpercen belüli kerékcseréhez? Hogyan fejlődött olyan magas szintre a biztonságtechnika, hogy ma már a legdurvább baleseteket is simán túlélik a versenyzők? Barátkozik-e az autósport világsztárjaival a medical car orvosa? Ezekről és még számos érdekességről hallhatott a kongresszusi terem telt házas közönsége.

Hamarosan két új képzéssel bővül az SZTE TTIK Informatikai Intézet: várhatóan 2027 februárjától villamosmérnök MSc és angol nyelvű Mesterséges intelligencia MSc szakok indulnak az intézményben. A villamosmérnök MSc képzés részleteiről annak szakfelelősével, Dr. Gingl Zoltánnal, a Műszaki Informatika Tanszék tanszékvezetőjével beszélgettünk.

A HU-rizont Program céljait és a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) kutatócsoportjainak sikeres pályázatait mutatták be szeptember 25-én a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) országos roadshowjának első állomásán, a szegedi egyetemen.

Szorosabbra fűzte kapcsolatát a Szegedi Tudományegyetem és a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal. 2025. szeptember 25-én újabb együttműködési megállapodást kötöttek: az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar után most az SZTE Mérnöki Kar, valamint a Természettudományi és Informatikai Kar is csatlakozott az együttműködéshez. A megállapodás aláírásán részt vett Prof. Dr. Horváth Dezső, a Természettudományi és Informatikai Kar dékánja, Prof. Dr. Sárosi József, a Mérnöki Kar dékánja, és Dr. Salgó László, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal főispánja.

A szupernóva-robbanások és a környezetükben zajló porképződési folyamatok vizsgálatáért, illetve - ezzel összefüggésben - a James Webb-űrtávcső eddig mintegy 210 órányi mérési idejének elnyerésében való közreműködéséért az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) Detre László-díjjal ismerte el Dr. Szalai Tamást, az SZTE TTIK Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi docensét. Kutatásáról és elért eredményeiről beszélgettünk vele az SZTE TTIK Fizikai Intézet által szervezett Fotonika Nyári Iskola alatt, ahol éppen a James Webb-űrtávcsőről tartott előadást a résztvevőknek.

A mesterséges intelligencia már a hétköznapi életünkben is egyre több helyen felbukkan. Ma már sokan nem egy másik emberrel beszélgetnek, hanem megkérdezik a csevegőrobotot, nem az interneten kutakodnak és írnak, hanem valamelyik nyelvi modellt bízzák meg a feladattal. De vajon mi történik a mesterséges intelligencia „agyában”, amikor válaszol nekünk? A témával számos nemzetközi kutatás foglalkozik: itthon is kiemelt fókusza például ez a terület a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) HU-rizont Programjának.

Prof. Dr. Hopp Béla, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az SZTE TTIK Fizikai Intézet intézetvezető egyetemi tanára idén a Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. A hallgatók között is népszerű oktató és kísérleti fizikus 36 éve foglalkozik a lézerek orvosi, anyagtudományi, biológiai alkalmazásaival és a kutatási területet máig megújíthatónak érzi.

Visszatért szülővárosába az ország legjelentősebb geográfus seregszemléje. A Szegedről, 2001-ben induló sorozat, a Magyar Földrajzi Konferencia idei házigazdája az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet volt. A mindannyiunkat érintő tudományos előadások mellett idén olyan különleges programok is színesítették a rendezvényt, mint Prof. Dr. Mezősi Gábor könyvbemutatója vagy a Geo-café elnevezésű, formabontó eszmecsere.

2025 júniusában a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos ponttal egészült ki:

Idén is izgalmas programokkal várja az érdeklődőket a Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) a Kutatók Éjszakáján szeptember 26-án és 27-én.

2025-ben is folytatódik a modell, amely a kreatív ötleteket nemcsak elismeri, hanem anyagilag is ösztönzi, támogatva ezzel az egyetemi közösség tagjait – legyen szó hallgatókról, kutatókról vagy dolgozókról. Hét kategóriában lehet nevezni az SZTE Innovációs Díjra szeptember elsejétől október 8-ig.

Klímaváltozás az angol irodalomban, a pszichológiában és a DNS-ben – megtartotta első konferenciáját az SZTE klímakutatócsoportja. A Szegedi Tudományegyetemen belüli, különböző tudományterületek közötti együttműködések elősegítése, közös pályázatok, publikációk és a társadalom számára hasznosítható, gyakorlati javaslatok a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. Ezek a fő céljai a 2025 februárjában létrejött SZTE IKIKK Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoportnak, amely konferenciát szervezett 2025. szeptember 2-án az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A tudományos tanácskozáson megismerték egymás munkáját a különböző kutatók és körvonalazódtak az együttműködés lehetőségei.

Halálának első évfordulóján emlékkonferenciát szerveztek Prof. Dr. Szatmáry Károly (1956-2024) csillagász, a szegedi csillagászképzés és a Szegedi Csillagvizsgáló létrehozásának kezdeményezője tiszteletére az MTA SZAB-székházban 2025. augusztus 28-29-én. Prof. Dr. Kiss László és Dr. Barna Barnabás avatta fel az iskolateremtő professzor emléktábláját, amely a csillagvizsgáló falán emlékeztet Szatmáry Károly négy évtizedes, rendkívül gazdag munkásságára. Az emlékkonferenciára megtelt a SZAB-székház díszterme, a neves csillagász kollégái, tanítványai, tisztelői érdeklődve hallgatták a visszaemlékezéseket.

Ha a Földön minden olyan helyszínen megtörténne a természetes élőhelyek helyreállítása – például erdők, szavannák, sztyeppék vagy lápok –, ahol erre lehetőség van, akkor is csak az emberiség által kibocsátott CO2 (a klímaváltozásért felelős legfontosabb üvegházhatású gáz) 17 százalékát lehetne kivonni a légkörből 2100-ig. Ha pedig a jövőbeli kibocsátást is beleszámítjuk, ez az arány jó eséllyel a négy százalékot sem érné el – állapítja meg egy hiánypótló kutatás. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak kezdeményezésére létrejött tanulmány készítői szerint a hangsúlyt elsősorban a kibocsátások gyors csökkentésére kell helyezni, és biztosítani kell, hogy az alkalmazott intézkedések méltányosak legyenek, segítve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.

Lepár Dávid, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója első helyezést ért el a 37. OTDK Biológia Szekciójának molekuláris genetika tagozatában. OTDK-nyertes pályamunkájában a hímivarsejtek fejlődésében szerepet játszó fehérjelebontást vizsgálta ecetmuslica modellben. A kutatásnak, amelyet témavezetője, Dr. Sinka Rita tanszékvezető egyetemi docens irányításával az SZTE TTIK Genetikai Tanszékén végez, később jelentősége lehet az emberi infertilitás hátterében álló genetikai tényezők megismerésében. Cikkünkkel az újonnan megjelent SZTEminárium magazint is ajánljuk.

Mit tehetek én a környezetért? Hogyan alakíthatom fenntarthatóbbá a mindennapjaimat? Milyen megoldásokat találhatok a helyi közösségem számára? A Szegedi Tudományegyetem a zöld kezdeményezések elkötelezett támogatójaként 2021 óta indít a Miskolci és Soproni Egyetemmel együttműködésben a fenntarthatóság témakörében innovatív módszertannal dolgozó kurzusokat, ahol a feltett kérdésekre valós projekteken keresztül találhatnak a hallgatók választ. Az SZTE fejlesztéseinek köszönhetően a 2025/2026-os tanév őszi szemeszterében új témákkal gazdagodott a kínálat.

A növényi stresszt okozó antropogén (emberi eredetű) szennyezések együttes hatásának vizsgálatára nyerte el az MTA Lendület programjának támogatását Dr. Feigl Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékének habilitált egyetemi adjunktusa. Mivel ezek a stresszorok egyre gyakrabban fordulnak elő a mezőgazdasági környezetben, jobb megértésükön a növénytermesztés jövője múlhat.

2025. augusztus 11 - 2025. augusztus 24. között a Dékáni Hivatal és a Tanulmányi Osztály zárva tart.

Puszta-e a puszta? A játékos kérdésre tudományos megalapozottságú választ ad a Bugac Projekt. A Szegedi Tudományegyetem bugaci szabadtéri laboratóriumában fél évszázadon át irányította az ökológiai kutatómunkát Gallé László. A Széchenyi-díjas biológust a Bugac Projekt ötven évéről szóló összegző mű szerkesztése közben kérdeztük. Megtudtuk: 1400-nál is több faj él – a kabócától a rákosi viperáig – a két és fél hektáros „laborban”; a legelőből erdős sztepp jött létre, vagyis az egyik legértékesebb alföldi élőhelytípussá vált az SZTE bugaci mintaterülete.

Az évkezdéshez legfontosabb információkat itt találjátok.

2025. július 10-19. között immár 33. alkalommal rendezte meg az SZTE TTIK Informatikai Intézet a Képfeldolgozó Nyári Iskolát (Summer School on Image Processing - SSIP). A nemzetközi szakmai rendezvényen a résztvevő hallgatók megismerkedtek a képfeldolgozás legújabb elméleti és technológiai fejlesztéseivel, valamint gyakorlati projektfeladatokon keresztül valódi képfeldolgozási problémákat oldottak meg. A nagy múltra visszatekintő rendezvényről Dr. Nagy Antal egyetemi docenssel, az SZTE TTIK Informatikai Intézet intézetvezető helyettesével beszélgettünk.

VR-szemüveggel jártunk a Nemzetközi Űrállomáson, kipróbáltuk a Crew Dragon űrhajó felbocsátását, és megtudtuk, mit viselnek, esznek és tapasztalnak az űrhajósok odafent. A budapesti HUNIVERZUM - Magyarok a világűrben interaktív kiállításon nemcsak az űrkutatás múltjába és jelenébe, hanem Kapu Tibor missziójába és az SZTE kutatásaiba is betekintést nyerhettünk. Lélegzetelállító élmény, amely kicsiknek és nagyoknak is örök emlék marad.

Kutatás-fejlesztési, oktatási és pályázati területen is közösen dolgozna, illetve még szorosabbra fűzné korábbi együttműködését a Szegedi Tudományegyetem, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. és a ContiTech Rubber Industrial Kft. Ennek érdekében megállapodást írtak alá az universitas és a cégek vezetői július 28-án, hétfőn az SZTE Rektori Épületében.

Kihirdették a 2025-ös felsőoktatási felvételi ponthatárokat július 23-án, szerdán este – és a Szegedi Tudományegyetem ismét bizonyította: nemcsak a rangsorokban, hanem a jelentkezők számában is a csúcson van. Az idei eljárás során ismét több ezer fiatal választotta első helyen az SZTE-t, az ösztöndíjas helyek száma pedig bővült, különösen egyes hiányszakmákban.

Óriási károkat okozott országszerte a vihar 2025. július 7-én. A szélsőséges időjárásra az SZTE szakértője adott magyarázatot. Dr. Gál Tamástól azt is megtudtuk, hogy milyen módon segíthetnek az előrejelzések a károk mérséklésében.

Fogadják szeretettel a Diploma átadó ünnepségeink és az ehhez kapcsolódó elektronikus kari kiadványunkat.

Hungarian Spacelab Network néven űripari hálózat létrehozásáról született megállapodás kilenc egyetem, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KM), a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) és a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet között. Az aláírási ceremóniát 2025. július 14-én tartották Budapesten.

Dr. Vígh Viktor, az SZTE TTIK Bolyai Intézet Geometriai Tanszékének docense kapta meg 2025-ben az ELTÉ-n alapított Gács András-díjat. Az indoklás szerint a fiatal matematikus kutatási eredményei mellett sokoldalúságával, nyitottságával és humorával hatott inspirálóan a diákokra. Interjúnkban Dr. Vígh Viktor az intuitív geometriáról és a tiszta matematika „belső logikájából” származó felismerésekről beszél, és közben kiderül, hogy szenvedélyesen érdeklik a logikai játékok.

Mi a közös a robotikában, a daganatok felismerésében, az úthálózatok fejlesztésében és a járvány alatti távolságtartásban? Nos, a válasz az, hogy a hangyák. Ezeknek a rovaroknak a megfigyelése számos területen hasznosítható eredményekkel kecsegtet. A hazai hangyakutatás egyik legrégebbi bázisa a Szegedi Tudományegyetem, ahol több mint 50 éve vizsgálják a hangyák viselkedését és életfunkcióit.

Az Akadémia Lendület Programja 2025-ben induló szakaszában összesen 21 új kutatócsoport – ezek között 3 a Szegedi Tudományegyetemen – alakul meg. Az SZTE új Lendület pályázatosai közül két kutató az SZTE Természettudományi és Informatikai Kart, továbbá egy tudós az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kart erősíti. A három SZTE-s kutató összesen közel 542 millió forint támogatást nyert el témái feldolgozásához.

A rendezvény időpontja: 2025. július 5. szombat, három turnusban, 10.00, 14.00 és 17.00 órakor, a helyszíne: TIK Kongresszusi terem. (Szeged, Ady tér 10.)

Idén Szent-Györgyi Albert Kiválósági Díjátadó Ünnepség néven rendezték meg azt a hagyományos eseményt, amelyen átvették kinevezésüket az új dékánok, igazgatók, intézetvezetők és tanszékvezetők, valamint oklevelekkel díjazták az elmúlt időszakban kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégákat. Összesen több mint százan részesültek elismerésben.

Véget ért a lézerkutató intézet idei nyári középiskolás tábora, a diákok az utolsó napon az SZTE Fizikai Intézetében hallgatták meg Dr. Szabó Gábor fizikaprofesszor bevezető előadását, majd részt vettek Ignácz Ferenc látványos kísérleti bemutatóján.

Az SZTE IKIKK Akkreditált Laboratóriumi Műszerközpontja keretében működő Talaj- és Vízvizsgálati Laboratórium munkatársai is követik a sókoncentráció alakulását a Maros mentén. A múlt héten újabb, az előzőnél jelentősebb hullám vonult le a folyón, a korábban mért vezetőképesség értékek kétszeresével, ami elérte, illetve enyhén meghaladta a határértéket. Ezt követően napokig magas szinten, 900 és 1000 µS/cm között stabilizálódott a vezetőképesség és csak a legújabb adatok alapján indult csökkenésnek.

Nemrég jelent meg az amerikai U.S. News & World Report Education 2025. évi felsőoktatási rangsora, amelyen a Szegedi Tudományegyetem hazánkban két szakterületi rangsorban – kémia, ideg- és viselkedéstudomány – vezet.

Idén is hatalmas sikerrel rendezte meg az SZTE TTIK Informatikai Intézete a Szegedi Innovatív Informatika Versenyt (SZIIV). A döntőben azokat a tudományos pálya iránt érdeklődő középiskolásokat díjazták, akik innovatív és eredeti ötleteikkel nemcsak szakmai tudásukról, hanem kreatív gondolkodásmódjukról is tanúbizonyságot tettek. A díjazottak egyike volt Erdőhelyi Márk, az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola végzős diákja, aki a verseny műszaki informatika szekciójában az általa épített 3D-nyomtatott robotkarral a dobogó harmadik fokára léphetett fel. Pályamunkájáról vele beszélgettünk.

A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézete jelentős infrastruktúra-fejlesztésen esik át, melynek célja az oktatás és kutatás szinergiájának erősítése, valamint a globális természeti kihívásokkal foglalkozó kutatások hatékonyságának növelése. Az Egyetem saját forrásból megvalósuló beruházása biztosítja, hogy a világszínvonalú tudományos munkához és oktatáshoz megfelelő infrastruktúra álljon rendelkezésre.

Az MTA Fizikai Fődíjat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) adományozza a fizika területén elért kiemelkedő tudományos eredményekért. Benedict Mihály, az Elméleti Fizikai Tanszék professor emeritusa a díjat a kvantumos rendszerek viselkedésének kutatásában, az elméleti fizika egyetemi oktatásában, a tudományos utánpótlás nevelésében, valamint a hazai és nemzetközi szakmai közéletben végzett több mint öt évtizedes kiemelkedő munkájával, továbbá iskolateremtő tevékenységével érdemelte ki.

„Ennyi lányt, mint most, nem láttam egyszerre egy teremben” – újságolták el a szervezők június 23-án, az SZTE TTIK Informatikai Intézet és „Az Informatika Oktatásáért, Kutatásáért Alapítvány” szervezésében megvalósuló Csajos Tábor megnyitóján. Az ötnapos nyári táborban idén ugyanis 17 középiskolás lány vett részt, akik az SZTE oktatóinak köszönhetően megismerkedhettek az informatika színes világával, és belekóstolhattak a programozás, a szoftverfejlesztés és a robotika alapjaiba, valamint a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségekbe.

A daganatos betegségek matematikai modellezéséről rendezett nemzetközi nyári egyetemet a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) és a Szegedi Tudományegyetemen működő Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium. Röst Gergely, az SZTE matematikusa, a nemzeti labor szakmai vezetője szerint a fiatal orvosok és matematikusok képzésére szolgáló esemény célja az volt, hogy a rákkutatás egy új interdiszciplináris területén szerezzenek korszerű tudást. A rák matematikai modellezésről megkérdeztük Joel Brown és Jeffrey West professzorokat, az egyesült államokbeli Moffitt Cancer Center kutatóit, akik úgy válaszoltak: az adatokat feldolgozó matematikai algoritmus maga is gyógyszer lehet.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói egy ipari konzorcium tagjaként olyan korszerű mikrozöld-nevelőrendszert fejlesztettek ki, amely LED-világítástechnológiát és nanotechnológiai megoldásokat alkalmaz a növények hatékonyabb tápanyagellátása érdekében. A rendszer működése teljes mértékben talajmentes, fenntartható környezetben történik.

A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézete és a gyászoló család mély fájdalommal tudatja, hogy Dr. Várkonyi Zoltán, az SZTE TTIK volt Biofizikai Tanszékének nyugalmazott docense 2025. június 14-én, életének 87. évében elhunyt.

Temetése 2025. június 30-án (hétfőn) 13:00 órakor lesz a Belvárosi temetőben.

Ünnepélyes keretek között rendezték meg a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Tehetséggondozó Tanács közös Talent díjátadó ünnepségét, ahol a tanév legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó hallgatóit ismerték el. Az eseményen összesen 187 fiatal részesült ösztöndíjban, a kiosztott ösztöndíjak száma pedig elérte a 219-et – mivel több pályázó több kategóriában is sikeresen szerepelt. A támogatások összértéke meghaladta a 11 millió forintot.