_MG_1484_2

Az SZTE kutatói webtérképet készítenek az agresszíven terjedő inváziós növényfajokról

A Szegedi Tudományegyetem geográfus, geoinformatikus és ökológus kutatói az Agrártudományi Kutatóközpont szakembereivel közösen küzdenek az agresszíven terjedő inváziós növényfajok visszaszorításáért. Az Inváziós Fajok Országos Térinformatikai Adatbázisának elkészítése, és webtérképen való közzététele a céljuk.

– Az utóbbi évtizedekben egyre erősebben jelentkező probléma a biológiai invázió, mely a felmérések szerint jelenleg a magyar természetvédelem legnagyobb kihívása – jelentette ki Dr. habil. Szilassi Péter, az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék egyetemi docense, a kutatócsoport vezetője

 

 

Milyen problémákat okoznak az agresszíven terjedő inváziós növényfajok?

 

Az élőhelyek megőrzése és őshonos fajok védelme nem csupán a természetvédelem szempontjából fontos.

 

A lakosság egészségügyi állapota szempontjából is kiemelten fontos kérdés az agresszíven terjedő, özönnövények visszaszorítása. A zömében más kontinensről behurcolt vagy betelepített növények közül a parlagfű a legismertebb, de más invazív fajok pollenje is allergén hatású.

 

Az inváziós növények elszaporodása az árterekben is fokozódott az utóbbi években. Ennek következtében nőtt az árvízi kockázat.

 

 

Hogyan védekezhetünk e „növényi invázió” ellen?

 

A természetvédelmi, árvízvédelmi és népegészségügyi szakemberek csak akkor tudnák eredményesen felvenni a harcot ezzel a környezeti problémával, ha naprakész, országos léptékű digitális térképi adatbázissal rendelkeznének a legjelentősebb özönnövények előfordulásáról – magyarázta a szakember. – Mivel a biológiai invázió rendkívül gyors folyamat, ezért e rendkívül súlyos környezet és természetvédelmi probléma megoldására csak akkor van esély, ha tisztában vagyunk Magyarország inváziós fertőzöttségének mértékével, annak aktuális térbeli jellemzőivel, ha azonosítani tudjuk a fertőzési gócpontokat, a fajok terjedési útvonalait. Sajnos ilyen országos adatbázis mindezidáig nem áll a szakemberek rendelkezésre.

 

Selyemkoro_terkep
Példa a kutatócsoport által vizsgált hat özönnövény előfordulási adatbázisából: A selyemkóró (Asclepias syriaca) előfordulása és fertőzésének mértéke a EU LUCAS adatbázis magyarországi földfelszíni pontjain 2009-ben és 2018-ban. (A piros szín a 2009-es a lila szín a 2018-as állapotot jelzi.)


2020 szeptemberében a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének vezetésével az Szegedi Tudományegyetem Ökológia Tanszékének, valamint az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének közreműködésével jött létre az a kutatócsoport, mely e témában kompetens geográfus, geoinformatikus, ökológus, valamint talajtanos és agrárszakemberekből áll.

 

 

Melyek a kutatócsoport céljai?

 

Az Inváziós Fajok Országos Térinformatikai Adatbázisának elkészítése, és webtérképen való közzététele a célunk – közölte a kutatócsoport vezetője. – Ez amellett, hogy segítené az országos léptékű területi, természet és környezetvédelmi, árvízvédelmi valamint erdészeti tervezést lakosság felvilágosítását e téren, javítaná a környezettudatosságot, felhívná a figyelmet a probléma fontosságára, látványosan demonstrálná ezen ökológiai és egészségügyi probléma megoldással kapcsolatos kormányzati erőfeszítéseket.

 

A Plants nevű rangos tudományos folyóiratban tették közzé a szegedi kutatók első eredményeiket. Publikációjukban sikerült meghatározniuk a Dél-Alföldön robbanásszerűen terjedő selyemkóró terjedését befolyásoló földrajzi tényezők körét, az inváziót okozó környezeti változók súlyát. Elkészítették e faj potenciális elterjedési térképét, segítve a terjedés elleni hatékony védekezést.

 

– Az inváziós növényfajok megjelenését és terjedését befolyásoló környezeti – azaz: talajtani, vízrajzi, klimatikus és antropogén – tényezők vizsgálata azért is fontos, mert általa megérthetjük klímaváltozás és az özönfajok terjedése közötti kapcsolatot is – magyarázta Dr. habil. Szilassi Péter.

 

A hat legelterjedtebb magyarországi inváziós növényfaj – a selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a bálványfa, az akáctérbeli jelenlétét bemutató digitális térképek előállítását már elkezdték a kutatók. E térképek mutatják a vizsgált özönfajok előfordulási adatait a 2009, 2012, 2015 és 2018-as években.

 

A kutatók országos fedettségben évente kb. 5000 földfelszíni pont fertőzöttségét elemezték az EU LUCAS felszínborítási adatbázisának földfelszíni fényképfelvételei alapján.


invaziv_3


invaziv_2

 

 

invaziv_1
Ilyen volt és ilyen lett….Az inváziós fajok erőteljes terjedése az EU LUCAS adatbázisának földi fotóin is nyomon követhető. Az ugyanazon pontokban 3 évenként készült fotókon látszik, hogy a selyemkóró intenzíven terjed – például elhagyott szőlőben, vagy: homoki gyepen, vagy: felhagyott szántón.

– Terveink szerint a földfelszíni adatokat műholdas és távérzékelési adatokkal, drónfelvételek térinformatikai elemzésével is kiegészítjük – vázolta a jövőt a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar egyetemi docense. – Emellett a természetjárókkal, és természetvédelmi civil szervezetekkel együttműködve közösségi gyűjtésű – például mobil applikációval rögzített – terepi adatokra is számítunk majd.

 

Az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, valamint az Agrártudományi Kutatóközpont szakemberi a vizsgált növényfajok elterjedési térképeit digitális webtérképeken teszik majd elérhetővé minden érdeklődő számára.

 

SZTEinfo

Fotók: Bobkó Anna, Sz. P.


Korábban írtuk:

Vámbéry nyomdokain járt, környezeti katasztrófa veszélyéről szól az SZTE geográfusa

Az SZTE geográfusa, Szilassi Péter tudománynépszerűsítőként lett Teleki Sámuel-érmes

Emlékexpedíció a 6 évvel ezelőtti etiópiai tragédia helyszínén, emléktáblák a világjáróknak

Etiópiai hangulatok avagy Tamás, Gábor! Még mindig hazavárunk!

A Szegedi Tudományegyetem két munkatársa az etiópiai merénylet áldozata

Friss hírek RSS

Rendezvénynaptár

Rendezvénynaptár *

Kövess minket

Facebook YouTube Twitter Google Plus