A 4 milliárd forint támogatásból megvalósuló Fenntartható Zöld Kémia és Mobilitás Kompetencia Központ a GINOP-2.3.4-15 - Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ- Kutatási infrastruktúra fejlesztése elnevezésű projekt keretében jön létre, melynek konzorciumvezetője a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), konzorciumi tagja pedig a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. A konzorcium kiemelt együttműködő ipari partnere az AUDI Hungária Zrt.

Képgaléria a sajtótájékoztatóról

A 2020. június 1. és 2023. január 31. között megvalósuló projekt célja egy olyan, piaci megalapozottságú kompetencia központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen, ahol a fő kutatási irányokat az ipari partner jelöli ki, az alap-, az alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket egységbe foglalva. A kutatás során három fókuszterületre koncentrálnak: mindhárom középpontjában a fenntarthatóság áll. Az egyik fókuszterület a tenzidek (felületaktív anyagok) fejlesztése, a második a megújuló üzemanyagok hatásvizsgálata, a harmadik pedig az alternatív gázelemző mérőberendezések fejlesztése lesz.

– A Szegedi Tudományegyetem oktatástól elválaszthatatlan feladata a nemzetközileg is versenyképes kutatóegyetemi jelleg megőrzése, az egyetem hazai és nemzetközi kutatási programjaiban megvalósuló kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység egyaránt átfogja az ismeretbővítő- és a problémamegoldó kutatást, a termék- és szolgáltatásfejlesztést – hangsúlyozta a projektet ismertető sajtótájékoztatón Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Hozzátette: a kutatás, a fejlesztés és az innováció együttesen van jelen a legkorszerűbb tudományok felé folyamatosan nyitó egyetemen. Ebben a munkában két olyan piacvezető vállalati partnerrel, a MOL-lal és az AUDI-val, dolgozhatnak együtt, akik saját területükön hazai és nemzetközi viszonylatban is kiemelt szerepet töltenek be. Kiemelte: a vállalati partnerekkel olyan területen fognak együtt dolgozni, amely életünket erőteljesen meghatározza a közeljövőben. A projektben ugyanis olyan fókuszterületeket határoztak meg, amelyek nemcsak az egyetem és az ipari partnerek hasznára, hanem az egész társadalom javára válnak. A maradék kőolajkészlet kitermelése, a „low carbon” üzemanyagok előállítása és a keletkező égéstermékek gyors és kvantitatív mérése ugyanis az egész emberiség szempontjából fontos tényezők.

Prof. Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak kormányzati politikájában kiemelt szerepet kapott a kutatás-fejlesztés és az innováció. Ezzel összhangban 2020-tól folyamatosan növelik a kutatás-fejlesztésre szánt támogatásokat. – A konzorcium jól példázza, hogyan tud Magyarország egyik legjobb egyeteme és két legnagyobb vállalata olyan területeken együttműködni, mint a környezetvédelem, az energetika, a belső égésű motorok és a szintetikus üzemanyagok használata. Az együttműködés alapja lehet annak, hogy újragondoljuk a járműiparban a hajtásrendszer stratégiákat – fogalmazott a miniszter.

A világon jelenleg alkalmazott hagyományos kőolaj termelési technológiákkal az olajkészlet körülbelül 40%-a termelhető ki. A fejlesztés célja az, hogy a tárolóban maradó készletek lehető legnagyobb részét gazdaságosan kitermelhetővé tegyék. A cél megvalósításához különböző új típusú tenzidek és keverékeik összetételének kidolgozása és vízoldható polimerek elegyeinek előállítása, minősítése, olajipari felhasználhatóságának vizsgálata szükséges.

– Az egyetemeken alakítják a jövőt, itt tanulnak a jövő szakemberei, és itt születnek meg az első ötletek a jövő fejlesztéseihez. A MOL ezért hosszú évek óta együttműködik Magyarország egyetemeivel, a Szegedi Tudományegyetemmel is több évtizedes a kutatás-fejlesztési együttműködésünk, ennek legújabb lépéseként most közösen alapítjuk meg a Fenntartható Zöld Kémia és Mobilitás Kompetencia Központot. Az itt dolgozó kutatókkal együtt dolgozunk ki és valósítunk meg olyan innovációkat, amelyek korunk égető kérdéseire adhatnak választ. Célunk az, hogy ezeket később integráljuk a saját működésünkbe – mondta Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója.

A megújuló üzemanyag hatásvizsgálat célja megújuló forrásból származó, „low carbon” üzemanyagok hatásának vizsgálata a belsőégésű motorok öregedésére és károsanyag-kibocsátására. A „low carbon” üzemanyagok ugyanis lehetővé teszik a károsanyag-kibocsátás csökkentését. A projekt harmadik pillére egy alternatív gázelemző berendezés fejlesztése és bevezetése az autóipari felhasználásba a károsanyag-kibocsátás pontos méréséhez, egy a korábbiaknál pontosabb, megbízhatóbb károsanyag-kibocsátást mérő műszer fejlesztése és alkalmazása. A projekt során egy olyan, fotoakusztikus kipufogógáz mérő berendezés és mérési technológia jön létre, amely segítségével az összes fontos szennyező komponens százalékos relatív pontossággal, másodperc körüli válaszidővel mérhető.

– Az AUDI Hungaria számára kiemelten fontos a tudományos szférával történő aktív összekapcsolódás, együttgondolkodás és közös munka, hiszen ez az autóipari fejlesztések fundamentumát, kiindulópontját jelenti. Vállalatunk elkötelezett a kutatás-fejlesztés, az élvonalbeli technológiai újítások létrehozása és a fenntartható fejlődés mellett. Büszke vagyok arra, hogy a Fenntartható Zöld Kémia és Mobilitás Kompetencia Központ létrehozásával egy hosszú távú stratégiai partneri együttműködés válik lehetővé a kijelölt fókuszterületek mentén. A projekt keretein belül az AUDI Hungaria az üzemanyagok tesztelésében kiemelt szerepet vállal – mondta Les Zoltán, az AUDI Hungaria Zrt. járműgyártásért felelős igazgatósági tagja.

Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja azt emelte ki, hogy az universitas, mint a régió legnagyobb munkáltatója és kiemelt kutatóegyetem egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy vállalati partnerei számára biztosítani tudja a versenyképes gazdaság oktatási és kutatási hátterét. – Ezt a célt szolgálja egyik legjelentősebb fejlesztésünk, a Science Park Szeged projekt is. Ez az igen komoly, 20 milliárd forintot is meghaladó stratégiai fejlesztés lehetővé teszi számunkra, hogy elvégezzük azt az innovációs tevékenységet, amelynek révén a régió gazdaságfejlesztésének motorja lehetünk. A lézeres kutatóközpont melletti 80 hektáros terület mintegy negyedét hasznosítjuk majd oktatási és kutatási célokra. A fennmaradó területet, a régió gazdasági fejlődésében érzett társadalmi felelősségvállalásunk jegyében, a potenciális befektetők számára készítjük elő, ugyanis Szegeden és a régióban szükség van az üzleti környezet fejlesztésére is – mondta. Hozzátette: a tervek szerint a Science Parkban kap helyet a Fenntartható Zöld Kémia és Mobilitás Kompetencia Központ is, amely 30 kutatót foglalkoztat majd.

Az SZTE célja, hogy végzett hallgatóit naprakész, azonnal alkalmazható tudás birtokában bocsássa a piacra, ezért az innovációhoz kapcsolódik egy oktatási vonal is: duális képzés keretében. Az SZTE és a szakmai partnerei az oktatás egy komplex, egymásra épülő kompetenciarendszerét hozzák létre a tréningjellegű rövid távú képzésektől a PhD képzésekig. Mindehhez a projektben foglalt infrastrukturális tervek biztosítják a labor és egyéb oktatási tereket, melyek a gyakorlatorientált képzés megvalósulásának elengedhetetlen feltételei.

SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna