A Szegedi Tudományegyetem és az Újvidéki egyetem geográfus, geoinformatikus és műszaki informatikus kutatói fogtak össze egy, az Európai Unió által támogatott, mintegy 500 ezer euró összköltségvetésű program keretében (Belvízi monitoring, menedzsment és kockázatértékelés a Délkelet-Alföldön és Észak-Szerbiában - távérzékelési és térinformatikai módszerek alkalmazásával). Az összegből közel 430 ezer euró a közösségi támogatás, amely nagyjából 50-50 %-ban áll a két egyetem szakembereinek rendelkezésére. A projekt megvalósítása során olyan megoldás tudományos alapjait teremtik meg, amely feltárja a belvízkeletkezés okát, bemutatja a veszélyeztetettség mértékét, elemzi előrejelezhetőségét, de egyúttal figyelembe veszi azt is, hogy gazdálkodni kell a vízzel, beleértve - a szárazodásra tekintettel - a víz visszatartását is.

A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program által támogatott projekt március 2-i megnyitóján felszólaló Prof.
Mezősi Gábor (Szegedi Tudományegyetem, TTIK, tanszékvezető) és Prof.
Milos Zivanov (Újvidéki Egyetem, Műszaki Kar, projektvezető) egyetértettek abban, hogy a mindkét országot érintő probléma tudományos kutatása, felmérése és modellezése a későbbi beavatkozások szempontjából kiemelkedő fontossággal bír.

Prof. Mezősi Gábor elmondta: az Európai Unió által támogatott program kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a két ország kutatói a tudományos együttműködés során kapcsolatukat elmélyítsék és közös megoldásokat keressenek. A belvízjelenség kialakulásának folyamata rendkívül összetett, vizsgálata során még az akár évtizedes tapasztalatokkal rendelkező kutatókra is sok izgalmas feladat megoldása vár.
Prof. Milos Zivanov az elhangzottakat azzal egészítette ki, hogy a projekt keretében a szegedi kollégákkal közösen tudományos modellt készítenek, amely figyeli a talajvíz mélységét. "Ezeken a területeken új mérőkút-rendszert állítunk fel, amellyel napi rendszerességgel végzünk majd méréseket. Az adatok kielemzésével előre tudják jelezni a víz emelkedését, így megelőzhető ezen területek elöntése." A Műszaki Kar villamosmérnökeinek, informatikus szakembereinek korábbi tapasztalatait bemutatva Zivanov professzor kihangsúlyozta, hogy több olyan nemzeti programban is részt vettek, amely víz-, levegő- és talajminőség monitoring rendszerek, valamint extrém környezeti körülmények között elhelyezett mikroérzékelők fejlesztésére irányult.

Mészáros Minucsér az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Kara képviseletében kiemelte, hogy a két egyetem természetföldrajzos és geoinformatikus kutatói, valamint doktorandusz hallgatói között már egy évtizede létezik kapcsolat, a jelenlegihez mérhető közös tudományos együttműködésre azonban még nem került sor. A mostani, kétéves program egy kiváló lehetőség a szakmai párbeszédre, nem is beszélve arról, hogy a kutatásokból a támogatott területen élők is profitálnak majd. "A határok gyakran nehézséget okoznak a kutatók és intézmények kommunikációjában, adatok és tapasztalatok megosztásában. Projektünk fontos célja az ilyen akadályok áthidalása, és a szegedi és újvidéki egyetemek között létező szakmai kapcsolatok elmélyítése. A természeti folyamatok nem ismernek állami határokat és ezért a belvíz és vízgazdálkodási problémák szoros nemzetközi együttműködéssel oldhatók meg" - tette hozzá.

Dr. Szatmári József, a projekt koordinátora a szakmai vonatkozásokon túl a program határon átnyúló társadalmi jelentőségét is kiemelte, hiszen gondosan megtervezett és megvalósított információs csatornákon keresztül, valamint kérdőívezések segítségével kívánják a régióban élőket aktivizálni, közös és felelős gondolkodásra késztetni a fenntartható vízgazdálkodást illetően.
A továbbiakban az SZTE (mint vezető kedvezményezett) projektvezetőjeként bemutatta a programot: "A mintaterületeken (Homokhátság, Torontál, Marosszög, Bácska, Bánát) tervezett projekt kiemelt feladata lesz a belvizek keletkezésének, lehetséges összegyülekezési helyeinek monitoringja, tudományos feltárása, amelynek során - a határ mindkét oldalán - 25-25 mérési pontból álló kúthálózat kiépítésére, egyedi érzékelők fejlesztésére és geostatisztikai modellezési módszerek kidolgozására kerül sor. Azoknak a helyeknek a meghatározása, ahol megfelelő műszaki megoldásokkal a rövid távú vízkárelhárítás eredményesebb lehet, valamint ahol az elsődlegesen károsnak tűnő vízkészletek hasznosíthatóan visszatarthatóak, az SZTE terepi adatgyűjtéseket és légi-felvételezéseket végez, valamint nagyfelbontású műholdfelvételek beszerzésére és elemzésére kerül sor. A támogatott terület civil és szakmai közönségének informálására sajtótájékoztatókat, szakmai konferenciákat szervezünk, valamint weboldalt fogunk működtetni. A projekt eredményeiből, végkövetkeztetéseiből tudományos összefoglaló kiadványt publikálunk."

A program megvalósításának előrehaladása online is követhető, a monitoring-rendszer, a felmérések és vizsgálatok adatai térképes formában is folyamatos feltöltésre kerülnek a projekt honlapjára (http://www.geo.u-szeged.hu/meriexwa/), ahol bővebb információk, tudományos közlemények és fotógalériák is várják a téma és a projekt iránt érdeklődőket.

Teljes sajtóanyag letöltése