Bezár

Hírek és események

Prinz-expedicio

Döbbenetes a táj változása Közép-Ázsia magashegységeiben: a kirgiz nagykövet jelenlétében mutatták be a szegedi kutatók a 120 évvel ezelőtti Prinz-expedíció nyomán végzett terepi kutatásaik első eredményeit

Döbbenetes a táj változása Közép-Ázsia magashegységeiben: a kirgiz nagykövet jelenlétében mutatták be a szegedi kutatók a 120 évvel ezelőtti Prinz-expedíció nyomán végzett terepi kutatásaik első eredményeit

2026. október 21.
7 perc

Eltűnő gleccserek, visszahúzódó jégsapkák, átalakuló folyóvölgyek és csökkenő vízszintű tavak rajzolódtak ki azokból az összehasonlító vizsgálatokból, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói végeztek a Tien-san hegységben. A több mint száz évvel ezelőtt az Almásy György (1900, 1906) és Dr. Prinz Gyula (1906, 1909) expedícióinak helyszíneire visszatérő kutatócsoport eredményeit a Magyar Földrajzi Társaság Szegedi Osztályának előadóülésén mutatták be népes, mintegy 150 fős közönség előtt 2026. október 20-án. Az SZTE nemzetközi hírű professzorának, díszdoktorának családját vele azonos nevű unokája – Dr. Prinz Gyula főorvos – képviselte. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Erlan Abdildajev, Kirgizisztán magyarországi nagykövete, Dorogi Sándor korábbi kirgizisztáni magyar nagykövet, és Dr. Erdős Endre Kirgizisztán tiszteletbeli konzulja is.

A szervezők nevében a megjelenteket Dr. Mucsi László, a Magyar Földrajzi Társaság Szegedi Osztályának elnöke köszöntötte. A rendezvénynek különleges hangulatot adtak a Fodi Ágnes és Hegedűs Zoltán által előadott kirgiz népdalok, miközben a háttérben Prinz Gyula 117 és 120 évvel ezelőtti expedícióinak fényképei peregtek.

zene

Prof. Dr. Kovács Zoltán akadémikus, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a szervezet 1872-es alapításakor a nagy expedíciók még több évet vettek igénybe. Hozzátette, hogy a globalizáció és a modern digitális eszközök térnyerése révén napjainkban egy hasonló utazás már néhány hét alatt is megvalósítható.

kz
Prof. Dr. Kovács Zoltán. Fotó: Miskolci Dávid

A rendezvény középpontjában annak bemutatása állt, hogy milyen változások mentek végbe Közép-Ázsia magashegységi környezetében azóta, hogy Prinz Gyula, a Szegedi Tudományegyetem legendás földrajzprofesszora 1906-ban és 1909-ben feltáró expedíciókat vezetett a térségbe. Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói és hallgatói 2026 szeptemberében több olyan helyszínt kerestek fel, ahol a magyar tudós egykor embert próbáló körülmények között, dacolva a mínusz 20 fokos hideggel terepi megfigyeléseket végzett, fényképeket készített és térképeket rajzolt.

nezok

Az eseményt megelőzően Prof. Dr. Zakar Péter, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese az egyetem központi épületében fogadta Erlan Abdildajevet, Kirgizisztán magyarországi nagykövetét. A találkozón a rektorhelyettes bemutatta a Szegedi Tudományegyetemet, illetve a lehetséges további együttműködésről is tanácskozott a kirgiz küldöttség tagjaival.

20261020-LA5A0350

Egy XX. század eleji magyar expedíció üzenete a klímaváltozás korában

A Földrajz- és Földtudományi Intézet nagyelőadójában népes közönség előtt tartott tudományos program gerincét Prof. Dr. Szilassi Péter gazdagon illusztrált előadása adta. Az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének oktatója bemutatta, miként váltak a több mint 120 évvel ezelőtt készült térképek, fényképek és terepi feljegyzések a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos vizsgálatok kiindulópontjaivá. Az előadó rámutatott, hogy Prinz Gyula nem hódító hatalom szolgálatában, gyarmatosító szándék előfutáraként érkezett a térségbe, hanem a tudományos kíváncsiság hajtotta, hogy Ázsia térképén az utolsó fehér foltok is eltűnjenek. Vérbeli földrajztudósként a közép-ázsiai tájat komplexen, a benne élő lakosokkal együtt elemezte. A térség természeti adottságainak, formakincsének és geológiájának térképezésén túl az ott élők életmódja, szokásai, település- és közlekedésföldrajza is érdekelte. Prinz Gyula tucatnyi néprajzi és társadalomföldrajzi publikációban adott ezekről számot.

szp
Dr. Szilassi Péter szokásához hűen átéléssel és szórakoztató módon mesélt az expedíció eredményeiről, kihívásairól. Fotó: Miskolci Dávid

A kutatócsoport a terepi kutatásokat megelőzően több hónapos munkával a jelenlegi földrajzi koordinátarendszerbe illesztette, georeferálta Prinz Gyula történelmi térképeit, majd digitalizálta és rekonstruálta expedícióinak útvonalait. A szegedi geográfusok ezt követően modern GPS-, drón- és térinformatikai technológiák segítségével keresték fel Prinz Gyula panorámarajzainak és fényképeinek készítési helyszíneit. A 120 évvel ezelőtti és jelenlegi tájkép összehasonlítása lehetővé tette a táj változásainak dokumentálását olyan nehezen megközelíthető helyszíneken, amelyek a 20. század elején még a földrajzi kutatások számára fehér foltnak számítottak.

szp_to
Fotó: Szilassi Péter Facebook profilja

Az előadásban külön hangsúlyt kapott a Kogelecsab-fennsík vízhálózatának feltárása, az Üzungegus folyásirányával kapcsolatos térkép és a tudománytörténeti eredmények, valamint a Száridzsász áttöréses völgyének első európaiként történő bejárása és térképezése 1906-ban és 1909-ben, amelyek révén Prinz Gyula óriási nemzetközi hírnévre tett szert. A mindössze 27 éves magyar geográfus neve ekkor került a legnagyobb földrajzi felfedezők közé a korabeli lexikonokban.

„Ilyen volt, ilyen lett”

A rendezvény legnagyobb érdeklődést kiváltó részét azok a fotó- és térképi összehasonlítások jelentették, amelyek ugyanazokat a helyszíneket mutatták be több mint egy évszázad eltéréssel.

to
Fotó: Dr. Szilassi Péter

Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói Almásy György (1900, 1906) és Prinz Gyula (1906, 1909) egykori fényképfelvételeit ugyanabból a nézőpontból ismételték meg, lehetővé téve a táj átalakulásának látványos dokumentálását. Az összehasonlítások alapján jól kirajzolódik a magashegységi jégborítás drámai mértékű csökkenése, a hóhatár emelkedése, valamint több folyó- és tómeder környezetének jelentős mértékű átalakulása.

Az előadáson hangsúlyosan szerepelt a Szaridzsasz folyó térsége, amelyet Prinz Gyula 1906 telén többször életveszélyes körülmények között tárt fel. A történelmi és a jelenkori felvételek alapján egyértelműen nyomon követhetővé váltak a klímaváltozás vízrajzi és a gleccserek visszahúzódásával kapcsolatos következményei. A kutatócsoport bemutatta a 14 Balatonnyi méretű Iszik-köl, a Kol-tor, a Tuz-köl és a Kol-szu tavaknál 120 év alatt végbement vízszintváltozásokkal kapcsolatos első eredményeit is.

A klímaváltozással kapcsolatos terepi kutatások mellett az SZTE expedíciójának fontos küldetése volt Prinz Gyula utóbbi évtizedekben méltatlanul feledésbe merült életművének, közép-ázsiai felfedező utazásainak megismertetése a kirgiz és a magyar közönséggel. Ehhez kapcsolódó tudománydiplomáciai siker, hogy Dr. Szilassi Pétert Biskekben fogadta a Kirgiz Nemzeti Akadémia elnöke Bekmamat Dzsembajev, aki kezdeményezte, hogy orosz nyelven adják ki Prinz Gyula 1911-ben megjelent „Utazásaim Belső-Ázsiában” című könyvét. Az SZTE Klebelsberg Könyvtárának főigazgatója Nagy Gyula szintén támogatta ezt az elképzelést. A Klebelsberg Könyvtárban a napokban digitalizálták a mintegy 330 oldalas kötetet, amelyhez eddig is csak nagyon ritkán lehetett hozzájutni. Az SZTE expedíciójának tagjai az előadás során reményüket fejezték ki aziránt, hogy hamarosan elérhető lesz ez a fényképekkel és különleges panorámarajzokkal gazdagon illusztrált könyvritkaság.

Hallgatók a tudományos felfedezések élvonalában

20261020-LA5A0527
Hajszán Adrián

Az expedíció egyik legfontosabb erénye az volt, hogy a terepi munkában Prof. Dr. Szilassi Péter egyetemi tanár és Dr. Szatmári József egyetemi docens mellett az SZTE földrajzos, geoinformatikus és doktori képzésben részt vevő hallgatói is aktív szerepet vállaltak.

Balogh Márton és Hajszán Adrián az osi és sunkari öntözőrendszerekről végzett kutatásaikat mutatták be, amelyek a térség vízgazdálkodási átalakulásáról szolgáltattak új megfigyeléseket. Ezt követően az expedíció emberi oldaláról is beszámoltak: a több ezer kilométeres terepi munka során szerzett tapasztalatokról, a lovas és terepjárós bejárásokról, valamint a helyi közösségekkel való találkozásokról.

20261020-LA5A0533
Balogh Márton

A szegedi kutatók beszámolóját Dömötör Zétény látványos drónfelvételeiből készült kisfilmje zárta. A Tien-san gleccsereiről, hegyláncairól és folyóvölgyeiről készült légi felvételeket Gömöri Krisztián színművész tolmácsolásában Prinz Gyula több mint százéves naplójegyzetei kísérték, különleges párbeszédet teremtve múlt és jelen között.

dz
Dömötör Zétény

Erlan Abdildajev, Kirgizisztán magyarországi nagykövete hozzászólásában kiemelte, hogy azért volt nagy élmény számára ez az előadás, mert ezáltal olyan helyszíneket is megismerhetett hazájából, melyeket eddig nem volt alkalma.

20261020-LA5A0575
Erlan Abdildajev, Kirgizisztán magyarországi nagykövete (jobbra) számára is tartogatott újdonságot az előadás. Fotó: Miskolci Dávid

A nagykövet kiemelte, hogy Prinz Gyula életműve, szellemi hagyatéka összeköti Magyarországot és Kirgizisztánt. Továbbá kapocs a két ország között az is, hogy a klímaváltozás és a vízhiány kihívásaira megoldást kell találnia mindkét országnak. A diplomata hangsúlyozta, hogy Prof. Dr. Szilassi Péter és kutatócsoportja nagyon fontos munkát végez, hiszen az általuk gyűjtött adatok lényeges adalékokkal szolgálhatnak a klímaváltozás hatásainak elemzéséhez. Erlan Abdildajev végül hozzátette, hogy a globális környezeti kihívásokra csak közös erőfeszítéssel, a tudomány eredményeire támaszkodva találhatunk hatékony válaszokat.

20261020-LA5A0562

Az SZTE expedíciójának eredményei egyértelműen megmutatták, hogy a több mint 120 évvel ezelőtt készült magyar földrajzi megfigyelések napjainkban nem pusztán tudománytörténeti értéket képviselnek, hanem fontos viszonyítási alapot jelentenek a klímaváltozás hosszú távú hatásainak megértéséhez is.

szppgy
Prinz Gyula unokája, - Dr. Prinz Gyula főorvos - meglátogatta a nagyapjáról elnevezett tantermet is a Földrajz- és Földtudományi Intézetben. Fotó: Dr. Szilassi Péter


Az előadás végén Szilassi professzor megköszönte Magyarország Külügyminisztériumának a Klebelsberg Kunó Kutatói Ösztöndíjat, a hallgatók és Dr. Szatmári József pedig a Pannónia Ösztöndíjprogram támogatását, melyek nélkül expedíciójuk nem jöhetett volna létre. A kutatócsoport tagjai az előadás végén köszönetet mondtak a terepi felmérésekben való részvételért és az expedíció szervezésében való közreműködéséért Nazgul Alibajevának a Közép-Ázsiai Alkalmazott Földtudományi Intézet tudományos munkatársának. Hálás köszönetüket fejezték ki Magyarország biskeki Nagykövetsége munkatársainak: Fal Beáta oktatási és kulturális szakdiplomatának és Bukai Andrej ideiglenes ügyvivőnek kint tartózkodásuk ideje alatti nélkülözhetetlen segítségükért. Köszönetüket fejezték ki továbbá Mirlan Dildajevnek a Biskeki Állami Egyetem rektorának, valamint Dr. Kubassek Jánosnak a Magyar Földrajzi Múzeum címzetes igazgatójának a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárának szakmai javaslataikért, támogatásukért.

Tian-shan_exp

Lévai Ferenc

Nyitóképen: A Földrajz- és Földtudományi Intézet állandó kiállítással tiszteleg Prinz Gyula előtt, amit az előadás után megtekintett a közönség., Szilassi Péter tárlatvezetésével. Fotó: Miskolci Dávid