Újabb nemzetközi tudományos elismerésben részesült a Szegedi Tudományegyetem: Dr. Tölgyesi Csaba, az SZTE Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa nyerte el a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét. A szegedi kutató ezzel a fenntarthatóság globális elitjébe került és esélyes a jövő januári, három, egyenként egymillió dolláros nemzetközi fődíjra is.
A világ legnagyobb, Földünk állapotával foglalkozó tudományos versenyén olyan bizonyítékokon alapuló, skálázható megoldásokat keresnek, amelyek segítenek az emberiségnek a bolygó tűrőképességének határain belül élni. A Johan Rockström svéd klímakutató vezette 100 fős nemzetközi zsűri a magyar jelöltek közül egyértelműen a Szegedi Tudományegyetem kutatójának munkáját ítélte a legkiválóbbnak, így Dr. Tölgyesi Csaba lett a 25 nemzeti bajnok egyike.
A történelmi SZTE-siker alapját egy, a Nature Geoscience folyóiratban megjelent áttörő tanulmány adta. Dr. Tölgyesi Csaba vezetésével a nemzetközi kutatócsoport rávilágított egy kevésbé ismert igazságra: a klímaváltozás problémája nem oldható meg olyan egyszerű intézkedésekkel, mint az erdősítés. A szegedi kutatás bebizonyította, hogy az ökoszisztéma-helyreállítás önmagában kevés a szén-dioxid ellensúlyozására; a fókuszba a kibocsátás drasztikus és azonnali csökkentését kell helyezni.
Letermelt homoki fenyves, ahol a növényzet helyreállításának szükségessége eléggé kézenfekvő. "Ilyen helyeken előszeretettel erdősítettek újra, ami klímavédelmi szempontból könnyen igazolható volt a szénmegkötő képessége révén. E helyett mi a szénmegkötést a számításaink alapján másodlagosnak tekintettük, és zárt faállomány helyett célszerűbb a természetes erdős sztyepp élőhelyet helyreállítani. Ennek nagyobb klímaadaptációs potenciálja van, ugyanis a klímaváltozással egyre szárazabb években jobban képes megőrizni a talajban a nedvességet és kevésbé tűzveszélyes - noha szenet valóban kevesebbet köt meg közvetlenül" - fűzi hozzá a képhez a kutató.
Azzal, hogy a döntéshozókhoz is eljutó globális verseny az SZTE kutatójának eredményeit emelte a legjobbak közé, a szegedi tudományos műhely közvetlenül formálhatja a jövő nemzetközi klímavédelmi stratégiáit.
Mit jelent egy ekkora horderejű, a világ élvonalába tartozó elismerés a kutatónak, és milyen kapukat nyithat meg a Szegedi Tudományegyetem számára? Tölgyesi Csabát kérdeztük a díj hátteréről és a jövőbeli tervekről.
- Minden kutatási eredmény olyan, mint egy termék. Lehet hasznos és újszerű, de, ha a bolt hátsó sorának legfelső polcára kerül, akkor nem lesz meg a megfelelő hatása. Ezzel a díjjal a kutatásunkat közvetlenül a pénztárgép mellé állították be. Többek között a svájci Davosban megrendezésre kerülő Világgazdasági Fórumon is bemutathatjuk az eredményeinket, ahol világvezetők, globális gazdasági szereplők és nemzetközi természet- és környezetvédelmi szervezetek képviselői ismerhetik meg azokat, és hasznosíthatják saját klíma- és biodiverzitás-védelmi stratégiáikban – mondta el Dr. Tölgyesi Csaba
Különösen nagy szükség van minél szélesebb kör megszólítására a klímavédelem kapcsán, mert összetett jelenségről van szó, közvetlen gazdasági-társadalmi vonatkozásokkal. Ilyen nagy hírverést kapott egy időben a „védd a klímát, ültess fát” szlogen, de aztán alapos kutatások rávilágítottak, hogy ez csak részben helyes. Sok helyen hasznosak a fák, de van, ahol akár fokozhatják is a klímaváltozás hatásait. Ezután áttértünk a holisztikusabb élőhely-restauráció propagálására: azaz termőhelytől függően a vizes élőhelyek vagy őshonos gyepek kialakítása is részévé válhatott a szénmegkötési stratégiáknak, nemcsak az erdők.
– A mi eredményeink rámutatnak, hogy akármit is telepítünk, annak a szénmegkötése közel egy nagyságrenddel elmarad attól, amit korábban gondoltunk, így az élőhely-restauráció motivációja ne a klímamitigáció (azaz a szénmegkötés) legyen, hanem a klímaadaptáció, ami a változó klímához való könnyebb alkalmazkodást támogatja. Egy konkrét példával élve, hogy ez milyen stratégiai szemléletváltást jelent, vegyünk egy költségösszeget. Korábban ebből törekedtünk rá, hogy a lehető legnagyobb szénmegkötéssel bíró élőhelyet alakítsuk ki, például valahol mindentől távol, ahol olcsó a földterület, egy nagyobb erdőt. E helyett mi azt javasoljuk, ebből az összegből legyen inkább kisebb az az erdő, de olyan helyen telepítsük, ahol véd egy konkrét települést a klímaváltozás miatt gyakoribbá váló villámárvizektől, vagy támogassunk olyan városi zöldterületet az összegből, ami a lakosságot védi a hőhullámoktól. Ennek ugyan kisebb lesz a klímamitigációs hatása (szénmegkötése), de az adaptációs szerepe arányában sokkal nagyobb – fejtette ki az SZTE oktatója.
A davos-i fórumon és hasonló rendezvényeken a kutatók a Szegedi Tudományegyetem küldötteiként vesznek részt. Minden új kooperációis lehetőség, közös pályázat és megbízás az egyetem nemzetközi kapcsolatrendszerét fogja erősíteni.
- Összekapcsolódnak a Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport, az SZTE TTIK Biológiai Intézet ilyen irányú kutatásai?
- Mint minden nagyobb lélegzetvételű kutatás a mai világban, ez sem egy ember személyes teljesítménye, hanem egy csapat közös munkája. A mi csapatunkban volt brazil, skót, német és francia kutató is, és több hazai műhely is képviseltette magát. Ez nem is meglepő, hiszen a kiindulási témánk, a globális klímaváltozás és annak élőhely-restaurációval történő mitigációs lehetőségei az egész emberiség számára komoly jelentőséggel bírnak. A klímaváltozással magával, illetve különféle biológiai rendszerekhez fűződő kapcsolatával a Szegedi Tudományegyetem Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoportja és a TTIK Biológiai, illetve Földrajz- és Földtudományi Intézeteinek számos további kiváló kutatója foglalkozik rajtunk kívül, és jól kiegészítjük egymás munkáját. Úgy gondolom, ha az egyik alműhely eredménye az egyetemünk irányába fordítja a reflektorfényt, a többiek is jobb megvilágításba kerülnek, és a korábbiaknál is hatékonyabban tudunk tovább építkezni – zárta gondolatait Tölgyesi Csaba.
Lévai Ferenc
Fotó forrása: Tölgyesi Csaba
