A matematika és az orvostudomány kapcsolatáról, valamint a biostatisztika egészségügyi kutatásokban betöltött szerepéről tartott előadást Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének LEMMA táborában. A középiskolás résztvevők valós kutatási példákon keresztül ismerhették meg, hogyan segítik a statisztikai módszerek a megbízható tudományos következtetések levonását és az orvosi döntéshozatalt.
A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetében megrendezett LEMMA tábor célja, hogy a matematika iránt érdeklődő középiskolások közelebbről is megismerjék a matematikus szakmát, valamint azt, milyen sokféle területen hasznosítható ez a tudomány. A program egyik legjobban várt előadója Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök volt, aki nem a képletekről vagy statisztikai módszerekről tartott hagyományos előadást, hanem saját munkáján keresztül mutatta be, mit is csinál valójában egy biostatisztikus.
            |
| LEMMA tábor az SZTE Bolyai Intézetben. Galéria: Miskolci Dávid |
– A biostatisztikában minden szám mögött betegek sorsai állnak – hangsúlyozta az előadás elején. Mint mondta, számára fontos, hogy munkáját ugyanannyira tekintsék egészségügyi tevékenységnek, mint statisztikának, hiszen kutatásaik eredményei közvetlen hatással lehetnek arra, milyen kezelést kapnak a betegek.
Az előadó rögtön egy meglepő kutatási eredménnyel indított.
– Mit gondolnak, nagyobb eséllyel éli túl az infarktust egy dohányos vagy egy nemdohányzó? – tette fel a kérdést a diákoknak.
A kivetített adatok alapján úgy tűnt, hogy a dohányos betegek túlélése jobb. A hallgatóság természetesen kétkedve fogadta az eredményt, Ferenci Tamás pedig pontosan erre számított.
Az interaktív beszélgetés során a diákok hamar eljutottak a helyes magyarázathoz: a dohányosok átlagosan fiatalabb korban kapnak infarktust, márpedig a fiatalabb életkor önmagában is jobb túlélési esélyeket jelent. Az előadó ezt használta fel arra, hogy bemutassa a statisztikai elemzés egyik legfontosabb problémáját, az úgynevezett zavaró tényezők szerepét.
 |
| Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök. Fotó: Miskolci Dávid |
Elmagyarázta, hogy pusztán két csoport összehasonlítása még nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot. Ha a két vizsgált csoport nemcsak egyetlen tulajdonságban tér el egymástól – jelen esetben a dohányzásban –, hanem például életkorban, társbetegségekben vagy más jellemzőkben is, akkor ezek torzíthatják az eredményeket.
A probléma megoldására a biostatisztikusok különböző matematikai modelleket alkalmaznak, amelyek képesek ezeket a tényezőket kiszűrni, és megmutatni, hogy egy adott változó valóban önálló hatással van-e a vizsgált eredményre.
Ferenci Tamás bemutatta az Okspecifikus Mortalitási Adatbázist is, amely közel száz évre visszamenőleg tartalmazza a magyarországi halálozási adatokat. Az adatbázis segítségével egyes betegségek előfordulása országos, vármegyei, nem és életkor szerinti bontásban, valamint nemzetközi összehasonlításban is elemezhető.
Az előadás végén egy könnyedebb oldalát is megmutatta. Elárulta, hogy szabadidejében hobbiból is készít adatelemzéseket. Ezek közül az egyik legismertebb projektje a magyar vasúti késések vizsgálata, amelyben a hazai vonatközlekedés pontosságát elemzi nyilvános adatok alapján.
Pap Noémi
